Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Mobilja buktathatja le a bankrobbantót

2014.01.13. 11:46
Távirányítású vagy időzített bomba robbanhatott a CIB Bank fiókjának előterében hétfő hajnalban, a rendőrség egy motorost keres. Úgy tudjuk, komoly bombafenyegetést korábban nem kaptak a bankok, az elkövetés pedig arra utal, hogy a robbantó nem akarta, hogy bárki megsérüljön. Az ok nem ismert, de akár szimbolikus is lehet, hogy ezen a környéken hét bankfiók áll egymás mellett. A cellainformációk és a térfigyelő kamerák segítségével juthatnak el a rendőrök az elkövetőhöz.

Mi történt pontosan?

Hajnalban négy óra után pár perccel egy motoros jelent meg a Lehel utcai CIB Bank előtt. A férfi egy csomagot tett le, nagy valószínűséggel a bank zárt előterébe, ahol az ATM-ek vannak. Egyes információk szerint odaszólt az árkádok alatt fekvő hajléktalanoknak, hogy menjenek onnan. A csomag 4 óra 18 perckor robbant fel. A házban lakók hatalmas dörrenésre ébredtek, volt, aki percekig nem hallott. A törmelék a négysávos út másik oldalát is beborította. A bank épületének utcafronti fala bedőlt, de a robbanás ereje akkora volt, hogy a bank bejárati ajta a nágysávos út másik oldalára repült át, és a bankfiók hátsó oldala is megsérült. Itt garázsok vannak, így autókban is esett kár. A robbanás miatt megsérült a CIB mellett lévő Budapest Bank fiókjának homlokzata is. A rendőrség egy rendszám nélküli, cross enduro típusú, tarka színű motort keres.

Miért robbanthattak?

Ezt még nem tudni, így egyelőre csak lehetséges verziókat lehet felállítani. 1. A robbantás kifejezetten a CIB Lehel utcai fiókja ellen irányult. Valakinek összetűzése támadhatott a bankfiókkal vagy annak egyik alkalmazottjával. 2. Miután a körülményekből látható, hogy a tettesek nem akartak emberéletet kioltani, a robbantás figyelmeztetés vagy üzenet lehetett. Vagy a CIB Banknak szólt, vagy az összes magyarországi banknak. Az itt álló társasház aljában ugyanis hét bankfiók sorakozik közvetlen szomszédságban egymás mellett: itt van az Erste, a CIB, a Budapest Bank, az FHB, az Unicredit, a Raiffeisen és az OTP egy-egy fiókja. Hasonló helyek vannak a belvárosban is, de a robbantó talán a nagyobb kockázatot akarta elkerülni a külsőbb helyszínnel. A robbantó tudhatta, hogy a közelben nemrég bezárt az éjjel-nappali, a trafik hajnalban nincs nyitva, és valaki az ott fekvő hajléktalanokat is elküldte a robbanás előtt. 3. Nem zárhatók ki a politikai motívumok sem. Három hónap múlva lesznek a választások. Sokaknak eszébe juthatnak az 1998-as választások előtti robbantásos merényletek, amelyek a választások után egy csapásra megszűntek. A robbantások megzavarhatják a nyugalmat, a közbiztonság erős romlását mutathatják, vagy épp ellenkezőleg: erős kormányzati fellépést tehetnek szükségessé. 4. Van még egy negyedik, kevésbé életszerű lehetőség is: eszerint az elkövető bankot akart rabolni a robbantásos módszerrel, de aztán meggondolta magát. Pénzt mindenesetre senki nem vitt el.

Kapott-e a bank korábban fenyegetést?

Azt, hogy konkrétan a CIB Bankot fenyegette-e bárki, nem tudjuk, a pénzintézet a rendőrséghez irányított minket a robbantással kapcsolatos kérdéseinkkel. Bankbiztonsági szakemberek – köztük Német Ferenc, a vagyonvédelmi kamara elnöke – ugyanakkor az Indexnek azt mondták: nincs tudomásuk arról, hogy magyarországi bankokat robbantással fenyegették volna meg korábban. 

