Régen minden rosszabb volt

2014.01.28. 16:22
2010-ben helyre kellett állítani a jogállamot, mert a bűnözőkkel szövetkező előző kormány felszámolta azt. Nagy volt a bűnözés, és az ország a külföldi hitelezők lélegeztetőgépén vegetált. Ma viszont az emberek egyre bizakodóbban tekintenek a jövőbe. Készek az összefogásra, és a kormányfő döntéseit követve eredményesen küzdenek a természeti csapásokkal is – ez derült ki Pintér Sándor és Orbán Viktor keddi értékelőjéből.

Hibák nincsenek, csak a megkezdett jó munkát kell intenzívebben folytatni, és erre Orbánnal együtt remélhetőleg az áprilisi választás után is lesz mód – erről szólt Pintér Sándor és Orbán Viktor éves tájékoztatója a Belügyminisztériumban, ahol a tárca vezetője és a kormányfő valójában az elmúlt négy évről beszélt, összevetésben az előtte lévő elmúlt nyolc évvel.

A beszámolót Pintér erős felütéssel kezdte: a közbiztonság teljesen szilárd. A belügyminiszter szerint mindezt a megkérdezett polgármesterek, iskolaigazgatók és szülők is megerősítették, sőt, a közvélemény-kutatók is, akik mindig pont akkor hitelesek, amikor a hivatkozó számára kedvező eredményről számolnak be.

Jó, hogy nincs annyi önállóság

A belügyminiszter ezután a az önkormányzatok rendszerváltáskor kapott túl nagy autonómiájáról szólt, amely túl sokféle feladatot, pontosan 6986-ot rótt rájuk, adósságba kergetve őket. Szerencsére az állam fokozatosan átvállalva az összesen 1247 milliárd forintnyi adósságot és a 300 milliárdnyi kifizetetlen számlát, levette ezt a terhet, több eddig rájuk bízott feladattal együtt.

Emellett a szociális tűzifaprogramot kiszélesítette a kormány, amely 2011-12-ben 1-1 milliárdot, tavaly már kétmilliárd forintot biztosított az önkormányzatoknak, „hogy otthon se fagyjon meg senki a téli időszakban”.

880 ezer ember ivóvíz nélkül

A kormány belügyminisztériumi segítséget adott 365 önkormányzatnak, ahol 880 ezer ember nem jutott egészséges ivóvízhez. „Első lépésként szállítással oldottuk meg az ellátást. Ma már csak 425 ezer ember nem jut hozzá. Tehát jelentős lépést tettünk azzal, hogy a vezetékes ivóvizet odaszállítjuk a lakásokhoz” – mondta a belügyminiszter.

Pintér az elmúlt évek természeti csapásaikor végzett helytállásról, társadalmi összefogásról és az eredményes helyreállítási munkálatokról szólt, megemlítve a 2010-es felsőzsolcai árvizet, a tavalyi dunai áradást, a márciusi havazást, sőt, az idei váratlan januári hóesést is.

A miniszterelnök döntésével az ár ellen

Kolontárt és Devecsert a vörösiszap-katasztófa után egy évvel újjáépítették – szólt az építésügyről, amely hozzájárult a BM tekintélyéhez. Megemlítette a Sajó 2010-es áradását, amely Felsőzsolcára zúdult. „A határidőket betartva 2010 karácsonyára minden érintett család beköltözhetett” az új otthonokba. Siker volt az is, hogy az ár végül csak Felsőzsolcáét érintette, és nem még további negyven települést, ahogyan az előtte várható volt.

„A miniszterelnök döntése  alapján megkíséreltük és a katasztrófavédelem, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a honvédség, a helyi lakosok és a társadalmi összefogás segítségével sikerült elérnünk azt, hogy egyedül Felsőzsolca esett a víz áldozatául” – mondta Pintér. 

Pozitív irányú összefogás

Pintértől megtudtuk, hogy a dunai áradásban részben azért sikerült elkerülni a halálos áldozatokat, mert megfelelő felső vezetői helyszíni irányítás volt. Kiváló volt azonban a szervezettség és megfelelő volt a szakmai tudás is. A főszerepet azonban „teljesen elképesztő, pozitív irányú társadalmi összefogás” vitte, amit a kormány „más időszakokban és más területeken is szeretne élvezni”.

