Még Bajnaira lőnek, de készülhet Mesterházy

Hiába ért véget a politikai szezon, és hiába tűnik úgy, hogy elszálltak Bajnai Gordon esélyei a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre, a kormányoldal mégis Bajnai ellen folytat lejáratókampányt. Információink szerint azonban a Fideszben már jobban tartanak Mesterházy Attilától, de a kormányoldalnak érdeke, hogy Bajnairól szóljanak a hírek.

Központilag irányított spontán tiltakozások

Múlt csütörtökön az Együtt 2014 vezetője és politikustársai Felcsútra buszoztak a sajtó képviselőivel. Az úton ellentüntetők molinóval és műanyag libákkal (pontosabban kacsákkal) vonultak fel, sőt keresztbe álltak az úton autóikkal is. A felcsúti stadionhoz vezető bekötőutat pedig biztonsági őrök zárták le a politikus előtt, azt állítva, az magánterület és nem lehet behajtani – másnap azonban ugyanúgy nem állt ott őr, ahogy korábban sem, és bárki továbbmehetett.

De ez a közjáték csupán megkoronázása volt a hétnek. Előző nap a különböző európai zöld alapítványok és szervezetek által is támogatott 6. Zöld Nyári Egyetem előtt vonultak fel fidelitasos ellentüntetők Rui Tavares és Bajnai Gordon ellen tiltakozni úgy, hogy utóbbinak az égvilágon semmi köze nem volt a rendezvényhez. Pár nappal korábban Szigetváron pedig állítólag a polgármester parancsára közmunkásokat vezényeltek ki Bajnai ellen tüntetni.

A kivezényelt közmunkások és az azonos tipográfiájú transzparensek hónapok óta visszatérő elemei a Bajnai-ellenes tiltakozásokról szóló beszámolóknak. A központilag irányított, mesterséges helyi tiltakozások immár elmaradhatatlanok Bajnai vidéki rendezvényein, azt az illúziót keltve, hogy a volt miniszterelnök komoly indulatokat mozgat meg az emberekben.

Élen járt az elmúlt hetekben a Bajnai-ellenes kampányban a Heti Válasz is, ahol az utóbbi öt számból háromnak a címlapsztorija a volt miniszterelnökkel foglalkozott. A lap legutóbb Schiffer András szájába próbálta adni, hogy Bajnai a barátján, a filantróp Küllői Péteren keresztül akarta eltéríteni az LMP-t, egy korábbi számban pedig szüleivel közös ausztriai vállalkozását, valamint édesapja karrierjét is elővették.

Bajnai a Fidesz közvélemény-kutatója szerint a legnépszerűbb

Együtt 2014-es forrásaink szerint a lejáratókampány valódi célja a Fidesz táborának egyben tartása és megerősítése lehet, belső felméréseik szerint ugyanis a lejáratókampány nincs hatással a Bajnaiék által megszólítani kívánt bizonytalan szavazókra. Például a kormányváltást akarók körében továbbra is igen jelentős Bajnai előnye Mesterházyval szemben, az ún. aktív elkötelezetlenek csoportjában több mint húsz százalékponttal vezet a Medián egyik kutatása szerint (55% és 33%). Ugyanakkor az is igaz, hogy az elmúlt hónapokban új szavazókat sem tudtak megnyerni maguknak.

A Fidesz azonban különféle eszközökkel nemcsak saját, hanem Bajnai táborát is szándékosan erősíti: jó példa erre a júliusi, az Együtt 2014-nek meghökkentően magas támogatottságot mérő Nézőpont-kutatás.

Miközben ugyanis a bőséges kormányzati megrendeléseket kapó Nézőpont az MSZP-t ugyanabban a sávban kicsit gyengébbre méri (11%), mint a többi intézet, addig az Együtt 2014 esetében az utóbbi időszakban kiugróan magas támogatottságot hozott ki. Bajnai pártja az Ipsosnál, a Tárkinál és a Századvégnél júniusban egyaránt 4%-ot ért el, a Nézőpontnál 10-et, melyet most júliusban is megismételt. De nem csak az abszolút számokban, a trend szintjén is látványos az eltérés: a többi elemzőnél az Együtt 2014 március óta stagnál vagy gyengül, a Nézőpontnál viszont egyenesen megduplázta akkori 5%-os táborát.

Júliusban az Együtt 2014 és az MSZP közötti különbség a Fidesz-közeli intézetnél mindössze 1%, miközben a Mediánnál 8, az Ipsosnál pedig 11.

