A képzés fontos, a beosztást más csinálta

A felnőtt lakosság harmada funkcionális analfabéta egy kilencvenes évek végén készült felmérés szerint, ráadásul ennél több embernek nincsenek meg az elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen készségei – hangzott el a napocskás képzésként elhíresült közmunkásképzés szervezője, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) háttérbeszélgetésén. A program buta emberek kvízelését bemutató Youtube-videók vetítésével kezdődött, amivel azt igyekezett alátámasztani az intézet, hogy igenis szükség van alapkompetencia-fejlesztésre Magyarországon.

Nem ők osztották be

Az intézet szerint a kidolgozott tananyag alkalmas a hátrányos helyzetű, képzetlen emberek fejlesztésére, de arról, hogy pontosan kik kerültek be a képzésre, nem ők döntöttek. Sárik Zoltán főosztályvezető elmondta: a csoportok összeállításáért a helyi munkaügyi hivatalok a felelősek, de bármilyenek a csoportok, az intézet által kidolgozott tananyag bőven ad lehetőséget differenciálásra (például a napi 8 órából 2 egéni felkészülés, mely alatt a tanár akár olvastathat szépirodalmat is az arra fogékony résztvevőkkel). Tary Ferenc osztályvezető szerint ha homogén csoportokat szerveznek, több időre, pénzre és szervezésre lett volna szükség, így valóban nagy különbségek lehetnek egy-egy csoporton belül

Sárik szerint „ha van olyan intézmény, aki képes ekkora oktatási feladat ilyen gyors elvégzésére, a TKKI az″: az intézet szerint sem Magyarországon, sem Európában nem tudnak olyan programról, melyben ilyen rövid idő alatt ennyi embert vontak volna be. Sárik szerint egy hónapjuk volt a mintegy 50 ezer ember oktatásának előkészítésére, mely a közfoglalkoztatottak fizetését is beleszámolva 53 milliárd forintot teszi ki, a TKKI szerint ez 420 forint / óra / tanuló összegre jön ki. A TKKI egyébként csak a képzést végigcsináló tanulók után kap pénzt.

Komora Nóra pszichológus szerint az intézet felmérései azt igazolják, hogy a tartós munkanélkülieknek jellemzően nincs elérhető céljuk, és már a munkahely szó hallatán is erősen szoronganak. A napocskás szintfelmérőre is azért volt szükség a pszichológus szerint, hogy azok is ki tudják tölteni, akik képesek rá, de a szintfelmérő szó említésére is szoronganak. A szintfelmérőn a TKKI adatai szerint a felmértek 50 százaléka szerepelt közepesen, 20 százalék pedig kitűnően.

Nincs kényszer

Tary Ferenc elmondta: lehet, hogy azért érzik megalázva egyesek a képzés miatt, mert így bukik felszínre bennük ez a szorongás, Sárik Zoltán pedig azt emelte ki, hogy nem muszáj pontról pontra a tananyagot követni: a pedagógusoknak differenciáltan kell tanítani, ha egy csoportban erre van szükség.

Sárik kiemelte: sem a pedagógusokat, sem a résztvevőket nem kényszeríti senki arra, hogy részt vegyenek, ezért a részvétel minden esetben önkéntes (bár aki felmond és nem kap más közmunkás elhelyezést, elesik a segélytől). Sárik szerint „biztos van olyan iskolaigazgató, aki túllőtt a célon″, de mivel ők nem a KLIK-en keresztül alkalmazzák a pedagógusokat, bárki nemet mondhatott következmények nélkül.

Sárik szerint a program indulása óta kikerültek a képzésből azok, akiknek túlképzettségük miatt felesleges volt a képzés, és eljöttek minden olyan helyszínről, ahol probléma merült fel a résztvevők és például az iskolás gyerekek közelsége miatt. 

Korábbi cikkünkben olyan esetekről számoltunk be, ahol iskolák és pedagógusok kényszerítve érezték magukat a programban való részvételre, és résztvevők is arról panaszkodtak, hogy messze a saját képzettségük alatti feladatokat kell végezniük, ha szeretnének bennmaradni a közmunkaprogramban. Egy másik anyagunkban a tananyag életvitel-modulját mutattuk be részletesen.

Jó szervezőmunkát végzett a TKKI. A munkatársaink munkája tiszteletet érdemel.

– emelte ki Czövek Éva területi igazgató.