Nem megy a matek a magyar diákoknak
További Belföld cikkek
- 2053-ig minden titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
- Török Gábor szerint Menczer Tamás kocsmai szintre ment le, a Nézőpont elemzője nekiment a politológusnak
- Index-értesülés: Gyurcsány Ferenc kihívója randalírozott hajnalban Budapesten, rendőrségi ügy lett belőle
Míg a 2009-es mérések után javulásról számoltunk be, a 15 évesek készségeit vizsgáló PISA-felmérés kedden publikált 2012-es adatai szerint minden fontosabb mérőszámot nézve romlott a magyar diákok teljesítménye.
A PISA-felmérésről
A Programme for International Student Assessment (PISA), azaz a Program a tanulók tudásának nemzetközi felmérésére című nemzetközi vizsgálatot háromévenként végzik el 2000 óta az OECD kezdeményezésére.
A PISA a tananyag számon kérése helyett arra keresi a választ, hogy a tizenöt éves tanulók mennyire tudják alkalmazni a gyakorlatban, mindennapi feladatokban a meglévő tudásukat.
Minden alkalommal felmérik a diákok természettudományos, matematikai és szövegértési ismereteit, de mindig más terület kapja a hangsúlyt: 2009-ben ez a szövegértés volt, 2012-ben pedig a matek.
Míg 2009-ben a magyar diákok természettudományokban és olvasási készségek terén is a kibővített OECD-átlag felett teljesítettek, idén mindkét kompetenciában alulmúlták az átlagot. A matematikai készségek terén már három éve sem értük el az átlagot, most viszont drasztikus mértékben, 13 ponttal rontottunk a korábbi eredményünkhöz képest.
A tavalyi mérésekben a 34 OECD-tagország mellett 31 partnerország vett részt, ugyanúgy, mint 2009-ben. A teszteket összesen 510 000 olyan diák töltötte ki, akiknek az életkore 15 év 3 hónap és 16 év 2 hónap között volt.
A matematika teszteknél az első hét helyen ázsiai országok végeztek, Európából csak Svájc, Hollandia és Liechtenstein fért bele a top 10-be. Ugynaígy ázsiai országok (illetve tartományi jogú városok) vezetik az olvasási tesztek eredménylistáját is: Sanghaj és Hongkong mellett Szingapúr, Japán és Korea végzett az első ötben. Közép-Kelet-Európából Lengyelország érte el a leglátványosabb fejlődést: a lengyel diákok 23 ponttal javítottak a matek eredményükön, és jelentősen nőtt közöttük a kiemelkedően jól teljesítők aránya mindhárom területen, míg a legrosszabbul teljesítő diákok aránya csökkent.
A magyar közoktatás nem csak a teszteredményekben múlta alul az átlagot: nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók között, és a családi háttér nálunk jobban befolyásolja a tanulók eredményét az OECD-átlagnál – idézte az MTI az Oktatási Hivatalt vezető Balázsi Ildikót.
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a felmérés alátámasztja, hogy a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást.
matematika | olvasás-szövegértés | természettudományok | |
2009 - magyar | 490 | 494 | 503 |
2009 - átlag | 496 | 493 | 496 |
2012 - magyar | 477 | 488 | 494 |
2012 - átag | 494 | 496 | 501 |
Az államtitkár szerint 2000 óta mindig volt kisebb-nagyobb hullámzás, a 2012-es az első év, amikor mindhárom területen egyaránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diákok a 34 OECD-államból, írta az MTI.
A rossz eredményekre több ellenzéki párt is közleményben reagált. Az Együtt-PM szerint a magyar gyerekek „jegyei romlottak”, de Hoffmann Rózsa bukott meg. Szelényi Zsuzsanna, a pártszövetség szakpolitikusa szerint a kormány „feleslegesen és károsan alakította át az intézmények irányítását és életét és hatalmas összegeket vont ki az oktatás területéről, amivel elbizonytalanította az iskolákat és a pedagógusokat is”. Szelényi szerint a kötelező testnevelést, illetve a hit- és erkölcstan oktatást „az alapkészségek rovására” vezették be.
Az LMP részéről Osztolykán Ágnes reagált a felmérés eredményeire. A politikus szerint „ahogy a korábbi balliberális oktatáspolitika, úgy Hoffmann Rózsa oktatási rendszere sem törődik a gyerekek készségeinek fejlesztésével”, márpedig szerinte olyan tudás kell, amivel a gyerekek a későbbi életükben is boldogulnak.
A PISA-felmérés oldalára egyébként feltöltötték az idei matektesztet, itt kipróbálhatja, Ön vajon verné-e az átlagot.