Vince, Artúr
-5 °C
2 °C
Index - In English In English Eng

Orbán és Simicska megérdemlik a jólétet!

2014.01.21. 15:44

Plakátértelmezési segítség ígéretével hívott össze sajtótájékoztatót a Civil Összefogás Fórum. A Gellért Szállóban végre megtudhattuk, ki az a bohóc Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Hagyó Miklós társaságában.

A CÖF alapítója, Csizmadia László feltárta a mindenütt látható plakát értelmezését. Eszerint a bohóc egy tanár, „aki mosolyogva üdvözli álruhás társait, akik nap mint nap tőle vesznek leckét”.

„Elmondhatjuk, nagyon jó tanulók. Bohóckodásból már kitűnőre vizsgáztak” – olvasta fel nyilatkozatát Csizmadia. (Bár az nem derült ki, hogy a bohócok miért a rendőrségen találkoznak – hiszen az amerikai filmekből ismert háttér erre utal.)

„Ők 2010-ben a választópolgárok által kifüstölt paraziták, élükön a főbohóccal, Gyurcsány Ferenccel. Ők azok, akik megsebezték a polgárok testét, lelkét, romba döntötték egzisztenciájukat, és a csőd szélére sodorták hazugságaikkal hazájukat” – folytatta a CÖF vezetője, szakítva a bohóc metaforájával.

Kényszerítő tákolmány

A CÖF-höz Csizmadia szerint e-mailek ezrei érkeztek, amelyek szerzői „elfogadhatatlannak tartják azt a hazugságáradatot, amely a földosztásról, a trafikokról és a paksi atomerőműről szól”. (Mivel ugyanezek a levelek állítólag arra is kérik a CÖF-öt, hogy „minden erővel, igaz tényekkel, meggyőző erővel leplezzék le a hatalmi puccsra készülő Gyurcsány pártszövetségét”, Csizmadia vélhetően a fenti ügyekkel kapcsolatos ellenzéki hazugságokra gondolt.)

A tájékoztatást Fricz Tamás társaságában tartó Csizmadia szerint a civil összefogás erejét bizonyítja, hogy milyen hatalmas összegek érkeznek a támogatóktól a CÖF számlájára. Hogy mennyi, azt Csizmadia újságírói kérdésre sem fedte fel, mondván „üzleti titkokat nem fogunk elárulni”. Hozzátette azonban, hogy a szervezet – ellentétben más, „párttá szerveződött civil egyesületekkel” – becsületes alapítványhoz méltóan időben elkészíti beszámolóját, és az a bíróságon megtekinthető lesz, ahogy a tavalyi is.

Az összegek áradatának lendületet adott a „baloldali összetákolt pártszövetség megalakulása”, amely „rendkívüli aktivitásra kényszerítette” a „nemzeti jobboldalt” – derült ki Csizmadia szavaiból. A tákolmányban Gyurcsány vélhetően a bankköztársaság és a Soros-féle pénzek ígéretével könyökölt ki magának helyet, és különböző információkkal zsarolhatja szövetségeseit – vélekedett Csizmadia.

Kifosztotta a magánnyugdíjpénztárakat

Kiderült, hogy a magánnyugdíjpénztárakat is Gyurcsány és álruhás bohóctársai fosztották ki, akik – mielőtt a polgárok testének rágása után kifüstölték volna őket a választók – magas fizetéseket osztogattak ott lakájaiknak.

Ez azonban már nem térhet vissza, Csizmadia szerint ugyanis a polgárok rossz hírrel szolgálnak a bohócoknak:

Orbán marad, viszont a rendszerváltozás végre befejeződik.

Gyurcsányék pedig kéz a kézben végleg távoznak, a választók erkölcsi ítélete alapján.

