A külügy kiakadt Washingtonra

Nehezebb azokat a fővárosokat felsorolni, ahol  voltak a lehallgatásokhoz kapcsolódó berendezések, mint azokat, ahol nem voltak ilyenek – jelentette ki Martonyi János azután, hogy a litván kollégájával közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Martonyi azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy kiderült: a WikiLeaks az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.

A külügyminiszter szerint a lehallgatási ügy túlnőtte a kétoldalú kapcsolatok szintjét. A kérdésre ezután már a transzatlanti kapcsolatok szintjén kell megoldást találni – mondta. Martonyi szerint „tisztázni kell a kérdéseket az EU és az USA között, helyre kell állítani a bizalmat, ez minden együttműködés alapja”. A miniszter megjegyezte: júliusban már kért tájékoztatást az amerikai nagykövetségtől arra vonatkozóan, hogy a magyarországi lehallgatások érintettek-e magyar állampolgárokat és magyar intézményeket, erre azonban mostanáig nem kapott választ.
A litván külügyminiszter, Linas Linkevicius ezzel kapcsolatban elmondta, valóban fontos ügyről van szó, rendezni kell a szövetségesek között felmerülő kérdéseket, de a helyzetet nem szabad túldramatizálni.

A magyar külügy szerdán közleményt is kiadott az ügyben. „Aggasztónak tartjuk azokat az információkat, amelyek a lehallgató-átjátszó állomásokról szólnak, és elvárjuk, hogy az Egyesült Államok, a korábban a nagykövetétől kérteknek megfelelően, mihamarább tisztázza a helyzetet, magyarázatot adjon a történtekre” – közölte a tárca.

A lehallgatási ügy Martonyi János és Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár holnapi tárgyalásának témái között is szerepel. „Az úgynevezett lehallgatási ügy mindemellett túlnőtt a kétoldalú kapcsolatokon, a megoldást európai uniós és más fórumokon is keressük a helyzet orvoslására” – olvasható a tárca közleményében. A minisztérium szerint az EU és az Egyesült Államok közötti „bizalomhiány alááshatja a közös munka hatékonyságát”.

A közlemény emlékeztet arra, hogy közösség vezetői tudomásul vették azt a német–francia kezdeményezést, amely tárgyalásokat kezdeményezne, hogy még az év vége előtt megállapodás szülessen a titkosszolgálati együttműködésről az Egyesült Államokkal. „Ez a kezdeményezés a többi tagállam számára is nyitott, Magyarország a csatlakozásról később, a konkrét javaslatok ismeretében fog dönteni” – írja a minisztérium.

Az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus lehallgatásra szakosodott közös egysége, a Special Collection Service (SCS) lehallgató-átjátszó központjainak térképét és a többi anyagot a kiszivárogtató portál Edward Snowdentől, az NSA volt szerződéses alkalmazottjától származó információk alapján tette közzé Twitter-oldalán.

A térképen Moszkva, Párizs, Peking, Berlin és több tucat más nagyváros, köztük Budapest szerepel. Az anyagot, amelyet a Cryptome amerikai internetes szakportál is közzétett, eredetileg a Der Spiegel új kiadásában is meg akarták jelentetni, végül azonban cenzúrázott változatban jelent meg, abból a városok több mint felét törölték.

A térkép szerint Moszkvában két ilyen központ is működik: az egyikben a titkosszolgálatok dolgozói személyesen dolgoznak, a másikban elektronikus eszközök végzik az adatgyűjtést.

A térképen ezen belül is árnyalt szerkezetet rajzoltak fel. Piros színnel jelölik azokat a helyeket, amelyeken „aktív megfigyelés” folyik, három város tartozik ide, közöttük van Belgrád. A zöld színnel jelölt városokban (összesen kettőben) műszaki eszközökkel (helyszínen lévő emberek nélkül) folyik a megfigyelő tevékenység. A szürke szín az „alvó központot” jelöli, ilyenből három van feltüntetve. A fennmaradó hetvennégy városban – így Moszkvában, Párizsban, Berlinben, Rómában, Madridban, Havannában,  Brazíliavárosban, Sanghajban, Kuvaitban, Bagdadban, Mexikóvárosban, Tbilisziben, Kijevben, Kínában (ott négy ilyen város is van), Hongkongban és Budapesten „kihelyezett személyzet” (staffed location) működik a bemutatott képanyag szerint.

A térképen szereplő felirat szerint a lehallgató-átjátszó központok felsorolása a 2010. augusztus 13-i állapotot tükrözi.