Ördög bújt a gyerekekbe Fejérben?

Sehol az országban nem követnek el olyan sok bűncselekményt gyerekek, mint Fejér megyében, sőt, sehol máshol még csak meg se közelíti a gyermekbűnözés az itteni helyzet súlyosságát – első ránézésre ezt lehet kiolvasni a legfrissebb gyermekbűnözési statisztikából. A Legfőbb Ügyészség honlapján néhány hete jelent meg egy kiadvány a témában. A közzétett adatsorok szerint 2012-ben a gyermekkorúak részvételével elkövetett bűncselekmények 40,03 százaléka Fejér megyében történt. Összesen 2065 bűncselekményről van szó.

Messze lekörözi Borsodot is?

A különbség Magyarország többi megyéjéhez képest döbbenetesen nagy. Sok megyében (például többek között Békésben, Baranyában, Hevesben, Komárom-Esztergomban vagy Nógrádban) 100 alatt volt ez a szám, és még a rossz hírű Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is csak ötödannyi (471) ilyen bűncselekményt regisztráltak, mint Fejérben.

Az ügyészségi tájékoztatóból ráadásul az is kiderül, hogy nem egyszeri kiugrásról van szó: évek óta Fejér megyében regisztrálják a legtöbb, gyerekek részvételével elkövetett bűncselekményt.

A gyerekkorúak részvételével elkövetett bűncselekmények száma az országban és azon belül Fejér megyében:

A Legfőbb Ügyészségtől kérésünkre részletesebb adatokat is kaptunk. Ezekből kiderült, tulajdonképpen milyen bűncselekményekről is van szó: leginkább könnyű testi sértésről (tavaly a 2065-ből 1308) vagy garázdaságról (2065-ből 515). Az elmúlt években előfordult még nagyobb számban kegyeletsértés (2009-ben 111), zaklatás (2012-ben 108), lopás (2008-ban 707), rongálás (2011-ben 111).

Nulla, aztán 316, aztán megint nulla

A gyerekek részvételével elkövetett bűncselekmények közel sem egyenletesen oszlanak el a megyében. Az nem túl meglepő, hogy Dunaújvárosban mindig nagyon magasak számok, hiszen a megye második legnépesebb városáról van szó. 2012-ben a 2065 Fejér megyei gyermekbűncselekményből 888-at itt követtek el.

Az viszont már érdekes, hogy nagyon sok olyan település van a megyében, ahol a statisztikák szerint évekig mintha semmi rossz nem történne, aztán előzmény nélkül, a semmiből bukkan fel egyszer csak egy kiugróan durva bűncselekményszám, majd megint visszaáll a békés alapállapot. Jó példa erre Velence, ahol 2008-ban 1, 2009-ben 7, 2011-ben 1, míg 2012-ben 0 gyerekek részvételével elkövetett bűncselekményt regisztráltak, 2010-ben viszont 500-at. De hozhatnánk példának a görög falut, Beloianniszt is, ahol a 0 és 1 között váltakozó számok közé 2010-ben becsúszott egy 316-os bűncselekményszám. Baracskán 2011-ben volt egy óriási kiugrás a számokban (0 és 1 után hirtelen 326). Előszálláson 2010-ben 4, egy évvel később 821 gyerekkorúak részvételével elkövetett bűncselekmény volt.

Apró meztelen talpak

Arra láttunk már példát, hogy a bűnözési statisztikákat akár egyetlen bűneset is képes látványosan felforgatni. Tavaly sokan felkapták a fejüket arra a hírre, hogy az elmúlt húsz év legdurvábbja volt a 2011-es a gazdasági bűncselekmények számát nézve. 2011-ben nagyjából tízezerrel több ilyen bűntettről szereztek tudomást a hatóságok, mint egy évvel korábban, és ez másfélszeres emelkedést jelent. Aztán kiderült, hogy a plusz tízezer bűncselekmény mögött egyetlen ügy, pontosabban egyetlen elszabadult biztosítási ügynök áll, aki ellen 9976 gazdasági titok megsértése miatt emeltek vádat.

