Kommentben mocskolódik? Mi szívjuk meg!

Csütörtökön hozta nyilvánosságra a strasbourgi bíróság a döntését, amiben kimondta, hogy egy hírportál felelős a nála elhelyezett olvasói kommentekért.

Az egyik nagy észt hírportálon, a Delfi nevű honlapon számoltak be róla, hogy egy komp tönkretett egy jégre épült utat, ezért azt csak később lehet megnyitni az autók előtt. Az olvasók erre felháborodtak, mert a jégutakon sokkal gyorsabban lehet eljutni a part menti szigetekre, mint komppal.

A kommentekben szidták a cég egyik vezetőjét, aki egyben a legnagyobb részvényes is volt. Vjatšeslav Leedo ezt rossz néven vette, és a kommentek miatt beperelte a honlapot. Ismerős, ugye?

A Lázár-ügy

Tavaly októberben a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, Lázár Jánost szállító mikrobusz balesetet szenvedett, amiben egy gyermekes fiatal nő meghalt. A balesetről tudósított a Délmagyar.hu, ahol a cikket kommentelni is lehetett.

A hozzászólások között volt egy komment, ami Lázárnak nem tetszett, és „emberi méltóságának megvédése érdekében” polgári pert indított a hírportál ellen, és feljelentést tett az ügyészségen.

A Délmagyar.hu elleni perben nem született ítélet: Lázár és a portál peren kívüli egyezséget kötött, a lap félmillió forintot fizetett az államtitkárnak. Lázár ezt a pénzt a balesetben elhunyt nő családjának ajánlotta fel, a per célja az volt, hogy kiderüljön, hogy „egy közéleti szereplőnek joga van-e az emberi méltósághoz”, mivel „a politikus is ember”.

Lázár tagadta, hogy a per mellett feljelentést is tett volna, de aztán kiderült, hogy mégis az ő feljelentése alapján indult el a nyomozás. (A Lázár-ügy hátteréről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.)

A most Strasbourgban lezárt észt ügy és Lázár János ügyének lényeges pontjai:

A strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete a Lázár-ügyben nem hoz változást, mert a Délmagyar.hu már megegyezett az államtitkárral, ez a kérdés már le van zárva. Az ügy azonban fontos lehet a magyar gyakorlat szempontjából is, mert korántsem egyértelmű Magyarországon, hogy miért felelős egy honlap, és miért nem.

A Balaton befagyott jegén is megpróbáltak már átkelni, de ez nem volt túl sikeres próbálkozás.

A strasbourgi bíróság döntéseit itthon is célszerű figyelembe vennie a bíróságoknak és a parlamentnek is, ezért ez az ügy fontos lehet itthon is. Ráadásul van egy hasonló kommentes magyar ügy is a strasbourgi bíróság előtt, de ebben körülbelül másfél év múlva várható csak ítélet. A strasbourgi bíróság precedensjog alapján működik, tehát a korábbi ítéletekre később hivatkozni lehet. (A strasbourgi bíróság működéséről ebben a cikkben olvashat részletesen.)

Szólásszabadság vs. jó hírnév

A strasbourgi bíróságnak az észt ügyben két alapvető jog között kellett döntenie, azt kellett mérlegelnie, hogy ebben az esetben a Delfi szólásszabadsághoz való joga vagy Leedo jó hírnévhez és magánélethez való joga fontosabb-e. A bíróság olyan szempontokat is figyelembe vett, mint hogy a Delfi honlapján hogyan lehetett kommentelni. A Delfi egy automata szűrőt működtetett, ami nem engedett trágár szavakat megjeleníteni, de ezt nagyon egyszerű volt kijátszani. Ezenkívül ha valaki szólt, hogy egy komment őt sérti, a honlap azonnal eltávolította ezt a hozzászólást. Leedo esetében is ugyanígy járt el, de Leedo nem a honlapon keresztül üzent a szerkesztőségnek, hanem postai levélben, hat héttel később.

