Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

A magyarok már beletörődtek a mutyiba

2013.10.01. 19:21
Ön szerint is baj van, ha egy diktátor pénzeli a világ egyik legjobb egyetemét, az egyik legrosszabbon pedig háziállatok is szerezhetnek felsőfokú végzettséget? A Transparency International (TI) legújabb kutatásában az oktatásban megjelenő korrupciót vizsgálta többek között Magyarországon. Az eredményeket összefoglaló több mint 400 oldalas jelentés kedden jelent meg, a magyar kutatásban a HÖK-ök szerepeltek le a leginkább.

A TI kétévente tesz közzé globális korrupciós jelentést, négy éve az üzleti szektor, két éve a klímaváltozás volt a téma, idén pedig az oktatás. A magyar TI a felsőoktatás korrupciós kockázatainak percepcióját kutatta, tehát azt, hogy hogyan látják a felsőoktatás különböző szereplői a szektorban megjelenő korrupciót. A legfrissebb korrupciós jelentést Martin József Péter, a magyar TI ügyvezető igazgatója és Gareth Sweeney, a kiadvány főszerkesztője mutatta be a budapesti Európa Pontban.

Gareth Sweeney az Indexnek elmondta: Magyarország nemzetközi összehasonlításban jól áll, vagy legalábbis nagyon kevesen vallják be, hogy bárkit korrumpáltak volna felsőfokú tanulmányaik során. Sweeney szerint ezzel együtt fontos, hogy a magyar hallgatók minél több információt kaphassanak arról, hogy mi is számít korrupciónak, és milyen a nyílt és transzparens működés.

Diplomás házikedvenc

Sweeney szerint mivel minden országnak más a felsőoktatási rendszere, így a jelentés rengeteg különféle problémára hívja fel a figyelmet. Amerikában például elterjedtek a hamis diplomák: bárki bejelentkezhet értük a neten, az egyetlen baj velük, hogy nem létező intézmények állítják ki őket, és semmit sem érnek. Sweeney felidézte, hogy egy extrém esetben így szerzett egy becsvágyó macska üzleti főiskolai diplomát.

A jelentés behatóan foglalkozik a fejlődő világ oktatási rendszereivel is: itt például nagy kihívás, hogy hogyan érnek el a nemzetközi segélyek azokhoz, akiknek szánják őket. Sweeney szerint az, hogy több fejlődő ország a korrupciós indexek élvonalában van, nem azt jelenti, hogy az ott élők feltétlenül korruptabbak, egyszerűen egész más körülmények között kénytelenek megpróbálni hozzájutni olyan szolgáltatásokhoz, mint például a színvonalas oktatás vagy egészségügyi ellátás.

Így doktorált Kadhafi

A világ egyik legjobb egyetemének tartott London School of Economics (LSE) rektorának állásába került az a botrány, mely 2011-ben robbant ki, miután kiderült, hogy Kadhafiék nagy pénzösszegekkel támogatták az LSE-t, ahol Szaif Kadhafi (a líbiai diktátor fia) doktori fokozatot szerzett 2008-ban. Olyan állítások is szárnya kaptak, hogy Kadhafi a doktori értekezésben plagizált.

Váratlan korrupciós formák is felbukkannak a jelentésben, például a szexuális erőszak, vagy a magánadományok korrupciós kockázata: Angliában nagy port vert fel, amikor kiderült, hogy a Kadhafi-család bőkezűen támogatta a híres-neves londoni LSE-t, és olyan is előfordul, hogy támogatói nyomásra fontos kutatási eredmények maradnak publikálatlanul – például mert a nagylelkűen finanszírozó vállalatok érdekeivel ellentétesek.

Megremeghet egy fiatalember keze

A magyar kutatásban a TI 70 egyetemen és főiskolán 500 egyetemi hallgatóval vett fel interjúkat, az eredmények nem festenek rózsás képet a hazai felsőoktatási intézményekről. A jelentés szerint Magyarországon a hallgatók a politikát és az üzlet életet tartják a legkorruptabbnak, az oktatást csak közepesen látják annak.

Nem túl biztató viszont, hogy a tapasztaltabb felsőbbéves hallgatók jóval rosszabbnak látják a helyzetet, mint az elsősök: a negyedévesek 75 százaléka szerint a hallgatói önkormányzat (HÖK) kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviseli. A hallgatók negyede szerint a HÖK-be már bejutni is csak mutyival lehet, és az egyetemi vezetők is szkeptikusak a tízmilliók felett diszponáló hökösök becsületességével kapcsolatban: egy rektorhelyettes szerint például az élettapasztalat hiánya miatt „megremeghet egy fiatalember keze”, amikor ekkora pénzekkel dolgozik.

Sok hallgató azt is szóvá tette, hogy a papíralapú ügyintézés a korrupció melegágya, mert sokszor átláthatatlanul és szabályozatlanul döntenek például támogatásokról. A diákok fele szerint mutyival dőlnek el a kollégiumi helyek és a szociális juttatások, és sokan úgy gondolják, hogy sokszor pénzzel, ajándékokkal és szívességekkel kell a döntéshozók kedvében járni.

30 százalékunk jelentené

A hallgatók közel negyede puskázik vagy csal saját bevallása szerint a vizsgákon, és csak 29 százaléka jelentetné, ha valamilyen korrupciós esetet tapasztalna. A TI korrupciós barométere szerint ez megfelel az országos átlagnak: a teljes magyar lakosság 30 százaléka jelentené, ha korrupciót tapasztalna, ami a TI szerint messze a legalacsonyabb arány az egész EU-ban.

A kutatás szerint az EU-s források korrupciós kockázatot jelentenek a felsőoktatási intézmények működésében. A TI szerint ezeket sokszor nem rendeltetésszerűen használják: nem az adott projektet, hanem az intézmény működését finanszírozzák belőle, gyakran áttekinthetetlenül, projektmenedzsereknek és cégeknek kiszervezve.

Összegezve Martin József Péter, a magyar TI ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta: a kutatásban arra is próbáltak választ keresni, miért pont Magyarország az európai sereghajtó a korrupció bejelentésében. Saját bevallásuk alapján az emberek azért nem jelentik a korrupciót, mert úgysem történne semmi, a válaszadók egy kisebb hányada pedig az esetleges következményektől fél. Ezek miatt alakulhat ki a magyarokra jellemző közömbösség: a kutatás résztvevőinek mindössze 20 százalékát érdeklik egyáltalán a korrupcióval kapcsolatos hírek (de ha ön idáig elolvasta ezt a cikket, biztosan ebbe a csoportba tartozik).