Befolyásolják a Bajnai–Mesterházy-meccset

Van olyan magyarázat, hogy a Bajnai-ellenes kampány magasabb fokozatba kapcsolása, valamint a már említett Nézőpont-felmérés is reakció arra a felismerésre, hogy a baloldal vezetéséért folyó küzdelemben jelentősen megerősödtek az MSZP és Mesterházy Attila pozíciói. E logika mentén a Fidesznek az az érdeke, hogy a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folyó versengés minél tovább húzódjon, ne szűnjön meg a megosztottság, Bajnai mögött tartsanak ki továbbra is a támogatói. „Ez nem más, mint egy zuhanó kő levegőben tartása” – fogalmazott egyik bennfentes baloldali forrásunk.

„Lassan egy éve, hogy Bajnai visszatért a politika első vonalába, ami a baloldalon kiélezettebbé tette a politikai versenyt. Ma már kijelenthető, hogy a 2012. októberi visszatérés időzítése Bajnainak korai volt. Három stratégiai célkitűzése közül egyiket sem sikerült elérni: a baloldal integrálásának ígéretével szemben tovább aprózta a baloldalt, nem volt képes a bizonytalanok tömegét megszólítani és távol került a miniszterelnök-jelöltségtől is" – mondta az Indexnek Lánczi Tamás politológus, a Századvég vezető elemzője. Szerinte ennek a kudarcnak az oka egyszerre keresendő Bajnai gyenge politikai karakterében, Mesterházy Attila és az MSZP vezetésének ügyes taktikázásában, valamint a Fidesz erőteljes Bajnai-ellenes kampányában.

Az Együtt 2014-PM szövetségben eközben többen azt tartják gyanúsnak, hogy a fideszes média látványosan kesztyűs kézzel bánik az MSZP-vel. A legutóbbi, a Magyar Nemzeten keresztüli szocialista üzengetés – miszerint az Együttnek nincs elegendő képviselőjelöltje – pedig felveti szerintük akár azt a gondolatot is, hogy valamiféle nagykoalíciós érdekegyezés lehet a háttérben. Az Együtt-PM-ben sokan érzik úgy, vannak az MSZP-ben, akiknek a kétpólusú politikai rendszer visszaállítása fontosabb a győzelemnél.

Csak eljutottak Mesterházyhoz

A kormánypárt és médiája sokáig valóban mintha tudomást sem akart volna venni Mesterházy Attila létezéséről. Lánczi Tamás úgy véli, nem véletlen, hogy a Fidesz egészen idáig szinte csak Bajnaival foglalkozott: szerinte a kormánypárt  hamar felismerte, hogy a volt miniszterelnök személye alkalmas a választókban a baloldallal szemben meglévő félelmek és ellenérzése felidézésére. „Bajnai személyisége, a balliberális elitbe való beágyazottsága, korábbi üzleti múltja, a nevéhez kötődő megszorítások és a Gyurcsány-kormányban vállalt politikai szerepe különösen jó alannyá teszi a Fidesznek, hogy a baloldallal szemben megfogalmazott kritikáját rá vetítse ki” – mondta Lánczi.

A politológus szerint „Bajnai ráadásul jól azonosíthatóan annak a pénzügyi világnak a figurája, ami a választópolgárok nagy részének a 2008-as válság után diszkreditálódott. A 90-es évek népszerű "szakértő" politikus karaktere inkább gyanakvást vált ki a választópolgárokból, mint bizalmat.”

Lánczi ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy a Fidesz kampányában változás állt be. „Bajnai politikai vonzerejének gyengülését ma már több közvélemény-kutatás is alátámasztja. Látható, hogy ezzel párhuzamosan a Fidesz kommunikációja is változik, talán nem véletlen, hogy Bajnai és Gyurcsány mellett ma már Mesterházy is megjelenik a „maffiabaloldalt” tematizáló Fidesz-kommunikációban.”

Ugyanerre hívták fel a figyelmet az Indexnek a Fidesz baloldalellenes kampányát értékelő baloldali forrásaink: újdonság, hogy az MSZP elnöke is felkerült a célpontok közé, szerepel már az „EGYÜTT a maffiabaloldal” feliratú molinón is. Szerintük a Fidesz tudatosan úgy építette fel a kampány ívét, hogy első körben Bajnait kötötték Gyurcsányhoz, majd Gyurcsányt lehagyva kizárólag Bajnai személyére koncentráltak, most pedig, látva az ellenzéki erőviszonyok alakulását, kezdik Bajnaival kompromittálni Mesterházyt.

Az MSZP elnökét ugyanis belső felmérések szerint a választók nem tartják felelősnek az „elmúltnyolcév” szocialista-szabaddemokrata kormányzásáért, ráadásul a Gyurcsány Ferenccel való, pártszakadáshoz vezető konfliktusa is kihívást jelent a Fidesznek kommunikációs szempontból. A kormánypárti média ezért amíg csak lehet, a sokkal ideálisabb ellenfélnek tűnő Bajnait próbálja meg minden erejével a figyelem középpontjában tartani, azonban a veszélyesebb kihívónak már Mesterházy Attilát tartják.