Közmunkában a belvíz ellen

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság nemcsak az árvíz kapcsán, de a belvíz elvezetésében is nagy sikert aratott. Elsősorban a kettős funkciójú – öntözést és belvízelvezetést szolgáló – csatornák feltérképezése és megtisztítása volt a cél. „Ezt a közfoglalkoztatottakkal közösen végezték, és a csatornák jelentős részükben már a funkciójuknak megfelelően működnek.”

A közfoglalkoztatás elvi alapjait 2011-ben fektette le a kormány. „Ennek lényege, hogy ne segélyből éljenek az egészséges, munkaképes emberek”, hanem „dolgozzanak meg fizetségükért”. Ám elismerte, hogy ez nem cél, hanem eszköz a munkaerő tudásának és fizikai állapotának karbantartásához, hogy bármikor legyen megfelelő munkaerő a gazdaság fejlődése mögött. A rendszer az értékteremtő munkát preferálja – állította Pintér. Erre idén 183 milliárd forint lesz fordítható. Tavaly már 400 ezer felett volt a közfoglalkoztatásban részt vevők száma.

Kedves teher

Az egyszerűsített honosítási eljárás keretében mostanra már 515 ezren tették le állampolgári esküjüket a határon túl élő magyarok közül. „Ez jelentős munkateher-növekedéssel járt, azonban a kollégák jól teljesítettek. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársainak ez kedves teher volt” – mondta a belügyminiszter, egy nem kedves terhet is megemlítve: az illegális bevándorlókét.

Nehéz a jogilag kiképzettekkel

A Szerbián át érkező migránsok száma gyorsan növekszik, és Pintér szerint külön nehézséget okoz, hogy „sokukat jogilag is kiképezték”. „Menedéket kértek abban a pillanatban, hogy az országba beléptek.” Tavaly például 16 ezren, és a kérvények vizsgálatát minden esetben el kellett végezniük a hatóságoknak.

Nőtt a közbiztonság

2010-ben 306 gyilkosság történt, 2013-ban 257 – adta meg a javuló közbiztonság bizonyítékát Pintér, aki szerint mindez a nagyobb rendőri jelenlétnek is köszönhető, még ha az eredményeket az ellenzék vitatja is. „Egyértelmű válasz ez azokra a legendákra, amik szájhagyomány útján terjednek” – zárta le a kérdést a miniszter.

Rablásnál csalóka a kép

Sikerként számolt be arról is a belügyminiszter, hogy a rablások száma évi 3300-ról 2300-ra csökkent, ráadásul úgy, hogy a felderítések száma 40 százalékról 60 százalékra emelkedett. Igaz, arról nem szólt Pintér, hogy ezek szerint a rendőrség szinte semennyivel nem kap el több rablót, mint eddig: a 2300 hatvan százaléka ugyanis 1380, míg a 3300 negyven százaléka 1320. A mutató abszolút értékek szerinti javulásának hiánya azért is furcsa, mert az ismertté vált bűncselekmények számának csökkenése alapján azt gondolhatnánk, hogy a rendőrségnek több energiája van egy-egy bűncselekmény felderítésére. Igaz, Pintér szerint a kétkedőkkel szemben az lehet a legfőbb érv a rendőrség eredményessége mellett, hogy a börtönök lakóinak száma 15 ezerről 18 ezerre növekedett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a börtönök ma 140 százalékos túltelítettséggel működnek, ezért Pintér szerint világos, hogy újabb börtönöket kell építeni.

Önfenntartó börtönök

34 év után új büntetés-végrehajtási törvényt fogadott el tavaly decemberben a parlament. A törvények legnagyobb hozadéka Pintér szerint az, hogy az végre „az áldozatokat, a törvénytisztelőket védik, és csak ezt követően tekintjük át a bűnelkövetők jogait.” Igaz, eközben Pintér a bűnözők társadalomba való visszailleszkedését is fontosnak tartja, amit nem feltétlenül könnyít meg, ha a jogállam a fogva tartás idején másodlagosnak tekinti jogaikat. A jognál Pintér szerint sokkal fontosabb, hogy bevigyék „a börtönökbe a munka társadalmát”.

