Lázár János lemondana a mentelmi jogáról

Állok bármelyik bíróság elé. Természetesen készen állok arra, hogy a mentelmi jogomról lemondjak, és a bíróság figyelmét is felhívjam arra, hogy a devizahitelezés egyszerűen uzsora, az adósok tönkretétele – nyilatkozta az Indexnek Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy „Csányi Sándor az ország első számú uzsorása”, aki a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival páváskodik. Az OTP elnök-vezérigazgatója erre szóvivőjén keresztül reagálva közölte, hogy beperli és feljelenti Lázárt. Az Index információi szerint egyébként az eset nem példa nélküli: amikor pár éve egy pénzügyi szolgáltató vezetőit leuzsorásozták, a büntetőbíróság terhelő ítéletet hozott.

Kérdésünkre pénteken az OTP megerősítette, hogy zajlik a jogi lépések előkészítése, de azok állásáról egyelőre nem adnak bővebb tájékoztatást. Mivel büntetőeljárás a konkrét esetben csak a bankvezér indítványára indulhat, egyelőre nem világos, hogy a beperlés csak a büntetőeljárásra vagy polgári perre is vonatkozik-e.

Csak a parlament adhatja ki

Lázár már kedden jelezte, hogy hisz az igazában, minden szaváért vállalja a felelősséget, és nyugodtan áll bármilyen bíróság elé. A mentelmi jogával kapcsolatos döntéséről azonban először a parlamentben akart beszélni.

Ahhoz, hogy Lázár János ellen büntetőeljárás induljon, nem elég lemondania a képviselői mentelmi jogáról (ezt amúgy is csak szabálysértési ügyekben tehetné meg) . Egy képviselő mentelmi jogát csak a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával lehet felfüggeszteni.

Az Országgyűlés gyakran nem adja ki a Lázárhoz hasonlóan mentelmi jogukkal élni nem kívánó, rágalmazással, becsületsértéssel vádolt képviselőket. Mivel azonban a devizahitelek megítélése a koalíció számára fontos politikai kérdés, könnyen megeshet, hogy Lázárnak megadják a lehetőséget, hogy a bíróság előtt védje meg az igazát.

Mivel az uzsora-bűncselekmény egy büntetőjogi tényállás, Csányi leuzsorásozása becsületsértésnek minősülhet. Függetlenül attól, hogy Csányi Sándort a bíróság közszereplőnek tekinti-e vagy sem, ez a vád akkor áll meg a bíróságon, ha Lázár állítása – miszerint Csányi uzsorás – alaptalannak minősül.

Ha a devizahitel uzsora, miért nem tett feljelentést?

Pertaktikai szempontból a politikus akkor járna el bölcsen, ha ragaszkodna ahhoz, hogy az uzsorást a szó köznyelvi és nem konkrét büntetőjogi értelmében használta. Csakhogy úgy tűnik, Lázár karakánul kiáll a kijelentése súlyosabb értelmezése mellett: „a devizahitelezés egyszerűen uzsora, az adósok tönkretétele” – ezt nehéz nem az uzsora büntetőjogi definíciójára tett utalásként értelmezni.

Ha viszont a véleménye független Csányi Sándor személyétől, okkal merül fel a kérdés, hogy miért nem tett már évekkel ezelőtt feljelentést a bankok gyakorlata miatt.

Uzsora-e a devizahitel?

A Csányi Sándor magánindítványára induló, magánvádas eljárás során a bíróságnak azt kell majd eldöntenie, hogy az OTP hajdani devizahitelezési gyakorlata uzsorabűncselekménynek minősült-e.

A hatályos Btk. (381. §) alapján az OTP esetében akkor lehet uzsoráról beszélni, ha a bank a rászorult hitelfelvevők helyzetét kihasználva

• különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó hitelszerződést kötött velük,
• ez a szerződés alkalmas arra, hogy teljesítése a hitelfelvevőt és hozzátartozóit súlyos nélkülözésnek tegye ki.

A devizahitelezés jogi szabályozásának súlyos hiányosságai és a bankok ezzel kapcsolatos, gyakran felelőtlen gyakorlatai ma már közismertek. A devizahitelek visszafizetése az árfolyam- és a kamatváltozások miatt rengeteg embert hozott nagyon nehéz helyzetbe, vagyis a tényállás második kritériuma akár még teljesülhetett is.

Forint helyett miért devizát?

Arról ugyanakkor még Lázár Jánosnak sem lesz könnyű a bíróságot meggyőznie, hogy ha valakinek pénzre volt szüksége, az OTP a helyzetét kihasználva kötött vele deviza- és nem forintalapú hitelszerződést.

A 2012-es új Btk. nemrég megjelent nyolckötetes, hivatalos magyarázata (főszerkesztő: Polt Péter) szerint az uzsora általában a leghátrányosabb, legkiszolgáltatottabb helyzetben élőket érinti – a devizahitelesek zöme nyilvánvalóan nem ilyen.

Rászorulók voltak-e a devizahitelesek?

Az uzsoraszerződés csak szándékosan valósítható meg: ez azt jelenti, hogy az elkövető tudja, hogy a szerződés alkalmas arra, hogy a kötelezettet, hozzátartozóit súlyos nélkülözésbe taszítsa. Sőt – áll a törvény magyarázatában – az elkövető egyenesen kívánja, hogy ez a kiszolgáltatott helyzet létrejöjjön.

Az uzsoraszerződések megítélésekor a hitel(kölcsön)felvevő rászorultságának megítélése az egyik legbonyolultabb kérdés. Nagyon széles a bíróság mérlegelési köre, hogy mit tekint olyan rászorultságnak, amelynek a kihasználása uzsoraként értelmezhető. Nyilvánvalóan ilyen körülmény a rossz anyagi helyzet, a hiszékenység vagy az alacsonyabb értelmi képesség – áll a magyarázatban.

Nehezebb kérdés, hogy valakinek egy élethelyzetben valóban szüksége van-e devizában felvett lakás- vagy fogyasztási hitelre. A törvénymagyarázat szerint mindenesetre a pénzt felvevő személy könnyelműségének, tapasztalatlanságának önmagában nincs jelentősége.