Pár hónap alatt robbanhat a HIV

Ha egy több ezer klienssel dolgozó tűcsereprogram megszűnik, az elsőként az intravénás droghasználókat érinti, Athénban és Bukarestben legalábbis közöttük nőtt meg drámaian a HIV-fertőzöttek száma, amikor – elsősorban a válságnak, megvonásoknak köszönhetően – az állam jelentősen lecsökkentette a drogprevenciós támogatásokat. A legnagyobb bukaresti tűcsereprogramok idén nyáron meg is szűntek.

A Józsefvárosban nagyjából háromezer droghasználó klienssel foglalkozó, tűcsereprogramot üzemeltető Kék Pont Alapítvánnyal szeptember második hetében a kerület vezetése felbontotta együttműködési megállapodását, ami jelenleg annyit jelenthet, hogy nem adják a továbbiakban kedvezményesen a program helyszínéül szolgáló ingatlanokat. A tűcsereprogram nem szűnik meg, a Kék Pont Alapítvány egyéb forrásaiból fenntartja a programot, de mint Dávid Ferenc szociológus, az alapítvány főmunkatársa elmondta, fogalmuk sincs, meddig lesz elég a megmaradt pénz.

A kerületnek az eldobált fecskendőkből lett elege. „A Kék Pont azzal nem számol, hogy nemcsak a droghasználat közben áll fenn a fertőzésveszély, hanem az utcán heverő tűk miatt máskor és máshol is” – mondta Ferencz Orsolya, Józsefváros fideszes képviselője, aki szerint emiatt sok olyan helyi lakos van kitéve a HIV vírusnak, akik egyébként nem is találkoznának azzal.

A Kék Pont szerint viszont minden korábbinál komolyabb veszélyt jelentene, ha teljes egészében megszűnne a kerületben az ártalomcsökkentő tevékenység. A HIV egyébként rendkívül nehezen terjed eldobott fecskendőn keresztül.

Rácz József, a Kék Pont igazgatója azt mondja, a nemzetközi szakirodalom az egész világon tíznél kevesebb olyan esetről számol be, amikor valaki eldobott fecskendőtől fertőződött meg. Az fertőzésveszély tehát csekély, de nem kizárt, és azt az igazgató is elismeri, hogy az eldobott fecskendő valóban riasztó látványt nyújt. A Norvég Alap támogatásával éppen ezért idén ősztől utcai tűgyűjtő munkába kezdett az alapítvány telephelyének ötszáz méteres környezetében.

A rossz példa: Athén és Bukarest

Görögországban és Romániában a hazainál sokkal rosszabb a helyzet. Az EMCDDA európai drogmonitoring szervezet 2011-ben figyelt fel az athéni és bukaresti intravénás droghasználók között terjedő HIV-fertőzéshullámra azután, hogy évtizedekig minimális volt, évente ötnél kevesebb esetre korlátozódott az új fertőzöttek aránya.

Romániában a válság körüli megszorítások miatt 2009-ben még kétmillió, majd 2010-ben már kevesebb mint egymillió steril fecskendőt osztottak szét. Mivel a HIV például a közös tűhasználattal terjed, a negatív hullám nem sokat váratott magára. 2007-ben Romániában négy, 2012-ben már 231 új esetet regisztráltak. Az állami támogatások megvonását követően Bukarestben EU-s forrásokból igyekeztek fenntartani a tűcsereprogramot, de az anyagi segítség idén júniusig tartott, ekkor a legtöbb program bezárt.

Megelőzni olcsóbb, mint kezelni

Pedig a drogprevenciós szakemberek szerint a megelőzés és az ártalomcsökkentés jóval olcsóbb, mint a következmények kezelése. Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője szerint a tűcsere fenntartása 500 euró/év kliensenként, míg egy HIV-pozitív beteg kezelése 6000 euró/év páciensenként.