Az önellátó bv mára elért eredménye az is, hogy immár a fogvatartottak élelmezésének 75 százalékát ma már maguk az elítéltek finanszírozzák, három éve hozzájárulásuk még csak tízszázalékos volt. A miniszter szerint itt is ugyanannak az elvnek kell érvényesülnie, mint a közmunkaprogramnál is: aki egészséges, dolgozzon. A fogvatartottaknak jelenleg háromnegyede dolgozik.

Állami korrupció elleni harc

Pintér kitért a Nemzeti Védelmi Szolgálatra, amely szerinte megalakításakor sok vitát váltott ki. Az intézmény azonban szavai szerint a hivatásos állomány és az állami tisztviselők körében hathatósan szorítja vissza a korrupciót. A belső elhárítás megújítására is a korrupciótól való megtisztítás miatt van szükség, illetve hogy előre ki lehessen szűrni azokat, akik életvitelük alapján nem alkalmasak arra, hogy hivatásos állományba kerüljenek. A korrupció visszaszorítását szolgálja a megbízhatósági vizsgálat is, amely valós szituációs helyzet illúzióját teremtve méri fel, melyik munkatársa megvesztegethető. Tavaly több mint száz vizsgálatot végeztek, ennek nyomán 13 személy bocsátottak el az állománytól. A vizsgálat ma már a kormánytisztviselőkre is kiterjeszthető. A titkosszolgálat eredményeiről Pintér zárt körben kívánt beszámolni.

Az IMF lélegeztetőgépe

„Magyarország évről évre jobban teljesít” – jelentette ki Pintér beszéde után a kormányfő. Orbán Viktor a 2010-es helyzet ecsetelésével kezdte: Magyarország az IMF lélegeztetőgépén tudta csak elkerülni a pénzügyi összeomlást 2008-ban, a „hitelezők huhogása” közepette. Ma viszont Magyarország évről évre jobban teljesít – jelentette ki „ kellő szerénységgel” a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarország azon kevés államok egyike, amely csökkenteni tudta adósságát. Pintér és Orbán összesen egyórás felszólalásában itt volt az egyetlen, önkritikus elem: „Hazánk devizaadóssága még mindig túlságosan magas és ez sérülékennyé teszi Magyarországot.” Orbán ezért szerint a következő négy év legfontosabb pénzügyi célkitűzése, hogy „teljesen leépítsük hazánk devizaadósságát”.

Négymillió dolgos ember országa

Orbán az EU átlagánál gyorsabban növő magyar GDP-ről is szólt. Igaz, az Eurostat adatai szerint az EU GDP-je 2010-ben 2, majd 1,7 százalékkal gyarapodott, 2012-ben pedig 0,4 százalékkal csökkent. Ehhez képes Magyarország 2010-ben csak 1,1 százalékkal nőtt, az Orbán kormány első teljes évében aztán 1,6 százalékkal – még mindig az EU-átlag alatt –, 2012-ben pedig 1,7 százalékos visszaeséssel zárt.

Példátlan állami bátorság

Sokkal fontosabb azonban, hogy ma már több mint négymillió ember dolgozik, és ez 250 ezerrel több, mint 2010-ben. Igaz, ebben benne van a 400 ezer közmunkás minimálbér alatti foglalkoztatása is. Orbán szót ejtett a közmunkásképzésről is, ami szerinte az állam példátlan bátorságának bizonyítéka. „Az én életemben, pedig az már több mint ötven év, nem volt rá példa, hogy a magyar állam veszi magának a bátorságot és az erkölcsi fölhatalmazást, hogy az iskolarendszerből képzés nélkül kikerült embereket befogja valamilyen képzésre.” Orbán szerint ez egy „keresztény indíttatású” program, amin lehet ugyan gúnyolódni, de valójában esélyt ad azoknak, akik elmulasztották, hogy szakmát tanuljanak és azoknak is, aki írni-olvasni sem tudnak. Igaz, annyit Orbán is elismert, hogy az idén 180 milliárd forintból működő programnak megvannak a gyerekbetegségei. Fontosabb azonban a program célja, ezért javasolta, hogy mindenki, aki a megvalósításban részt vett, kapjon a jövőben állami elismerést.

Dakota Clemenceau

„A társadalmi összefogás révén legyőztük a dunai árvizet” – mondta a kormányfő, aki szerint ilyen társadalmi összefogás kell a gazdasági gyarapodáshoz is. „Magyarország biztató és ígéretes jövő előtt áll, és ez nagymértékben múlt a rendvédelmi dolgozók munkáján” – jelentette ki Orbán, aki az ország egyik polgáraként megköszönte mindazt, amit Magyarországért és a magyar emberekért tettek az elmúlt években.