Egy, a biztonsági helyzetet jól ismerő banki forrásunk szerint ugyanakkor rengeteg fenyegetést kapnak a magyarországi bankok, de az utóbbi hónapokban már egyáltalán nem volt jellemző, hogy egyéni kezdeményezésből írjanak fenyegető leveleket. A devizahiteles helyzet válságosra fordulása idején vagy a végtörlesztéskor több (tehát 2009 és 2011 között) volt az atrocitás a bankfiókokban – sok volt az őszintén dühös, felháborodott ügyfél –, és sokan írtak komolyabb-komolytalanabb fenyegetéseket például a bankok vezetőinek is a céges adatbázisokból vagy a bankok honlapjairól elérhető címekre. Mostanában inkább kampányszerűen fenyegetnek a forrásunk szerint: például a Koppány-csoport, és más radikálisabb devizahiteles szervezetek koordináltan szerveznek tiltakozásokat. Bombafenyegetés viszont egyáltalán nem volt jellemző.

Lehetett-e az alvilág?

Robbantásos bűncselekményeket eddig idehaza jellemzően az alvilág követett el, ezért jogos a felvetés, hogy az elkövető esetleg alvilági körből jön. Információnk szerint több olyan, korábban tehetősebbnek számító alvilági személy is van, aki devizahitelt vett fel valamelyik legális vállalkozására, és most ezt az adósságát nyögi. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elkövetőt ebben a körben kellene keresni.

Miért pont a CIB?

Az olasz Intesa Sanpaolo tulajdonában lévő CIB az ötödik legnagyobb bank Magyarországon – 2012-ben a viszont az összes közül a legnagyobb veszteséget szenvedte el. Ezt leginkább hatalmas devizahitel- és ingatlanhitel-állományának köszönheti. Ezekről ugyan nincsenek pontos adataink, iparági becslések szerint nagyjából százezer körüli devizahiteles ügyfele van a banknak, az ingatlan projekthitelekben is az agresszívabban terjeszkedők között voltak a válság előtt.

CIB-adatok (millió forint) 2012 2011 2010 2009 2008
Eszközök 2 157 079 2 502 221 2 482 860 2 726 486 3 051 489
Kihelyezett hitelek 1 581 653 1 917 002 2 118 993 2 246 791 2 502 722
Betétek 1 256 355 1 221 285 1 131 575 1 218 531 1 242 543
Eredmény -127 310 -45 726 0 4 078 23 394

Meg lehet-e előzni egy ilyen támadást?

Ma már vannak olyan szoftverek, amelyek segítségével a banki kamerák képei felismerhetik, ha valaki egy csomagot hagy a helyszínen. Ilyenkor a rendszer automatikusan riaszt, de ez nem jelenti azt, hogy meg tudná akadályozni a robbantást. Legfeljebb arra lehet elég az így nyert idő, hogy a környéket lezárják, és a rendőrség hamarabb a helyszínre érkezzen – mondta az Indexnek Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke. 

Milyen bomba robbant?

A rendőrség egyelőre nem tudja, milyen szerkezetű és anyagú bomba robbant, de idővel valószínűleg kiderítik, miután az anyagmaradványokat a laborban megvizsgálják. Azt azonban már most tudni lehet, hogy időzített vagy távirányítású lehetett az a robbanószerkezet, amely a banknál robbant – mondta az Indexnek Kiss György tűzszerész. A szakértő szerint távirányítású bombát ma már mobiltelefonnal is működésbe lehet hozni. „Amíg a mobiltechnológia nem volt ilyen elterjedt, addig rádió-távirányítású eszközöket alkalmaztak erre a célra” – mondta. Kiss szerint bármilyen anyagból is készült a szerkezet, azt igencsak veszélyes lehetett odaszállítani, különösen, ha egy „házilag kotyvasztott” anyagról van szó. A bombakészítés receptúráját ma már sok helyről, például az internetről is be lehet szerezni, így az sem kizárt, hogy amatőr volt az elkövető. Ugyanakkor az, hogy hajnalban követte el a tettét, arra is utal, hogy nem akart sérülést. Ezt erősíti, hogy elküldte a közelben fekvő hajléktalanokat.

