Az alaptörvény 200 ponton húz az egyeduralom felé
-
Ezt nyilatkozza a most bemutatott kötetben:
Úgy illik, hogy ha valaki alkotmánybíró volt, és még köztársasági elnök is, akkor hivatalból bizakodó legyen.Lehet, hogy van ebben némi önvédő reakció: szeretném hinni, hogy a tevékenységem nem volt hiábavaló. S bár a jelen helyzetet elkeserítőnek tartom, szeretném félretenni aszubjektív szempontokat. Nagy változásokhoz nemzedéknyi idők kellenek. Lehet arra számítani, hogy a húsz éven át épült alkotmányos kultúra, s különösen annak beivódása a jogi oktatásba és a jogászok gondolkodásába, rendelkezik olyan alapokkal és olyan tehetetlenségi erővel is, hogy még hosszan hatni fog.
Tölgyessy Péter, Stumpf István és Sólyom László elmondja: jó volt-e, és ha igen, mire az egész alaptörvényesdi. Élőben a Mérlegen az alaptörvény bemutatójáról.
-
teszi hozzá Kukorelli.
-
Jakab András is bizakodását fejezi ki, mert egyszerűen nem lehet leváltani a világháború óta megszilárdult nemzetközi alkotmányos gyakorlatot. "Van egy gravitációja a meglévő lehetőségeknek" - állítja, és Magyarország az alkotmányos pályáról akkor sem szakítható le, ha bizonyos pontokon ki is mozdult.
Fotó: Huszti István / Index -
merül fel az alkotmánybíróságok gyakorlatában, és ezt az ezer kérdést nagyjából mind el is darálja Stumpf István alkotmánybíró (és nem mellesleg a Bibó szakkolégium egykori igazgatója) konferenciazáró gondolataiban.
-
Stumpf felidéz - nem állít! - egy olyan megközelítést, mely szerint a túlzottan nagyhatalmú Alkotmánybíróság "fetisizálja" a jogot, idegen absztrakciókkal él, és olyan jogot tételez, melyet az adott közösség nem is fogadott el. Lehet, hogy az alaptörvény a "jogi túlkapások" elleni szellemben fogant?
-
Ezeknek még a felsorolása is kimerítené kereteinket, ezért mindenkinek ajánljuk, olvassa el a Mérlegen az alaptörvény-t. Ezzel az ajánlással fejezzük be, legyenek jogtudatosak!