Görögországban a romániaihoz hasonlóan rossz a helyzet. Míg 2011 első nyolc hónapjában 161, 2012 első nyolc hónapjában 314 új HIV-esetet regisztráltak az intravénás droghasználók körében. A görögországi helyzetet elemző jelentés szerint a közös tűhasználat elsősorban a fiatal, 25 év alatti droghasználókat és azokat érinti, akik viszonylag újonnan, két éve kezdtek csak el intravénásan drogozni.

Válság + megszorítás + dizájnerdrogok = HIV

A fiatal injekciós droghasználók sokasága nem meglepő, ugyanis 2009 óta a droghelyzet az európai országokban hasonló. Nagyjából akkor váltották le, majd szorították ki az injektált drogok közül a heroint a sokkal olcsóbb és könnyebben hozzáférhető dizájnerdrogok. A dizájnerdrogok aktívabb tűhasználatot vonnak magukkal: míg egy heroinista napi 4-5, egy stimulánsokat fecskendező droghasználó naponta 10-15 alkalommal lövi magát.

Fotó: Máthé Zoltán

Ezért a közegészségügyi és járványügyi kockázat is nagyobb, így nem csoda, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ AIDS-re szakosodott szerve, a UNAIDS, valamint az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala is a tűcsereprogramok hatékonysága mellett érvel. Az Európai Unió drogstratégiája is fontos szerepet szán az ártalomcsökkentésnek, így a tűcsereprogramok terjesztésének és fejlesztésének, sőt, a napokban tárgyalja a magyar Országgyűlés a nemzeti drogstratégiát, amelynek rendelkezései összhangban állnak az EU-s droghelyzeti iránymutatásokkal.

Még a teljes drogmentesség valóságtól elrugaszkodott célját kitűző magyar drogstratégia tervezetének szövege is kimondja, hogy a tűcsere olyan ártalomcsökkentő eszköz, ami „csökkenti a tűmegosztást és így a fertőző betegségek terjedését az intravénás kábítószer-fogyasztók között, míg más károkat nem befolyásol”. Józsefváros ennek ellenére vonta meg a programtól támogatását.

Romániában a támogatások megvonása után két évvel tízszereződött az új fertőzések száma: 2010 első félévében 12, 2012 első félévében 102 új HIV-esetet regisztráltak a román intravénás drogosok között. A Romániával foglalkozó jelentés azt írja, hogy a HIV-járvány oka egyértelműen a forrásmegvonásokkal magyarázható, valamint azzal, hogy nincs elfogadott román nemzeti HIV-megelőzésre vonatkozó stratégia. Az EU-s szervezet jelentése szerint egyelőre sem Athénban, sem Bukarestben 2013-ban sem csökkent a HIV-robbanás mértéke.

Magyarország tartja magát

Magyarországon az OEK adatai szerint 2012-ben összesen 219 HIV-fertőzöttet regisztráltak, és nincs közöttük egyetlen intravénás droghasználó sem, ahogy a korábbi években sem volt.

Mégis, az intravénás droghasználókkal foglalkozó szakemberek szerint ez a pozitív helyzet akár hónapok alatt megváltozhat, csakúgy mint Romániában és Görögországban. Dávid Ferenc, a Kék Pont főmunkatársa azt mondja, rengeteg a prostituált az intravénás droghasználók között. A tűcsereprogram ellehetetlenítésével így reális a veszély, hogy ha az injektáló prostituáltak HIV-fertőzöttekkel is érintkezhetnek szexuálisan, a közös tűhasználattal hónapok alatt megfertőzhetik a droghasználó és nem droghasználó népesség egy részét egyaránt.

Ferencz Orsolya józsefvárosi fideszes képviselő szerint a belövőszobák, hivatalos néven ellenőrzött fogyasztói szobák jelenthetnének megoldást, ám a droghasználókkal foglalkozó szakemberek szerint Magyarországon erre nincs reális esély. „Ezekben a helyiségekben egészségügyileg képzett személyzet felügyeli a droghasználókat. Működnek ilyen szobák Kanadában, Zürichben, Hollandiában is, de még ezekben az országokban is nagy ellenállás közepette. Se szakmai, se lakossági, se politikai támogatása nem lenne itthon ennek a megoldásnak” – mondja Rácz József.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!