Mit csinálnak most a rendőrök?

Elemzik a térfigyelő kamerákat, kihallgatják a szemtanúkat, adatokat gyűjtenek. Komoly segítséget adhat a mobiltelefonok cellainformációjának kiértékelése is, de jó eséllyel azokat a rögzített telefonbeszélgetéseket is visszahallgatják, amely a bank és az ügyfelei között zajlott. Könnyen lehet ugyanis, hogy az elkövető valamilyen kapcsolatban állt a bankkal, esetleg ő vagy a vállalkozása a pénzintézet ügyfele volt. A környéken sok kamera van, nemcsak térfigyelők, hanem más cégek kamerái, a rendőrség ezeket is bekérheti, hogy minél jobban rekonstruálni tudja az elkövető mozgását.

Történt-e már hasonló eset Magyarországon?

Nem. Ami most történt, példa nélküli. Bár arra már korábban is volt példa, hogy ATM automatákat robbantottak fel. 2008 márciusában a Vác közepén lévő szupermarketben lévő bankomat repült a levegőbe. A robbanás kitörte az áruház ablakait, és megrongálta a tetőszerkezetet. A rablók azonban végül nem vitték magukkal a pénzkazettát. Egy héttel később Fóton robbant a következő automata. A rablók valószínűleg vittek el innen pénzt, de sok bankjegy maradt szétszóródva a helyszínen.

Mennyire gyakoriak a robbantásos bűncselekmények Magyarországon?

Idehaza ezek viszonylag ritkák, robbantásos bűncselekményeket jellemzően az alvilág követ el. 1994 nyarán egymás után robbantották fel a szegedi Szent Rókus-templom előtt a kukát, a Parlament XIX-es kapuját, majd a Mátyás-templom egyik kapuját, de ezen akciók mögött később a szlovák titkosszolgálatot sejtették, amely így akarta destabilizálni a NATO-tagságra hajtó Magyarországot. A kilencvenes évek közepétől az egymással rivalizáló szervezett bűnözői csoportok robbantottak, de ezek többségében kézigránátos támadások voltak.

1998 első felében több mint 30 robbantásos bűncselekmény történt, többségük Budapesten. Ezek az ellenzéki erőknek is lehetőséget adtak arra, hogy a közbiztonság helyzetére világítsanak rá. A robbantások a politikusokat sem kímélték: bomba robbant a kisgazdapárt Belgrád utcai székházánál, Torgyán József házánál és a fideszes Szájer József lakásánál is, de a mai napig nem tudni, ki vagy kik voltak az elkövetők. A legsúlyosabb eset az Aranykéz utcában történt, ahol az alvilág Boros József Tamást likvidálta egy Polskiba rejtett robbanószerkezettel, a robbantás akkor civil áldozatokat is szedett. Érdekes egybeesés, hogy – akárcsak 1998-ban – most is kampányidőszakban történt a robbantás. 

Külföldön történt-e hasonló eset?

Igen. Görögországban a szélsőbaloldali, anarchista csoportok révén évtizedekre visszamenően hosszú a bankok elleni támadások listája. (Ezek között bankrablások is vannak: 1984-ben négy fegyveres támadta meg a Görög Nemzeti Bankot, ahonnan mai áron mindössze 22 ezer eurónak megfelelő összeget zsákmányoltak, és megölték az egyik őrt. Az akció mögött vélhetően az 1975 és 2002 között működő November 17. Forradalmi Szervezete állt.)

A 2008-as válság nyomán megszaporodtak a támadások: 2009 májusában egy bomba robbant egy athéni pénzintézetnél, 2010 februárjában a JP Morgan athéni képviseleténél okozott kárt egy detonáció, majd pár nappal később Thesszalonikiben robbant egy házi készítésű bomba a Millennium Banknál. Egyik támadásban sem sérült meg senki.