A Népszava diszkriminál

Csizmadia megjegyezte, hogy a több százezer civil támogatását élvező szervezet a Népszavánál is fizetett hirdetést akart feladni, ám azt a napilap nem fogadta el. „Ez diszkrimináció. A sajtószabadság önös értelmezése. A civil társadalom szólásszabadságának pártos korlátozása. Ezért pár száz olvasójuknak itt is megmutatjuk a plakátunkat” – szúrt végül oda Csizmadia a Népszavának.

Az ellenzék a rossz énünkre apellál

„Bohócot csinálnak önmagukból, a politikából, bohóckodnak, nem veszik komolyan az állampolgárokat” – vette át a szót Fricz Tamás, az ellenzékről szólva. A politológus szerint az egyszerű bohócos üzenetüknél sokkal érdekesebb az MSZP simicskás, orbános maffiakormányozós plakátja. „Ez sokkal rejtettebb és sokkal bonyolultabb kérdés, mint a CÖF plakátja.”

„Alapozzunk az egyszerű emberek rossz oldalára: irigységre, kicsinyességére, és megnyerjük a választásokat – vallják a szocialisták” – egyértelműsítette gyorsan Fricz, aki szerint ez a gyurcsányi világkép egyenes folytatása, „az emberi jellem nem angyali, hanem ördögi oldalának felhasználása”. Szerinte ez jelent meg a kettős állampolgársággal szembeni állásfoglalásban is 2006-ban.

Egydimenziós örömök

„Az álbaloldal legnagyobb veszélye az, hogy az emberek lelkét kívánja eltorzítani, a hatalom mindenáron való megszerzése érdekében” – elemzett Fricz. A politológus szerint Orbán és Simicska kipécézése az emberek elitellenességére épít. Ez a Kádár-éra világnézetére épül, amelyben az emberek egyenlőségét kispolgári, alattvalói szinten biztosították. „Ez megmutatkozott a kétezer forintos fizetésekben, a kulturális szórakozás egydimenzióssá tételében: táncdalfesztivál, meccs a hétvégén, sör-virsli, május elseje, miegymás” – vette elő Fricz akaratlanul is Albert Flóriánt vagy Szörényi Leventét. A politológus az árak állandóságát is a Kádár-éra egydimenziós bűnei közé vette, nem számolva azzal, hogy erre a teljesítményre az Orbán-kormány is büszke.

„Ez a mesterségesen keltett egyenlőségtudat ma is jelen van, főként az idős, nyugdíjas választók esetében” – magyarázta Fricz, mire is játszik rá az MSZP plakátja. „Le az elittel! Miért nem élnek úgy ők is, mint mi? Miért nem keresnek annyit, mint mi? Gürcölünk, ők meg pöffeszkednek, és felveszik az óriási fizetéseket! Ugye ismerős?” – mondta a politológus, nem mélyedve bele, honnan lehet mindez ismerős.

Kiemelkedő államférfiú jómódban

Az üzenet szerint a meggazdagodás nem lehet tisztességes dolog. „Ha egy politikus és kiemelkedő államférfiúi pályafutás közepére viszonylagos jómódban él népes gyermekáldású családjával, akkor ez az MSZP sugallata szerint nagyon-nagyon csúnya dolog.” Ezzel az MSZP a „szép számmal itt maradt kádárista kispolgárt szólítja meg, aki csípőből irigy, zsigerből utálja az úgynevezett nagy embereket, aki nem olyanok mint ők.”

Fricz szerint ha az MSZP valóban demokratikus párt, akkor az ellenkezőjét kéne tennie: erősíteni az emberekben, hogy a politikai munka kiemelkedően fontos és értékes dolog, hogy

az ország vezetői megérdemlik a tiszteletet, és azt is megérdemlik, hogy valóban fáradságos munkájuk mellett ne egy lakótelepi panellakásban szorongjanak, hanem kényelmes körülmények között éljenek, arányban felelősségük mértékével és jelentőségével.

