Az alaptörvény 200 ponton húz az egyeduralom felé

indul a konferencia. A Mérlegen az alaptörvény fiatal szerkesztői kifejezik elkeseredésüket az alkotmányozás folyamata miatt. De máris Tölgyessy jön.

Fotó: Huszti István

ezzel a drámai felütéssel indul a jogász-politikai elemző előadása. Talán Pázmány Péter korában lehetett ilyen drámai a helyzet - mutat az ELTE alapítójának festményére.

északbosnyák és nyugatmoldáv szinten működik az ország. Az összes olyan ország lehagyott minket, melyet évszázadokon keresztül mindig megelőztünk.

Az ELTE jogi karának díszterméből közvetítjük a Mérlegen az Alaptörvény című interjúkötetet bemutatóját. Ez az egész azért érdekes, mert több nagy koponya mellett Sólyom László és Tölgyessy Péter is beszélni fog. Ha valaki nem tudná, az előbbi úriember a Fidesz szavazataival lett 2005 és 2010 között a Magyar Köztársaság elnöke, utóbbi pedig az SZDSZ elnöki pozíciójától eljutott a Fidesz-frakcióig, ahol egészen hosszú ideig, 1998 és 2006 között ült. Egyikükről sem mondanám éppen, hogy baloldaliak.

Fotó: Huszti István

hogy a fenében ülhetett Tölgyessy annyi ideig a Fidesz-frakcióban, mikor

1. A szavazásokon való automatikus gombnyomkodáson kívül semmit, de semmit nem csinált a parlamentben.

2. Közben viszont kifelé igen aktívan publikálgatott, méghozzá olyan dolgokat, melyeknél sokkal kevesebbért is rúgtak már ki egész tagozatokat a pártból.

nehéz jogállamot alapozni - állítja közben Tölgyessy, aki szerint ezzel Orbán is tisztában volt. Ezért a jog és a megfelelő személyek helyett inkább az "ügyek és akciók" váltak hangsúlyossá a politikájában.

mint a kétkamarás parlament vagy a közvetlenül választott köztársasági elnök.

Az Alaptörvény szellemiségében a két világháború közti parasztdemokrácia ideáljain kívül Tölgyessy bizonyos rákosista elemeket is felfedez.

Fotó: Huszti István / Index

Orbán az orosz irodalom klasszikusaiból ismert mítoszban hisz, ami a keleti embert erősebbenek, őseredetibbnek tartja a "dekadens" nyugatiaknál.

1994-ben a konzervatív Tamás Gáspár Miklós a "lángelméjű" Tölgyessy SZDSZ-elnöki bukását jellemhibáira vezette vissza, ezek között a szeszélyesség és a következetlenség mellett az önbizalomhiányt is felsorolta. Hát az önbizalomhiányt a húsz év alatt teljesen levetkőzte, 100 százalékig leköti hallgatóságát.

Orbánnak az a célja, hogy önmagát tegye az egyetlen kormányképességet sugárzó erővé. Ebben a bevett sérelmi ellenzékiség a kezére játszik: 

Magyarországon az ellenzékiség 500 éve arról szól, hogy az égre mutatnak, és elsorolják a magyarok sérelmeit, amit azután a nép meg is tapsol.

Az alaptörvény gazdasági-társadalmi kitételei miatt bizonyos társadalompolitikai kérdésekben 40 évig nem lehet érdemi változás.

Pedig csak akkor lehet tartós egy rendszer, ha az ellenzék bizonyos törekvéseit magáénak tudja érezni, és csak a kormány, nem pedig a rendszer ellenzékévé válik.

gazdaság kell - mondja ki Tölgyessy, amit ki kell mondani. Szerinte a nyugati modellekhez ragaszkodni kell, és a jogállamot és piacgazdaságot kell saját nemzeti formára alakítani. Mint mondjuk a finnek, akiknek nem kell forradalom az egyedikséghez.

Így azután fel is tehetjük a kérdést: mitől számít akkora vátesznek Tölgyessy? Egyrészt talán azért, mert gondosan megválogatja szerepléseit, nem rohan minden nap valamelyik tévéstúdióba - és kínosan tartja a távolságot a különféle táboroktól. Emellett meg a gyakran nem is olyan hűde eredeti megállapításokat képes meggyőző szakértői zsargonba csomagolni, amitől az egész mondanivalója egységes rendszerként tűnik fel.

Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró 15 perce vezeti be előadásának bevezetését. 

nem most beszélt egyébként először Tölgyessy: az [ ] publicisztika-rovatában közölt hatrészes (!) elemzésében ezt írta:

Az új Alaptörvénnyel és kapcsolódó törvényeivel újrarendezett hazai közjog szövege akár két-háromszáz helyen is romlott az 1989 utáni alkotmányos gyakorlathoz képest, ám döntő változás a formális rendben tulajdonképpen csak kevés ponton történt. (...) Hiába pakolták tele az Alaptörvényt szépséges elvi deklarációkkal, amikor a sarkalatos törvények sora és a napi kormányzati politika ezeket lerontja.

ismeri el Dienes-Oehm Egon, de az nem derült ki, hogy ezt az Alkotmánybíróság valóban korlátozásként élte-e meg.

próbál az alkotmánybíró úgy politizálni, hogy közben mégsem politizál. Emiatt alig-alig érthető, hogy egyes témáknál mit is az álláspontja, sőt, egyáltalán van-e álláspontja.

Fotó: Huszti István / Index

Az Európai Bizottság "brókerként használta" fel a Velencei Bizottságot és a többi, közvetlen joghatósággal nem rendelkező intézményt arra, hogy azok barrosoék álláspontját hangoztassák.

ezzel a kérdéssel érkezünk a kerekasztal-beszélgetéshez. Sólyom László a választ onnan kezdi, hogy nem az alkotmány szövege számít, hanem "az alkotmányos valóság". A volt AB-elnök és államfő szerint Magyarországon - a II. világháború utáni Németországhoz hasonlóan - kialakult egyfajta "alkotmányos hazafiság". 

Fotó: Huszti István / Index

a kilencvenes években, hogy AB-elnökként neki panaszolják fel, hogy mit is művelnek a politikusok a parlamentben. Sólyom szerint az Alkotmánybíróságra az emberek hiteles intézményként gondoltak:

Ha valami gáz volt, akkor gyakorta mondták: "Miért nem mész az Alkotmánybíróságra?"

mondja Kukorelli István - volt alkotmánybíró -, az alkotmány- és állampolgári ismeretek oktatásának hazai úttörője. Kukorelli a díszkiadásos, kerényiimrés gesztusokat nem tartja elegendőknek, azt meg a jogtudatosság szempontjából kifejezetten károsnak tartja, hogy a kormány eltörölte az AB 20 éves döntéseinek relevanciáját. Jogi hagyomány és kultúra nélkül ugyanis nem létezhet alkotmányosság.

manapság ott határozzák meg a nyugati világ tabuit, és ezt tudomásul kell vennünk - szól hozzá a vitához Jakab András alkotmányjogász. 

A volt köztársasági elnök arról nyilatkozik, hogyan képzeli el a negatív folyamatok megfordulását. Szerinte az emberek az alkotmánybíróság tevékenykedéséből látták, hogy a politikának vannak korlátai, méghozzá erős korlátai. Ráadásul a jogásztársadalom is az elmúlt 25 évig a demokratikus alkotmányosság szellemiségét szívta magában, ezt semmilyen agymosással nem lehet eltörölni.

Fotó: Huszti István / Index

Ugye van az a toposz, hogy a magyar jogásztársadalom hagyományosan jobbra húz. Arra őszintén kíváncsi lennék, a kormány jog iránti érzéketlensége miatt hány Sváb-hegyi villában mondták le a Heti Válasz-előfizetést!

Ezt nyilatkozza a most bemutatott kötetben:

Úgy illik, hogy ha valaki alkotmánybíró volt, és még köztársasági elnök is, akkor hivatalból bizakodó legyen.Lehet, hogy van ebben némi önvédő reakció: szeretném hinni, hogy a tevékenységem nem volt hiábavaló. S bár a jelen helyzetet elkeserítőnek tartom, szeretném félretenni aszubjektív szempontokat. Nagy változásokhoz nemzedéknyi idők kellenek. Lehet arra számítani, hogy a húsz éven át épült alkotmányos kultúra, s különösen annak beivódása a jogi oktatásba és a jogászok gondolkodásába, rendelkezik olyan alapokkal és olyan tehetetlenségi erővel is, hogy még hosszan hatni fog.