Borítani akarták az asztalt

Számítottak Bajnaiék arra, hogy bepöccennek majd a szocialisták azon a javaslatukon, hogy közvélemény-kutatásos előválasztás döntsön az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyéről. Bajnaiék csapatában valójában már egy jó ideje a külön listás, koordinált jelöltállításos indulást favorizálják, ám a közös miniszterelnök-jelöltet váró ellenzéki közvélemény nyomása, valamint az általuk hangoztatott összefogás szlogenje miatt ezt nyíltan nem lehetett felvállalni.

Vannak olyanok is, akik szerint kifejezetten a szakítás kiprovokálása volt a pénteki akció. Ennek időzítését magyarázza, hogy az egyéni választókerületek felosztásáról sikerült megállapodni a szocialistákkal, illetve az is, hogy az utóbbi hetekben már egyértelműen Mesterházyék irányították a politikai folyamatokat a baloldalon, az MSZP ráadásul egyre erőteljesebben szorgalmazta a közös listás, közös miniszterelnök-aspiránst jelentő megoldást, mégpedig saját pártelnökük vezetésével.

Ultimátumszerű helyzet

Áll a bál az ellenzéki oldalon: Bajnai Gordon „ultimátumszerű” helyzetet teremtett Mesterházy Attila megfogalmazása szerint pénteken, amikor a két pártvezető megbeszélésén azzal az ajánlattal állt elő, hogy többhetes országos előválasztási kampány és televíziós vita után, két közvélemény-kutató felmérései alapján döntsenek arról, ki legyen a két párt közös miniszterelnök-jelöltje.

Mesterházy sajtótájékoztatóján elmondta, sérelmezi, hogy Bajnai erről őt sem előző este, sem korábban nem értesítette. Ráadásul miközben az E14 vezetője a megbeszélésen azt állította, azt akarta, hogy az MSZP elnöke elsőként tőle értesüljön az ajánlatról, az közben már megjelent az Atv.hu weboldalon, valamint a megbeszélés után a volt miniszterelnök mindenképpen a nyilvánosság elé akarta tárni javaslatukat, hangsúlyozta akkor Bajnai. A szocialista pártelnök szerint ezzel kész helyzet elé állították, ezért nevezte ultimátumszerűnek az előállt szituációt.

Az ajánlatot Mesterházy Attila azonnal visszautasította, és rögtön előállt egy saját javaslattal a közvetlen, választópolgárok bevonásával tartott előválasztásról, amiről pedig többek között Karácsony Gergely mondta azt az Indexen, hogy elfogadhatatlan.

Itt meg tudnák verni Mesterházyt

Vagyis már a Bajnai-féle javaslat felvetésének módja – az előbb szivárgott ki a sajtóba, mint hogy a tárgyalópartner elé került volna, a szocialisták pedig erre ugrani szoktak – mutatta, hogy ezzel direkt megnehezítették annak esetleges elfogadását. Ráadásul eleve sejteni lehetett, hogy az MSZP azt vissza fogja utasítani, az Együtt 2014 ugyanis arra (az egyetlen) terepre hívta ki őket csatázni, ahol simán megvernék Mesterházyt. Egy belső, mediános felmérésük szerint az ún. aktív elkötelezetlenek csoportjában több mint húsz százalékponttal vezet Bajnai Mesterházy előtt (55 százalék és 33 százalék), az összes kormányváltó körében pedig 40 százalék és 31 százalék az állás a volt miniszterelnök javára. Egy közvélemény-kutatásos előválasztáson tehát jelen pillanatban Bajnai legyőzné az MSZP vezetőjét.

Túl az összefogásról szóló szlogeneken természetesen mind Bajnaiék, mind az MSZP már egy jó ideje eldöntötte, hogy a másik formáció vezetőjét nem fogadja el miniszterelnök-jelöltnek. Mégis teljesen ellenkező stratégiát követtek, mivel az Együtt 2014-ben felismerték, hogy nem tudják Bajnait lenyomni a szocialisták torkán, Mesterházyék azonban nem adták fel ambícióikat, és némi reményét még látták a megegyezésnek. Ennek jó példája volt az, amikor Mesterházy a sajtó előtt kijelentette, el tudja képzelni Bajnait is közös listavezetőnek, mindezt azért, hogy aztán tárgyalópartnerének a kijelentést viszonoznia kelljen – mesélte szocialista forrásunk a nyomásgyakorlás egyik finomabb eszközéről.

A PM végig nem akart közös listát és miniszterelnök-jelöltet

Korábban a Magyar Nemzetben megjelent több olyan cikk, melyek azt állították, hogy amennyiben az Együtt 2014 külön listán indul, úgy arról lehagyhatja választási szövetségesét, a PM-et, mégpedig azért, hogy a 10 százalékos parlamenti küszöb – ami a pártszövetségekre, például a Fidesz-KDNP-re is vonatkozik – ne veszélyeztesse a bejutásukat. A Fidesz-közeli lap spekulációjával szemben az igazság az, hogy mind a nyilvánosság előtt, mind a pártszövetségen belül éppen a Párbeszéd Magyarországért politikusai voltak azok, akik a leginkább kardoskodnak a külön lista mellett. Eközben az Együtt 2014 és Bajnai kifelé azt kommunikálták, hogy természetesen a közös miniszterelnök-jelöltség is opció, sőt törekedni kell a teljes megegyezésre.

Információink szerint belső fórumokon a PM több politikusa is olyan értelmű kijelentéseket tett, miszerint inkább feladják pártbeli szerepvállalásukat, mint hogy a szocialistákkal kelljen közös listán szerepelniük, amit értesülésünk szerint egyébként a PM egyik vezető politikusa sem tartana összeegyeztethetőnek a saját hitelességével.

