Kövér leszámol a bolhacirkusszal

Februárban új házszabály léphet életbe az Országgyűlésben, írtuk meg hétfőn. A 2014-es választások után teljesen átalakul a parlament szerkezete és munkarendje. Az eddigi 386 helyett csak 200 képviselő lesz az Országgyűlésben, új szereplőként megjelennek a hazai nemzetiségek képviselői is.

A Fidesz ezért látta szükségesnek, hogy új szabályokat vezessen be az ülésekre és a bizottsági munkára. Úgy tudjuk, hogy a házszabály szövegének tervezete már hónapokkal ezelőtt elkészült. A szöveget azonban csak nemrég kapták meg az ellenzéki frakciók. Az előterjesztés parlamenti tárgyalása hamarosan elkezdődik, viszont csak jövő tavasszal lép életbe. A nagy újdonság az, hogy szabályozni kell a nemzetiségi képviselők  felszólalási lehetőségeit és azt, hogy milyen keretek között vehetnek részt a parlament munkájában. 

Szív küldi szívnek jegyében

A változások világosan illeszkednek Kövér László decemberben ismertetett nézeteihez: ő korábban azt nyilatkozta, hogy megszenvedte a parlament tekintélye az elmúlt 20 évet, de olyan mélyre, mint mostanában, még nem süllyedt a morál. A házelnök 2012 végén bolhacirkusznak nevezte a molinók használatát, melyek rombolják a parlament tekintélyét: „Minden frakció kifeszítené a maga molinóját szív küldi szívnek jegyében, üzenetként a választóknak, vagy a képviselők integethetnének a kameráknak, hogy itt vagyok, anyu!” 

  

A most benyújtott módosítás a házbizottság engedélyéhez kötné a „tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetést”. Bizottsági ülésen is csak a bizottság engedélyével lehet majd szemléltetni, ráadásul csak a „a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben”.

Osztály, vigyázz!

Ha eddig kevesellte a tiszteletet, Kövér fellélegezhet: az MTI szerint az is tervbe van véve, hogy a képviselők felállva fogják köszönteni az ülést vezető elnököt, amikor az emelvényre lép. Gulyás Gergely szerint ezzel „a választópolgárok közösségét" köszöntik.

Lecsapnak a hiányzókra is: aki igazolatlanul hiányzik egy adott hónapban tartott ülések napirendi szavazásainak több mint negyedéről, a fizetése bánja, tiszteletdíját arányosan csökkentik (legfeljebb a harmadával). Hasonlóképpen a házelnök levonhat azoknak a bizottsági tagoknak a fizujából, akik miatt nem határozatképes egy bizottság. Ha ez a szabály már most is élne, pórul jártak volna azok a fideszesek is, akik a Horváth András ex-NAV-ost meghallgató bizottságot bojkottálták.

  

Ezzel együtt a benzinelszámolást is szigorítják, az üzemanyagkártyás tankolásnál egy kétezer köbcentis autó fogyasztását veszik figyelembe. A terv szerint a képviselők 35-50 négyzetméteres budapesti lakást vagy házat használhatnak, hacsak nekik vagy közeli hozzátartozójuknak nincs budapesti ingatlanja.

Kövér decemberben azt is kifejtette, hogy a részletes vitának a mai formájában nem sok értelme van: „Üres, unalmas, néha személyeskedő szócséplés, szegény gyorsírókon kívül a kutya nem figyel oda, sokszor még a levezető elnök is elbóbiskol a pulpituson”.

Vita, másképp

Az új szabály szerint a törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kellene majd nyújtani a parlamentnek. A részletes viták most kétszakaszossá válnak: a házelnök által kijelölt bizottság (és esetleg más érintett bizottságok) nyújtanak be részletes vitát lezáró módosító javaslatot a házelnöknek. A második szakaszban a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogalmaz meg. Az Országgyűlés ezekről folytat vitát a mai záróvitához hasonló szabályok szerint.

Zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha a törvényjavaslat törvény- vagy alkotmányellenes, vagy „nem felel meg a nyelvhelyesség követelményének”. Az államfő, a kormány és a bizottságok törvényjavaslatai bizottsági döntés nélkül kerülnek tárgysorozatba.

Az általános vitában a képviselők legfeljebb 15 perces felszólalásai között egy alkalommal minden frakcióból csak egy-egy képviselő, az első független képviselő és nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két percben.

Sürgősség, nemzetiség

Sürgős tárgyalást félévente legfeljebb hatszor rendelhet el az Országgyűlés, a jelenlevő képviselők kétharmadának támogatásával. Kivételes eljárásra félévente négyszer kerülhet sor (jelenleg ülésszakonként hat ilyen lehetőség van).

Nemzetiségeket képviselő bizottság jön létre nemzetiségi képviselőkből és szószólókból, a képviselők a függetlenekhez hasonló keretek közt szólalhatnak fel, a bizottság elnöke részt vehet a házbizottság ülésein. A szószóló is kérdezhet a kormány tagjaitól, az Állami Számvevőszék elnökétől és a legfőbb ügyésztől a nemzetiségeket érintő ügyekben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!