Romagyilkosságok: nyomozás indult a titkos ügynökök miatt

A romagyilkoságokkal kapcsolatban "katonai büntetőeljárásra tartozó nyomozást rendelt el" ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség közleménye szerint az eljárást augusztus 16-án indították meg, miután teljes körű iratvizsgálatot folytattak. Az eljárást kiemelt ügyként kezelik.

A nyomozás az alapügyet nem érinti, ahogy a korábban hamis tanúzásért tett bírósági feljelentést és a rendőrség által a napokban elrendelt nyomozást sem, közölte az ügyészség. A nyomozás érdekeire való tekintettel ennél több információt nem közöltek.

A nyomozás összefüggésben lehet azzal, hogy H. Ernő, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tisztje kapcsolatot tartott Csontos Istvánnal, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával. Csontos volt a sofőrje a gyilkosoknak, ezért őt bűnsegédként találták bűnösnek, és 13 év börtönbüntetésre ítélték.

Csontos István korábban hivatásos katonaként szolgált. Ezalatt szervezte be a Katonai Biztonsági Hivatal, azaz a katonai elhárítás. A kapcsolatot azonban nemcsak H. Ernő, hanem a Honvédelmi Minisztérium korábbi vezetése is tagadta. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti bizottságnak, és hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette.

A mostani honvédelmi vezetés ugyanakkor elismerte, hogy Csontos István a KBH ügynöke volt, és belső vizsgálatot folytatott az ügyben. H. Ernő végül csak fegyelmit kapott. A Magyar Nemzet információi szerint azért nem bocsátották el, mert felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot.

A 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetőségét. A 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben. Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal folytatott együttműködésben.

A vizsgálat szerint H. Ernő több hibát is vétett a Csontossal való kapcsolattartásban. Megsértette a szolgálati szabályzatot azzal, hogy fedett munkakörben dolgozó tisztként az informátora megismerhette H. Ernő családi körülményeit: Csontos tudta H. Ernő telefonszámát, és járt H. Ernő lakásán is. H. Ernő a szaktárca által elrendelt belső vizsgálat szerint számos információt nem dokumentált, a találkozókról szóló írásos jelentése sem teljes.

A katonai főügyész akkor azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget. Mivel az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, csak H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül „az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt” más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.

Korábban az is kiderült, hogy Kiss Istvánt, a romagyilkosságok egyik elkövetőjét az NBH megfigyelés alatt tartotta az első gyilkosság előtt. Lett volna ok meghosszabbítani a megfigyelését, de ezt a hatóságok nem tették meg.

Szerdán a Nemzeti Nyomozó Iroda a romagyilkosságokkal összefüggő, 2008. március 7-én elkövetett besenyszögi rablás ügyében indított nyomozást. A gyilkosságra készülő Kiss testvérek és Pető Zsolt úgy szereztek fegyvert, hogy betörtek egy vadász házába. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy volt velük egy negyedik, titokzatos ember is, akinek a személyét máig nem sikerült tisztázni.

Az üggyel az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén foglalkozik. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz.

A romagyilkosságok ügyében augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint a gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett, a történtek súlyosan megzavarták a köznyugalmat. A Budapest Környéki Törvényszék Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg a negyedrendű vádlott Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és az ügyész is fellebbezett, így az nem jogerős, a per másodfokon folytatódik. Addig a vádlottak előzetes letartóztatásban maradnak.