Fotó: Barbara Laing

Átkutattuk a rendőrségi hírek archívumát, és Fejér megyéből is előkerült egy hasonló történet. „Apró meztelen talpak, cipők nyoma…” – ezzel a címmel jelent meg a Police.hu-n az a 2006-os eset, amiből 102 darab bűncselekmény lett a statisztikában. Egy csapat gyerek azzal szórakozott a sárkeresztúri református temetőben, hogy versenyeztek, ki tud több sírhelyet megrongálni. A pici lábnyomaik buktatták le őket.

Mivel azonban a Fejér megyei gyermekbűnözés számai évek óta töretlenül magasak, valószínű volt, hogy nem csak hasonló ügyek véletlenszerű feltorlódása okozza ezt. Egy-egy kiugró év számait még magyarázhatnák így, de arra nincs nagy esély, hogy minden évben adódnak ilyen ügyek pont épp Fejér megyében.

Túl a gyerekcsínyen

A valódi magyarázatot Budavári Árpád, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője adta meg. Ez pedig a következő: a Fejér megyei rendőrség elkezdett beavatkozni azokba az ügyekbe, amelyek tulajdonképpen az iskolai erőszak mindennapos példái.

Amikor elhatározták, hogy felveszik a harcot a jelenség ellen, bevonták a tanárokat, a szülői munkaközösséget, a diákokat. Készültek esettanulmányok, beszéltek az igazgatókkal. A rendőrök előadókként megjelentek az iskolákban, és közben felmérték a helyzetet.

Fotó: Máthé Zoltán

Az iskolák, amelyek addig jobbára csak egymás között passzolgatták a problémás, tanköteles gyerekeket, azt kezdték tapasztalni, hogy van látszata a rendőrök megjelenésének. A pedagógusok hírét vitték az új lehetőségnek, és a rendőrök elkezdték kapni a megkereséseket a különböző iskolákból, idézte fel a történteket a bűnügyi osztály vezetője.

Budavári azt mondta: vékony a mezsgye a gyerekcsíny és a bűncselekmény között, de természetesen „nem az a lényeg, hogy huncut gyerekből bűnözőt csináljon az ember”. Volt arra is példa, mondta, hogy pusztán azzal, hogy az osztályfőnöki órán megjelent a rendőr, csírájában sikerült elfojtani az erőszakoskodást a gyerekek között. 

Az iskolák tehát rászoktak arra, hogy ha komolyabb balhé van a gyerekek között, minden esetben értesítik a rendőrséget. A statisztika sajátosságai miatt pedig egy iskola, egy eset százszámra generálja a bűncselekményeket. Ha egy gyereket egy éven át mindennap megvernek az osztálytársai, könnyen előfordulhat, hogy az annyi külön bűncselekményként (könnyű testi sértésként vagy éppen garázdaságként) fog megjelenni a statisztikákban, ahányszor megverik. Ha száz verést kap egy évben, száz bűncselekményt regisztrálnak ebben az egyetlen ügyben.

Már szebbek a számok

Ugyanez a helyzet azokkal a statisztikákkal is, amelyek a gyerekkorú sértettek számát mutatják. Egyetlen, a társai által kipécézett gyerek akár több százzal is növelheti a statisztikákban a sértettek számát, mert ahány verés, annyiszor számolják.

A statisztikáknak ez a tulajdonsága magyarázza meg azt is, hogy lehet, hogy ugyanabban a városban egyik évben egyetlen gyerekbűncselekményt se regisztrálnak, a következő évben meg több százat. A dolog azon múlik, kipattan-e éppen abban az évben a városi iskolában egy ilyen ügy, vagy sem.