Egy szocialista forrásunk pedig arról számolt be, hozzájuk már a megbeszélések korai szakaszában érkezett olyan, számukra meglepő jelzés PM-es politikustól, hogy közös listában inkább ne is gondolkozzanak, még akkor, amikor ez nem is volt a két formáció között téma. PM-es forrásaink a közös lista ellenzését elvi-erkölcsi, illetve szavazatmaximalizálási okokkal magyarázzák, egyes szocialisták viszont azt valószínűsítik, a PM-es politikusok különalkut köthettek Bajnai Gordonnal a listás helyekről, amit az MSZP-vel való megegyezés kedvezőtlen módon írt volna felül.

„Azt javasoljuk, hogy a két miniszterelnök-jelölt mérkőzzön meg egymással, és döntsenek a választópolgárok arról, melyik jelölt az alkalmasabb. Ha ezt az MSZP nem fogadja el, akkor pedig azt fogjuk javasolni, hogy az ellenzéki oldal legnagyobb erői ne induljanak el egymás ellen az egyéni választókerületekben, miközben a választók kettőnk pártlistái között választhatnak – töredékszavazat vesztés nélkül!” – a Facebookon a Párbeszéd Magyarországért így magyarázta szimpatizánsainak az előállt helyzetet, érdekes módon kétszer akkora terjedelmet szánva arra, mi történik akkor, ha javaslatukat elutasítják, és külön kiemelve, hogy ez miért egyáltalán nem baj.

Már júliusban balhé volt belőle

„A kimondott, leírt szónak a politikában következményei vannak” – hívta fel a figyelmünket egy szocialista politikus még júliusban, hogy korábban éppen egy Szigetvári Viktor által jegyzett, a Haza és Haladás számára készített tanulmány volt az, mely szerinte arra a következtetésre jutott, hogy a koordinált jelöltállítás nem elegendő, „átfogó, közös jelöltállításra” van szükség. Már akkor, júliusban megpróbáltak a szocialisták nyomást gyakorolni többek között ennek a szövegnek a felidézésével az Együtt 2014-re, hogy ne tudjon kihátrálni a közös miniszterelnök-jelöltség és listaállítás mögül.

Megkeresésünkre akkor Szigetvári Viktor úgy reagált, hogy a 2012. augusztusi tanulmányt és a fent idézett mondatokat nem az Együtt 2014-ről és az MSZP-ről írta, hanem a választási rendszert elemezte. „Én azt gondolom, hogy a mai politikai szövetségkötési helyzetből az következik, hogy politikai megegyezéssel mindkét megoldás legyártható szavazatveszteség nélkül. Az egyik könnyebb, a másik nehezebb. Nem írtam le sehol, hogy csak az egyik megoldás vállalható, a másik nem. A tanulmányban is kifejtem, hogy a közös listának is van vesztesége” – mondta akkor az Együtt 2014 fő stratégája az Indexnek.

Szerintük nem jön rosszul ez Bajnaiéknak

Több Együtt-PM-es forrásunk is arról beszélt, már jó ideje egyértelmű, hogy nem lesz közös miniszterelnök-jelölt, a mostani húzással pedig egyrészt ki akartak szabadulni a kezdeményezést egyre inkább átvevő MSZP öleléséből, másrészt taktikai előnyhöz akartak jutni. Az Együtt 2014 növekedését eddig komolyan gátolta az, hogy a 2012. októberi indulás után nem sikerült nagy számban bizonytalan és jobbra hajló szavazókat megnyerniük, ami pedig nemcsak célkitűzésük, de a Haza és Haladás Alapítvány elemzései szerint előfeltétele is annak, hogy 2014-ben választást lehessen nyerni.

A Mesterházy Attilával való, egy zászló alatt történő szövetségkötés után azonban csak még nehezebbé vált volna ez a küldetés, hiszen immár a szocialistákkal való egyezség terhe is formálta volna megítélésüket, és elijesztette volna tőlük az MSZP-től viszolygó szavazókat. Ilyen értelemben az Együtt 2014-nek nem jön rosszul az, ha úgy tűnik, hogy összevesztek a szocialistákkal, és kint is, bent is játékot játszhatnak.

Nem tehetik meg a szocialisták, hogy nem lépnek vissza

Mesterházy Attila tegnap az összezördülés után arról beszélt, hogy a tárgyalások ideje már a múlté, új, versenyző szakasz következik, ezt a helyzetet pedig Bajnai Gordon idézte elő. Az ugyanakkor nem világos, hogy a tárgyalások eddigi eredményei, konkrétan az egyéni választókerületekről történő előzetes megállapodás is semmis-e a szocialisták részéről.

Egyik Együtt-PM-es forrásunk a kialakult helyzetet úgy értékelte, hogy maga Mesterházy Attila sorolta fel sajtótájékoztatóján, mely egyéni választókerületek átengedéséről volt eddig szó, és a 2014-es választásokon Bajnaiék valószínűleg ezt fogják betartani. Vagyis a forgatókönyv a következő: az Együtt-PM először elindít 106 jelöltet, majd egyoldalúan visszalépteti azok nagy részét. Az állva maradó 35 választókerületben pedig a szocialistáktól várják el, hogy cselekedjenek hasonlóan, különben szerintük rájuk ég, hogy nem is akarnak kormányváltást. A szocialisták tehát nem tehetnek majd mást, mint hogy betartják a tárgyalás eddigi szakasza során kialkudott, félig megrágott egyezséget.

Az Együtt 2014-nek az MSZP-vel szemben sorozatosan elveszített taktikai csatái ismeretében azonban arra nem vennénk mérget, hogy ez valóban így is fog történni.