Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Ejtették a vádat a székházfoglalók ellen

2013.10.30. 14:21
A Fidesz székháza előtt az Alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozott március 7-én az Alkotmány nem játék! csoport erőszakmentes, polgári engedetlenséget is felvállaló akciójával. A csoportos garázdaság vádját még a nyomozási szakaszban ejtették, de a rendőrség pénzbírsággal sújtotta őket a gyülekezési jog megsértése miatt. A bíróság szerdán megszüntette az eljárást: a székházhoz való eljutás nem volt része a demonstrációnak, ezért nem követhettek el szabálysértést.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán megszüntette a szabályszegési eljárást a Fidesz-székházat március 7-én elfoglalók perében, a gyülekezési joggal való visszaélés ügyében.

Felmentették a székházfoglalókat

Az Alkotmány nem játék! csoport március 7-én azért tartott erőszakmentes, a polgári engedetlenség eszközeivel élő tiltakozást a Fidesz Lendvay utcai székházánál, mert szerintük az Alaptörvény 4. módosításával (az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek ítélt rendelkezések „Alaptörvénybe” írásával és az Alkotmánybíróság jogköreinek további szűkítésével) megszűnt Magyarországon az alkotmányos demokrácia.

A megmozdulás aktivistái több mit tíz órán át foglalták el a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarát és előterét. Két erkélyt is birtokba vettek, ahol régi Orbán-beszédekből és korai Fidesz-dokumentumokból olvastak fel idézeteket.

A Lendvay utcai épületnél történtek miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 22-én rendelt el nyomozást. A BRFK csoportosan elkövetett garázdaság miatt indított eljárást több aktivista ellen, akik rész vettek a székházfoglalásban. Két aktivistát, Birtalan Gergőt és Vámos Pétert kihallgattak, akiket lakóhelyükön, idézés nélkül kerestek fel. Az előállított Vámos Péter saját állítása szerint a székházfoglalás során a földön ülve nemzetiszínű zászlót lengetett, és az „alkotmányt, demokráciát, jogállamot” szlogeneket skandálta. A VI. kerületi rendőrkapitányság a gyülekezési jog megsértésére hivatkozva 415 ezer forintos bírságot szabott ki a székházfoglalás 11 szervezőjére.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatta azokat az aktivistákat, akik ellen büntetőeljárás indult. A szervezet úgy véli, hogy a székházfoglalás esetében erőszakmentes véleménynyilvánítás történt, a székházfoglalók magatartása nem volt kirívóan közösségellenes, ezért eleve indokolatlannak tartják a büntetőjogi felelősségre vonást.

A székfoglalók korábban elmondták, hogy „nem félnek” és annak ellenére vállalnak minden büntetőjogi következményt, hogy magát a vádat alaptalannak tartják. Az aktivisták Alkotmányt!, Demokráciát!, Jogállamot! feliratú molinókkal érkeztek a sajtótájékoztatóra és "Éljen a Köztársaság!" felkiáltással vonultak a tárgyalóterembe.

A sajtótájékoztatón megszólalt a TASZ képviselője, Pelle Andrea is: „A tüntetés a Fidesz székháznál, magánterületen történt, ezért nem bejelentésköteles. Bízunk abban, hogy a bíróság megszünteti az eljárást.”

Az eljárás alá vont aktivistákat a bíróság egyenként hallgatta ki az előzetes szervezés körülményeiről, akár egy súlyos büntetőper esetében. Végzettségükről, vagyoni helyzetükről, büntetőjogi előéletükről, sőt egyéb tartózkodási helyükről is vallaniuk kellett.

Így derült ki például, hogy az egyik aktivistának az összvagyona egy régi pianinó és egy bicikli. Egy másik vádlott ellen pedig már indítottak bírási eljárást, mert nem volt megfelelően kivilágítva a biciklije. Egy harmadik aktivista korábban szóbeli figyelmeztetésben részesült (Az nem szóbeli! Le fogjuk írni! – torkolta le a bírónő), mert „tiltakozott a diszkriminatív intézkedések, az Alaptörvény negyedik módosítása ellen, figyelemfelkeltő akcióját pedig a jogállamiság iránti őszinte aggodalom vezette”. A bíróság meg is dicsérte azzal, hogy ez egy nagyon szép, kerek mondat volt.

Egyik vádlott sem ismerte el a szabálysértést. Egyöntetűen vallották, hogy visszautasítják azt az alaptalan vádat, hogy azzal sértettek volna szabályt, hogy a székház elé vonultak. A Fidesz székháza magánterület, ezért nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. Közterületen azonban nem keltettek feltűnést, táblákat nem tartottak fel, nem skandáltak, még rövid megbeszélést sem tartottak. Csak azért vonultak az utcán, hogy a Lövölde téri találkozóhelytől eljussanak a Fidesz székház területére. Békés, sétáló csoportot alkottak, összehajtogatott molinókkal sétáltak, aki kívülről látta, turistacsoportnak vélhette őket.

„A bírósági eljárás Kubatov Gábor feljelentésével indult, pedig ez alapján nem lett volna helye szabálysértési eljárás indításának. Az eljárás alá vont személyeknek joguk van tudni, hogy mivel vádolják őket, de ez ebben az esetben nem történt meg, a vád nem tartalmazza azt, hogy az aktivisták mivel sértették meg a gyülekezési törvényt, és nincs bizonyítéka a politikai célú vonulásra sem – kabát alá rejtett transzparensekkel nem lehet demonstrálni. Nem volt bejelentési kötelezettség, ezért nem is tudták megsérteni a gyülekezési törvényt” – mondta Pelle Andrea.

A bíróság az eljárást megszüntette, az akciót csendes, néma tiltakozásnak minősítve. Az indoklás szerint békés, polgári engedetlenség formájában tiltakoztak, ezt videofelvételek is bizonyítják. Nem tartozott a rendezvényhez a Lövölde térről a Fidesz székházához való eljutás, ezért nem kellett megfelelnie a gyülekezési törvény eljárásainak. Nem volt bejelentési kötelezettség, ezért nem is sérthették meg a gyülekezési törvényt. „Valahogy csak el kell jutnia a demonstráció helyszínére” – hangzott el az ítéletben: kabát alá rejtett transzparensekkel nem lehet demonstrálni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!