A bíróság az alábbi érvek miatt látta úgy, hogy a Delfi felelős a kommentek tartalmáért:

• A Delfi nem tett meg mindent, hogy a sértő kommentek eltűnjenek (nem volt elég a szűrőrendszer, és a kommentek sértőnek jelölhetősége sem).
• Aránytalanul nehéz lett volna Leedonak közvetlenül a kommentelőket perelnie. Bonyolult visszakövetni ugyanis, hogy például egy anonim kommentet ki írt valójában.
• A kommenteket nem lehetett utólag módosítani, csak a Delfi törölhette azokat, ez is a lap felelősségét erősítette a bíróság szerint.
• Nem várható el, hogy az emberek állandóan figyeljék az internetet, hogy sértő tartalom jelenik-e meg róluk, ezért a közvetítőknek is felelősséget kell vállalniuk a megvédésükben.
• Összesen csak 320 eurós (95 ezer forint) kártérítést kellett a lapnak fizetnie.
• A bíróság szerint a lapnak tudnia kellett volna, hogy a jégutak tönkretételéről szóló egyébként pártatlan és indulatoktól mentes cikke kommentcunamit fog kiváltani, ezért kezelniük kellett volna őket.

A bíróság megjegyezte, hogy a közszereplőknek szélesebb körű kritikát kell eltűrniük, mint egy átlagos polgárnak – ez az egyetlen igazi különbség a Lázár-ügy és a Delfi ügye közt. Azon viszont ez sem változtat, hogy a bíróság kimondta: egy kommentért felelős lehet az a honlap, ahol a komment megjelent. A bíróság egyhangú ítéletet hozott, tehát mind a hét, a döntésben részt vevő bíró egyetértett a döntéssel.

Fotó: Patrick Hertzog

Túl szigorú a döntés

„Nem jó hír nekünk ez a döntés, azt mutatja, hogy a bíróság félreérti az internet működését" – kommentálta az ítéletet Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért szólásszabadság programjának vezetője.

Dojcsák szerint ha egy honlap az értesítés után azonnal leszedi a kommentet, nem kellene felelőssé tenni annak tartalmáért. A Delfi ügyében is, a lap azonnal eltávolította a kommentet, amint Leedo ügyvédje értesítette őket.

A webshopoknál más a helyzet, mint a kommenteknél. Az elektronikus kereskedelemről szóló EU-jogszabály szerint a bárki által használható webshopokban a szolgáltató nem felelős a felhasználók által feltöltött tartalmakért, ha a jelzés után rögtön eltávolítja azokat.

Például horogkeresztes zászlót illegális eladni. Ha valaki egy ilyet tölt fel eladásra egy webshopban, és a honlap működtetőjének szól valaki, hogy ez jogellenes, a szolgáltató nem lesz felelős ezért, ha azonnal törli a terméket. A kommenteknél ez nem így működik, ott az általános, nem az internetre kitalált szabályokat kell alkalmazni. Dojcsák szerint ez szabályozási hiányosság.

Magyar kommentek

Magyarországon egyáltalán nem tiszta, hogy a bíróságok mikor ítélik felelősnek a szolgáltatót az oldalán elhelyezett kommentekért.

Egy közösségi szolgáltatásnál, mint például a Blog.hu-nál még elfogadják azt, hogy ha a jogsértő tartalmat felszólításra eltávolítják, akkor nem felel a szolgáltató a tartalomért. A frissebb bírósági ítéletek viszont nem tesznek különbséget a szerkesztett tartalom és komment között, ha az szerkesztett felületen jelenik meg – hiába nincs a kommentekre ráhatása a kiadónak.

Az is előfordult, hogy a kérdéses kommentet a szolgáltató eltávolította, de a bíróság ezzel  nem foglalkozott, és mégis elmarasztalta a szolgáltatót. Akár még az is előfordulhat, hogy valaki regisztrál húsz anonim felhasználót, mocskolódó kommentekben gyalázza saját magát, majd szépen megteszi a feljelentést, a bíróságon felháborodott képpel ül pár napig, és bezsebeli a sérelemdíjat a tartalomszolgáltatótól, hangzott el a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének tavalyi beszélgetésén.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!