Ezért mehettek szembe egymással a vonatok

„Kilencvenkilenc százalék, hogy itt emberi mulasztás történt” – fogalmazott István György közlekedésmérnök annak kapcsán, hogy hétfőn alig 300 méterre állt meg egymástól a Budapest–Vác–Szob-vasútvonalon Vác és Verőce állomások között az Avala nemzetközi gyorsvonat és a Szobra közlekedő személyvonat, amelyek azonos vágányon, szemben haladtak egymással. Habár a vizsgálatok még nem zárultak le az esettel kapcsolatban, az eddig ismert részletekből már sok minden kikövetkeztethető. A szakember szerint valószínűleg több embernek kellett hibáznia, a váltóállító és a váci állomásról kifelé haladó mozdony vezetője is mulaszthatott. A személyi mulasztást az eddigi adatok alapján a MÁV is megerősítette.

Az eset úgy történhetett, hogy vélhetően a váci vasútállomás átépítése miatt a vonatot nem tudták a jelzőberendezések szabad jelzései szerint elindítani (ez garantálná, hogy nem indul el egymással szemben két vonat), hanem a továbbhaladást alapvetően tiltó, vörös fénnyel világító jelző mellett ún. „szabad az elhaladás” kézijelzéssel hagyhatta el az állomást.

Ilyen esetek rendszeresen előfordulnak, ilyenkor a mozdonyvezető az állomás forgalmi szolgálattevőjétől írásbeli engedélyt kap arra, hogy a vörös jelző melletti külön kézijelzésre hagyja el az állomást, a rendelkezésben pedig azt is rögzítik, hogy melyik vágányt használhatja a következő állomásig.

Amikor a biztosítóberendezés nem megfelelően működik, olyan biztonsági szabályok lépnek életbe, amelyek garantálják a biztos közlekedés lebonyolítását. Ezeket a szabályokat ilyenkor fokozott körültekintéssel be kell tartani.

– írta a MÁV. Vác és Verőce között kétvágányú vasútpálya van. A Vácot elhagyó személyvonatnak a rendelkezés szerint a jobboldali vágányon kellett volna haladnia, de valószínűleg rosszul állították át a váltót, emiatt a baloldali vágányra került – ezen jött szembe a nemzetközi gyorsvonat. Habár a mozdonyvezetőt megzavarhatták az átépítés miatti ideiglenes forgalmi változások, az utolsó váltó után, az állomást elhagyva már látnia kellett volna, hogy rossz vágányon halad, és ebben az esetben azonnal meg kellett volna állnia. Ezzel szemben a mozdony az állomás után még körülbelül 1 kilométert haladt, igaz, csak 15 kilométeres óránkénti sebességgel – tudtuk meg István Györgytől.

Az eddigi információk alapján tehát feltételezhető, hogy a váci váltóállító és a személyvonat mozdonyvezetője hibázott, a szembejövő gyorsvonat viszont teljesen szabályosan indult el Verőcéről Vác felé. Azt azonban a vizsgálatoknak kell kiderítenie, hogy a gyorsvonat vezetője mikor észlelte azt, hogy a Vác előtti utolsó szabad jelzés a szembe közlekedő vonat hatására vörösre váltott (ezen a vonalon egy erre a célra kiépített berendezésnek a következő várható jelzésről is tájékoztatnia kell a mozdonyvezetőket), ebben az esetben ugyanis elképzelhető, hogy neki is már korábban fékeznie kellett volna – mondta a szakértő. A gyorsvonat ettől függetlenül nem mehetett túl gyorsan, hiszen ezen a szakaszon már eleve 40 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben.

Mint azt korábban is írtuk, az esetet a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) is vizsgálja. A vizsgálat eredményeire vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolták, hogy a vizsgálat még tart,

a váci eset óta eltelt két nap az elsődleges adatgyűjtéssel, így a helyszíni szemle lefolytatásával, a vonatkozó dokumentumok, szabályzatok bekérésével, az eseményben közvetlenül érintett szakszemélyzet meghallgatásával telt el. Az elsődlegesen rendelkezésünkre álló információk ebben az esetben is arra mutatnak, hogy nem egyetlen okra vezethető vissza az eset bekövetkezése.

A vizsgálatban az érintett személyeken, dokumentumokon, gépeken és berendezéseken kívül a meglévő szabályzatokat, a szervezet működési rendjét és a „lefektetett és a gyakorlatban működtetett folyamatokat” is tanulmányozzák. A KBSZ várhatóan már a vizsgálat alatt újabb információkat tesz majd közzé.

Híresen problémás vonal

A fenti eset éppen azon a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon történt, amelynek kálváriájáról mi is számos cikkben említést tettünk. Augusztusban kezdődött el a váci vasútállomás teljes átépítése az Új Széchenyi Terv keretében. Az átalakítási munkák miatt az elmúlt hónapokban teljesen kiszámíthatatlanná vált a vonatközlekedésa Budapest-Vác-Szob vasútvonalon. A vonatok csak egy vágányon közlekedtek, több helyen vonatpótló buszokat állítottak be, de többször leszakadt a felsővezeték vagy elromlott a biztosítóberendezés is.

Emiatt előfordult, hogy egymás után több napon is fél vagy órát álltak a vonatok. Az elmúlt időszakban így a vonat általában lassabban ért Vácról Budapestre mint Petőfi idejében.

Fördős Attila, Vác polgármestere két levélben is kifogásolta, hogy a környékről Budapestre dolgozni járók nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Rengetegen fordultak panasszal a polgármesteri hivatalhoz és a város vezetőségéhez, de információk hiányában ők sem tudtak felvilágosítást adni az embereknek. A MÁV azzal indokolta a fennakadásokat, hogy „a korszerűsítéssel járó, megváltozott technikai körülmények időnként megterhelik a régi, fel-újításra váró vasúti berendezéseket, és azok műszaki meghibásodását okozhatják”.

A váci vasútvonalon a hétfői malőr előtt alig több mint egy héttel álltak vissza a kétvágányos közlekedésre, de úgy tűnik, az átállás sem ment problémamentesen.