A magyar gazdag sem kóser

Fricz szerint a kádári reflexek alapján „az sem kóser” ha egy magyar vállalkozó gazdagszik meg. Sőt: „a kádári mentalitás előbb fogadja el egy multi cég vezetőjének gazdagságát, mint egy magyarét, mert mi magyarok hol vagyunk tőlük.

És ha egy magyar vállalkozó meggazdagszik, például Simicska Lajos, akkor az kizárólag csalás, lopás rablás  és korrupció útján lehetséges, tehát fujj!

– analizálta tovább a kádári kisemberre építő MSZP-kampányt Fritz, aki szerint az MSZP mérhetetlen pofátlansággal jár el, amikor a Fideszt bármiféle kádárizmussal vádolja. „Ez az a múlt, aminek nem szabad visszatérnie”

A Fidesz nem uzsorázik csak úgy

Fricz szerint szó sincs arról, hogy az uzsorázás, bankározás, oligarcházás csak úgy általánosságban jellemezné a kormányzati retorikát. Ezt a kormány egy olyan banki magatartással szemben fogalmazza meg, amely „meglehetősen komoly extra bevételeket teremtett Magyarországon az elmúlt években. És azon bankok és bankárok felelősségéről beszél, akik olyan devizahiteleket dobtak be a magyar életbe, amely 200 ezer család devizaproblémáit hozta elő”. Ez a beszédmód „nem arról szól, hogy a bankárok csúnya emberek, hanem egyfajta negatív banki és bankári mentalitás ellen szólal fel” – magyarázta a különbséget Fricz. Az oligarchákat ugyan tágabban kell értelmezni, de Fricz szerint itt is a nem megfelelő mentalitásról és nem általában elitellenességről van szó. Természetesen ez nem vonatkozik az előző kormányra: ott a politikai vezetők egyben „komoly vagyonos, tőkés emberek voltak, nem akarom azt mondani, hogy oligarchák, de ott egybefonódott a politikai gazdasági hatalom. Gyurcsány Ferencre gondolok, Veres Jánosra és Kóka Jánosra” – nevesített a politológus, aki szerint tehát az államférfiúi pályafutás közepén élvezhető viszonylagos jólét nem minden politikust illet meg.

Be kell fejezni Ady országát

Csizmadia szerint megnyugtató, hogy a paksi atomerőmű bővítését az MSZP is támogatja. Vita tehát csak arról van, hogy mikor kerülne erre sor, és a szerződés részletei milyen módon kerüljenek nyilvánosságra. Csizmadia szerint azonban nyilván lehet az atomerőművet érintő államközi szerződésnek olyan része, amely nem hozható a választópolgárok tudomására. A CÖF alapítója úgy véli, a szakmai kérdésben nem lenne indokolt a népszavazás. Helyesnek tartja, hogy a kormány választása végül a már világszerte bizonyított orosz építőre esett, még ha tender nélkül is.

„Be kell fejezni Ady országát!” – közölte Csizmadia. „Ne legyünk tovább kompország. Nagyon egyetértek egy olyan gazdasági modellel, amely magyar útnak is nevezhető mostanában, amelyik, reméljük, hogy sztráda formájában halad nyugattól keletre, összekötve a gazdasági érdekeket – közölte a saját szavai szerint 40 éve vállalkozó Csizmadia.

Fricz hozzátette: ha a népszavazáshoz összegyűlik a szükséges mennyiségű aláírás, akkor legyen referendum, egyébként azonban szerinte a paksihoz hasonló stratégiai döntés kormány hatásköre, hiszen felhatalmazást kaptak arra, hogy saját gazdaságpolitikájukat megvalósítsák. Igaz, a választók a választások előtt az orosz kapcsolatok – így Paks és a Déli Áramlat gázvezeték kérdésében – egészen mást hallhattak, például ezt.

Fricz szerint, ha bebizonyosodik, hogy rosszul lép az adott kormány „például a Roszatommal, akkor a következő választáson le lehet váltani”.