Elege lett a kelet-európai munkavállalókból a brit kormányfőnek

Új alapokra kell helyezni a munkaerő szabad mozgását az Európai Unión belül, mivel a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező hatalmas tömeg megmutatta, hogy a jelenlegi szabályozás rossz - írta a szerdai Financial Timesban David Cameron. A konzervatív párti brit kormányfő egyben jelentős szigorításokat is bejelentett a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában.

Cameron a londoni gazdasági napilap kommentárrovatában megjelent cikkében „monumentális hibának” nevezte, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az EU 2004-es keleti bővítése után. A bővítés nyomán ugyanis olyan mértékű migráció indult meg, amilyent Európa háborús időket leszámítva még nem tapasztalt, és csak Nagy-Britanniában jelenleg egymillió közép- és kelet-európai EU-állampolgár él – írta a brit miniszterelnök.

Cameron közölte: osztja azok aggodalmait, akik tartanak a román és a bolgár munkavállalók beáramlásának hatásaitól, miután január 1-jén lejár a két országgal szemben Nagy-Britannia által érvényesített hétévi átmeneti korlátozás.

Szigorítani akarnak

A brit kormány mindezek alapján úgy döntött, hogy módosítja a szabályozást. Ennek keretében a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek anyagi jellegű szociális juttatásokat. Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük lesz, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak.

Az újonnan érkező uniós álláskeresők lakástámogatást sem igényelhetnek azonnal. Ha pedig nem munkavállalás céljából jönnek, hanem koldulnak, vagy az utcán alszanak, akkor „eltávolítják” őket, és tizenkét hónapig nem térhetnek vissza Nagy-Britanniába, hacsak nem tudják bizonyítani újbóli beutazásuk indokoltságát, például azt, hogy van állásuk – áll Cameron cikkében.

A kormányfő közölte, hogy a kormány azokra a brit munkáltatókra is „lecsap”, akik a minimálbér alatti javadalmazás ellenében foglalkoztatnak külföldi EU-alkalmazottakat. Ezek a vállalkozók minden egyes alulfizetett alkalmazott után 20 ezer font (hétmillió forint) bírságot lesznek kötelesek fizetni; ez a jelenleg kiszabható pénzbüntetés négyszerese.

Cameron szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a munkaerő szabad áramlásának mai rendszere „óriási népvándorlást” indított el, amelyet a hatalmas jövedelmi különbségek okoznak. Ez tehetséges munkavállalóktól fosztja meg azokat az országokat is, amelyeknek pedig szükségük lenne arra, hogy „legjobb embereiket” otthon tartsák.

Nem akarnak népvándorlást

Ennek alapján itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. Nagy-Britannia éppen ezért együttműködést kezd több más EU-tagállammal annak érdekében, hogy „ésszerűbb alapokra” lehessen visszaállítani a munkaerő szabad áramlásának koncepcióját – írta a brit kormányfő. Cameron szerint olyan megállapodásra van szükség, amely „lelassítja” a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú vándorlás elkerülését.

Ezt több módon el lehet érni. Meg lehet követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban. Emellett lehetővé tehető az is, hogy egy-egy EU-tagállam felső korlátot szabjon meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorlás – írta a Financial Timesban a brit miniszterelnök.

Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása.

„Látványos hiba”

A minap még az ellenzéki brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter i s „látványos hibának” minősítette, hogy a kormány, aminek tagja volt, átmeneti korlátozások nélkül beengedte a közép- és kelet-európai munkavállalókat a 2004-es EU-bővítés után.

A munkáspárti politikus elismerte, hogy a későbbi fejlemények nyomán pocséknak bizonyult az az egyébként alaposnak tartott kutatásra épített brit belügyminisztériumi előrejelzés, amely évi 5-13 ezerre becsülte az új EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók várható számát. Mivel például 2010-ben a nettó bevándorlás ezekből az országokból megközelítette a negyedmillió főt.

Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos szóvivője nemrégiben azonban kijelentette a BBC televízióban, hogy a brit gazdaság és a költségvetés jól jár az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlásával. Todd szerint ugyanis a betelepülő EU-polgárok „hatalmas többsége” többet fizet be adó és társadalombiztosítás formájában a brit szociális ellátórendszer költségvetésébe, mint amennyit abból igénybe vesz.