Hasonlóan csak figyelmeztető jellegű volt a 2012. augusztusi akció, amikor a Görög Nemzeti Bank mellett, a készpénzautó közelébe rejtve robbant egy közepes erősségű bomba. A hajnali akcióban az épület több ablaka betört.

Tavaly januárban viszont két őr megsérült, amikor távirányításos bomba robbant a görög főváros közelében egy állami bank fiókjánál, az egyik bevásárlóközpontban. Mindegyik akció mögött szélső baloldali, anarchista csoportokat sejtenek a hatóságok.

A legsúlyosabb akcióra azonban nem egy terrorista csoport kidolgozott támadása, hanem a 2010. május 5-i tüntetéskor került sor. A megszorítások ellen tiltakozók a parlamentnél és a belváros más pontján is összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel. Egy ismeretlen Molotov-koktélt dobott a Marfin Egnatia Bank épületére. Az épület három munkatársa füstmérgezésben életét vesztette. A bank három vezetője 5-10 év börtönbüntetést kapott tavaly nyáron az ügy miatt, mivel a bíróság szerint nem tették meg időben a kellő biztonsági intézkedéseket, így gondatlanságuknak is közük volt a három munkatárs halálához, noha előre tudható volt, hogy a belváros súlyos összecsapások helyszíne lesz.

A legvéresebb akció

A Srí Lanka-i Központi Bank ellen 1996. január 31-én követtek el merényletet. A szeparatista Tamil Tigrisek és a kormány közötti polgárháború alatt került sor az akcióra. Egy fegyveres lázadó megtámadta a biztonságiakat, eközben egy öngyilkos merénylő az épület mellett álló kamionba rejtett bombát. A robbanás nyolc másik épületben is kárt okozott. 91 ember meghalt, 1400 ember megsebesült, ebből több mint százan megvakultak. Az akció a tamilok és szingalézek közötti polgárháború egyik legvéresebb támadása volt.

Afganisztán sem maradhat ki a sorból. Az itt látható felvételen (+18!) a tálibok támadnak meg egy dzsalalabadi bankfiókot.

Kínában 2011-ben egy volt banki alkalmazott állt bosszút korábbi munkahelyén. A férfi a Tibeti Autonóm Körzetben lévő Vuvej város pénzintézetében dolgozott, ám sikkasztás gyanúja miatt elbocsátották – írta a BBC. Nem sokkal később a 39 éves merénylő a reggeli nyitáskor dobott Molotov-koktélt a bankba, tucatnyi embert megsebesítve. Az elkövető elmenekült a helyszínről.

Mindenkiben ott lapul a robbantó

Autójával hajtott az Egyesült Államokban egy 48 éves férfi a PNC bankba, amelytől hitelt vett fel. David Whitesell valójában elkeseredett tiltakozásként hajtott a támadáskor üres épületbe: a törlesztőrészleteket nem tudta fizetni, így autója és egyéb vagyontárgyainak elárverezése fenyegette. A kocsiban gyújtóbombákat helyezett el, amelyek a robbanáskor kitörték a bank több üvegablakát. Ismerői szerint nem olyan fickónak tűnt, aki valaha is megpróbálna felrobbantani egy bankot.

Támadás a Wall Street ellen

A tőkés világ ellen tiltakozó szélsőséges csoportok leglátványosabb támadására azonban jóval korábban, 1920. szeptember 16-án került sor, a Wall Streeten. A tőzsde közelében, a J.P. Morgan Bank központja előtt egy lovaskocsiba rejtve 45 kilogramm dinamit és 230 kilogramm fémrepesz robbant, 38 ember életét kioltva. Az elkövetőket nem sikerült kézre keríteni, de a gyanú szerint a támadás mögött az 1861-ben Olaszországban született Luigi Galleani anarchokommunistáit kell sejteni.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport