Hagyó és Kocsis sem kell már senkinek

A Kúria kezében van most a gazdátlanná vált hírhedt bűnügyek sorsa, azoké az ügyeké, amelyeket az ügyáthelyezések alkotmányellenességéről szóló AB-döntés után most már sem a Fővárosi Törvényszék nem akar vinni, sem azok a vidéki bíróságok, ahol végül is elkezdődtek.

Az Alkotmánybíróság december elején mondta ki, hogy alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény: az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét – a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot –, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.

Eleinte arról volt szó, hogy ez a már folyamatban lévő ügyeket nem érinti, hiszen az AB azt az indítványt visszautasította, ami a meghozott ügyáthelyező határozatok megsemmisítését kérte. December közepétől azonban az áthelyezett ügyeket tárgyaló vidéki törvényszékek egymás után elkezdték kimondani illetékességük hiányát. Erre megvolt a lehetőségük: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) december 17-i közleményében már az állt:

Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e és milyen kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. A bírák a döntéseiket a jogszabályok és a legjobb szakmai meggyőződésük alapján hozzák meg.

A Fővárosi Törvényszéken viszont érthető módon egyáltalán nem lelkesedtek azért, hogy a nyakukba szakadjanak újra azok az ügyek, amelyektől korábban már megszabadultak. Január 6-án tartottak egy büntető kollégiumi tanácselnöki értekezlet, ahol megint arra jutottak, hogy az eljárásokat igenis ott kell befejezni, ahol elkezdődtek, hiába állapították meg a vidéki törvényszékek az illetékességük hiányát.

A Fővárosi Törvényszék a szakmai értekezlet döntése alapján a visszaküldött ügyekben meg fogja állapítani az illetékességének hiányát, ezért az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria dönt – közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője az értekezlet után.

Két nappal később Kónya István, a Kúria elnökhelyettese azt mondta az MTI-nek, hogy a Fővárosi Törvényszék végzésének meghozásától számítva két hónapon belül lezárulnak a bírósági ügyáthelyezések. Az ügymenet úgy néz ki, hogy a Fővárosi Törvényszék meghozza a saját illetékességének hiányát kimondó végzéseit, aztán beszerzik az ügyészi indítványt, amelyet a Legfőbb Ügyészség haladéktalanul megküld, ezután azonnal dönt a Kúria.

Kónya István a Kúria elnökhelyettese

Fotó: Kovács Attila

Ha a Kúria a vidéki törvényszékeknek adja végül az ügyeket, akkor onnan folytatódnak, ahol abbahagyták őket. Ha viszont a Fővárosi Törvényszékhez utal egy ügyet a Kúria, akkor elölről kell kezdeni, legfeljebb egyes perkönnyítő megoldásokkal lehet munkát, pénzt és időt spórolni. A tanúkat például nem muszáj újra berendelni és kihallgatni, de a vallomásukat fel kell olvasni, ami nem sokkal rövidebb, mintha maguk mondanák el újra.

Csak egyetlen bűnügy ítéletén vagyunk túl

Az OBH december 17-i közleményében az állt, hogy 2011-ben és 2012-ben összesen 55 új ügyben jelöltek ki másik bíróságot a Fővárosi Törvényszék vagy a Fővárosi Ítélőtábla indítványára. Handó Tünde, az OBH elnöke még a nyáron azt mondta, hogy 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 ügyáthelyezés volt. Az OBH honlapján csak 2012-es kijelölő határozatok érhetőek el, és abból se mind a 42, csak 31 darab. A 31 darab 2012-ben áthelyezett ügyből az Index összesítése szerint 9 volt büntetőper, a többi polgári peres vagy gazdasági ügy.

„Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka már jogerősen lezárult” – írta az OBH-s közlemény decemberben. A statisztikát a polgári és gazdasági ügyek húzták fel, a bűnügyeknél sokkal rosszabb az arány. 

A kilenc áthelyezett büntetőperből mostanáig csupán egy ért véget, az az egy, amelyben eredetileg nem a Fővárosi Törvényszék, hanem a Fővárosi Ítélőtábla lett volna az illetékes. 2012. június 21-én végül a Debreceni Ítélőtábla jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte az áfacsalással vádolt Varga Tamás Sándort, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját és társát, Lelkes Attilát. A többi 21 vádlottat felmentették.

Kecskeméten nem nyilatkoznak

Január 15-én körkérdést küldtünk valamennyi vidéki törvényszéknek az áthelyezett ügyekről. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, mennyi idő, hány lezajlott tárgyalási nap után kezdődhetnek most elölről ezek a perek. Sok helyről azt írták, nem volt náluk áthelyezett ügy; máshol volt, de nem bűnügy, hanem gazdasági per. A Kecskeméti Törvényszék – részben – megtagadta a válaszadást.

Hagyó Miklós volt budapesti főpolgármester-helyettes a Kecskeméti Törvényszéken 2013. szeptember 3-án.

Fotó: Krizsán Csaba

A Kecskeméti Törvényszéken tárgyalt Hagyó-ügy volt az, ami miatt az ügyáthelyezések dolga az Alkotmánybíróság elé került. A Kecskeméti Törvényszék december 17-én kiadott egy közleményt arról, hogy előző nap megállapították az illetékességük hiányát, és az ügyet áttették a Fővárosi Törvényszékhez. A Kecskeméti Törvényszéktől konkrétan azt kérdezte az Index, hogy az ismert Hagyó-ügyön kívül volt-e olyan más ügy, amelyben megállapították-e az illetékességük hiányát.

Ezt a választ kaptuk:

A H.M. és társai ellen indított büntetőügyben az áttételt követően tájékoztattuk a nyilvánosságot, ezt meghaladóan nem kívánunk nyilatkozni.

Száznál több nap veszhet kárba

Ez a táblázat a törvényszékektől kapott, illetve nyilvánosan elérhető információk felhasználásával készült:

A táblázatban szereplő nyolc ügyből nyolcban megállapította az eljáró törvényszék az illetékességének hiányát, tehát ezek az ügyek gazdátlanná váltak.

Fotó: Mészáros János

Volt, aki már ítélethirdetésre várt

N. Sándor és 66 társa perében december 13-án már ítélethirdetésre készültek az érintettek, amikor a Szolnoki Törvényszék tanácsa bejelentette, hogy nem tartják magukat többet illetékesnek az ügyben.

A decemberi OBH-közlemény is kitért arra, hogy a büntetőeljárás elhúzódásával sérülhetnek a vádlott jogai, ugyanakkor a büntetéskiszabásnál enyhítő körülménynek számít, ha hosszabb idő telt el a bűncselekmény elkövetése óta, és ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt. Vagyis a fenti nyolc ügy vádlottjai közül némelyek – azok, akiket később jogerősen bűnösnek találnak majd – nyerni fognak az ügyáthelyezéses kanyarokkal.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!