Ha az ember a valódi helyzetre kíváncsi, a gyerekkorú elkövetők számát érdemes figyelni, itt ugyanis már ténylegesen annyi különböző gyerekről van szó, ahány elkövetőt mutat a statisztika. Fejér megyében tavaly 109 gyerekkorú elkövető volt. Ha ezt az adatot nézzük, rögtön nem is olyan kirívó már Fejér megye. Az országban összesen 2604 gyerekkorú elkövetőt regisztráltak, a Fejér megyei 109 ennek csupán 4,19 százaléka. A gyerekbűnözők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb.

A gyermekbűnözési statisztikák egyébként már Fejér megyében is javulásnak indultak. Budavári Árpádtól megtudtuk, hogy míg 2012 első félévében 1733 nyomozást szüntettek meg az elkövető gyerekkorúsága miatt, az idei év azonos időszakában már csak 164-et. A gyerekkorú sértettek száma 1858-ról 153-ra esett vissza. A gyerekkorú elkövetők száma is csökkent, bár az nem ilyen látványosan: 64-ről 56-ra. A számok változásának lehetséges egy olyan olvasata, hogy nem lett ugyan sokkal kevesebb az agresszív gyerek, de hamarabb sikerül megállítani őket, erősítette meg a feltételezést a bűnügyi osztályvezető.

Nem az állami gondozottakkal van a baj

A gyerekkorú bűnelkövetőkre egyébként két dolog jellemző általánosságban: sokkal több közöttük a fiú, mint a lány (nagyjából 80-20 százalék az arány), és a többségük a közhiedelemmel ellentétben átlagos, normális családi környezetben él, nem intézetben vagy éppen csonka családban. Tavaly például a gyerekbűnözők 75,35 százalékát a szüleik közösen nevelték.

Fejér megyében sincs ez másképp. Az állami gondoskodásban élő gyerekekre nem jellemző, hogy bűncselekményt kövessenek el, annak ellenére sem, hogy halmozottan hátrányos helyzetűek, sokan közülük nehéz körülmények közül érkeznek, és magukkal hozzák a családban tanult, hibás normákat, mondta az Indexnek Deresné Tanárki Mária, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója.

Gyümölcslopás, engesztelés

Fejér megyében a tavaly év végi adatok szerint 730 olyan kis-és nagykorú él, aki állami gondoskodásban részesül: gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lakik. 2012-ben mindössze 17 olyan 18 év alatti volt közöttük, aki engedélyezett vagy engedély nélküli távollét alatt bűncselekményt követett el. 14 év alatti egy se akadt. Jellemzően vagyon elleni bűncselekményről volt szó, nem túl nagy értékre elkövetett lopásról. Volt, aki boltból emelt el valamit, és volt, aki az egyik társától lopott. Előfordult még csoportos garázdaság (valakitől erőszakkal elvették a telefonját) és kábítószerrel visszaélés.

A Fejér megyei gyermekvédelmi központ rendszeresen szervez komplex bűnmegelőzési programokat, együttműködik a rendőrséggel, a védőnői szolgálattal, civil szervezetekkel. Sokat foglalkoznak azzal, mi motiválja a gyerekeket arra, hogy benne legyenek valamiben: rossz társaság, a figyelemfelhívás vágya, vagy lopásnál a vágyakozás az adott tárgyra.

Deresné elmondta: törekszenek a jóvátételre. Ha valamilyen kárt okoznak a gyerekeik, akkor igyekszenek a kár megtérítésében részt venni. Több településen is van lakásotthonuk, fontos számukra az elfogadás, a jószomszédi viszony kialakítása. Ugyanakkor minden törekvés ellenére is előfordul, hogy a gyerekek kárt tesznek, például megdézsmálják a szomszéd gyümölcsét. Néha sikerül a jóvátétel, néha nem. Lett már feljelentés, rendőrségi ügy szőlőszedésből, de a gyermekvédelmi központ igazgatója pozitív példát is mesélt. Egyszer úgy javították meg az elmérgesedett szomszédi kapcsolatot, hogy a gyerekek kézműves ajándékokat készítettek a megkárosított idős házaspárnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!