„Egy közkeletű bölcsesség szerint a saját munkánk elismerése és dicsérete olyan fontos dolog, hogy azt nem szabad másra bízni” – mondta a kormányfő a második világháború végén hatalmon lévő francia kormányfő, Georges Clemenceau híres kijelentésének váratlan parafrázisával.

Maffiózó elődök

Orbán nevek említése nélkül kitért Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének kémkedési ügyére, amely Orbán szerint azt bizonyítja, hogy az előző kormány maffiaeszközökkel dolgozott hatalma meghosszabbításán. Ezért választ ad arra, „miért szabadulhatott el a bűnözés 2002 és 2010 között Magyarországon, miért nem lehetett közbiztonságról beszélni és miért veszítették el sokan a rendőrségbe vetett hitüket.”

Orbán szerint emiatt jelentek meg önkényesen létrejött egyenruhás egységek, amelyek szabadon grasszálhattak, a rendőrség pedig, ahelyett hogy feloszlatta volna, inkább kísérte és még bátorította is őket. Orbán a beszédében nem nevezte meg a Magyar Gárdát, sőt, attól is tartózkodott, hogy az előző kormányról beszélve kiejtse a száján Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon nevét.

„Beszéljünk nyíltan: azok az állami vezetők, akik a törvényes rend és az emberek védelmére esküdtek fel, bűnözőkkel és alvilági spekulánsokkal szövetkeztek a törvény és az emberek ellen.”

Önállóságba fulladva

A kormányfő is szólt az önkormányzatok feladatainak átrendezéséről és az adósság állami átvállalásáról. Orbán szerint érthető, hogy negyedszázaddal ezelőtt az önkormányzatokat nagy önállósággal és széles feladatkörrel ruházták fel. Egy kommunista rendszer után voltunk, a reflexek arról szóltak, hogy jaj csak el ne nyomják őket, jaj csak el ne vonják a hatáskörüket, csak a frissen megszerzett szabadságot nehogy valaki megsértse.” Ez fontos gondolat volt – mondta Orbán, de az állam források nélkül egyre több feladatott rótt az önkormányzatokra, aminek a vége az lett, hogy majdnem „belefulladtak az adósságba”.

Áprilisban folytatjuk

„Értelmes munkamegosztásra van szükség a központi állam és az önkormányzatok között. Ennek megfelelően szerveztük át az egészségügyet és az oktatásügyet, és még további lépések várhatók” – vetítette előre a jövőt a kormányfő, aki egyúttal a pedagógusokéhoz hasonló életpályamodell megteremtését ígérte. „Szerettük volna már ebben a ciklusban bevezetni a közigazgatásban a hadseregben és a rendőrségben is az életpályamodellt” – ám a gazdaság teljesítménye ezt nem tette lehetővé. Nem sikerült még forrást szerezni ahhoz a lakásprogramhoz sem, amely révén az állami szolgálatba lépők kedvező feltételek mellett juthasson otthonhoz.„Ezt a választások után meg fogjuk tenni” – mondta a kormányfő, elismerve, hogy a választások utánra vonatkozó mondatok annyit érnek, mint a kutya vacsorája. Hogy ennél kézzelfoghatóbbat is adhasson, a kormányfő bejelentette: 29 ezer tiszthelyettes márciustól, január elsejéig visszamenőlegesen tízezer forintos bérkiegészítést kap, „valamilyen pótlék formájában”.

Bár a választás szót kerülte, Orbán beszédében többször utalt az „április utáni” feladatokra. „Állok elébe, hogy április után ha a jóisten megsegít bennünket ismét eljöjjek, és közösen eldöntsük, hogy a jövőben milyen munkát végzünk együtt.”

Nincs itt semmi látnivaló

A rendőrség működésének kapcsán nem esett szó a kihallgatása közben Izsákon agyonvert férfiról, a TEK munkájának elismerésekor nem volt szó az árvízi munkák alatt túlszámlázott készültségi díjról, a csökkenő adósság kapcsán Orbán nem említette a paksi atomerőmű tender nélküli bővítésére felveendő 10 milliárd eurós orosz hitelt sem.