A CÖF nem kampányol, csak országot jár
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Az elmúlt négy év és az elmúlt nyolc év kormányzása közötti különbséget fogja elmagyarázni a Civil Összefogás Fóruma a parlamenti választások előtt, 120 helyszínen határon innen és túl – derült ki a CÖF szerdai sajtótájékoztatóján. A kormányt támogató szervezet – amely a paksi bővítés kapcsán békemenetet is szervez március 29-re, és óriásplakát-kampányt is indított a baloldali összefogás ellen – azt sem zárja ki, hogy szükség esetén kritizálni is fogja a kormányt. De erre azért nem vennénk mérget.
A rendezvénysorozathoz a CÖF félszáz elismert személyt kért fel – köztük ifjabb Lomnici Zoltánt a CÖF jogi szakértőjét, Damm Andrea ügyvédet, Szabó Endrét a Kárpát-medencei családszövetség elnökét és Monspart Sarolta világbajnok tájfutót – akik vállalták a párbeszédet a civilekkel.
Kampány időben zajló hungarikum
„A CÖF nem akar hatalomra kerülni” – mondta Fricz Tamás politológus, aki szerint adományokból fenntartott szervezetük a civilek hangját akarja hallatni „a pártok szokásos csatározása” idején. Nem kampányról van tehát szó, hanem országjárásról, ami afféle „élő nemzeti konzultációként” Fricz szerint egyenesen hungarikum.
A társadalmi kiegyezést hirdető szervezet egyúttal négymillió kis füzetecskét juttat el a háztartásokba, hogy mindenki tisztában legyen az elmúlt nyolc év – mármint az elmúlt nágy év előtti nyolc év – bűneivel. A füzetecske borítóján a már országszerte látható plakát köszön vissza, amelyen „bohóc tanár úr köszönti az ő tanítványait”, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont és Mesterházy Attilát.
„Semmi más célunk nincs ezzel, csak esetleg akik elfelejtették, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben, ezt az amnéziát megpróbáljuk feloldani, hogy pontosan emlékezzenek, hogy mit szenvedtünk el ebben az időszakban” – mondta Csizmadia László, gyorsan pontokba szedve a bűnöket: 2009-ben elvettek egyhavi nyugdíjat, 15-ször emelték a rezsit, duplájára emelték a villany árát, eltörölték a gyermekek után járó adókedvezményt, és több mint negyedmillió embert tettek munkanélkülivé.
A nemkampány költségeit és a szervezet bevételeit firtató újságírói kérdést a CÖF alapító elnöke ismét elhárította, jelezve, hogy a szervezet a törvény szerint meghatározott módon elkészíti beszámolóját, ahogyan korábban is.
Gy. maga Augustus
„Magyarországon nincsen jó baloldal, európai értelemben véve” – panaszkodott a CÖF-fel a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület alapítójaként részt vevő Mészáros László. Szerinte a baloldalon égbeszökőek, minden gátlástól mentesek a megnyilatkozások: Bajnai Gordon nemrég „egy amerikai egyetemen” azt mondta, hogy „amit ma az állammal ez a kormány művel az már fertőző, nemcsak Magyarországra nézve” – idézett egy gátlástalan hatalmi gőgről árulkodó mondatot Mészáros, hozzátéve, hogy a baloldali hármas csupán egy újabb rablásra készülő érdekszövetség, aminek politikához kevés köze van.
A szövetséget a második triumvirátushoz hasonlította, amelyben még sok ármány várható, mert „a 23 millió románozást állami szintre emelő Gyé, akinek nem mondom ki a nevét” az élre akar törni – jegyezte meg Mészáros, Gyurcsányt a történelmi párhuzamban akaratlanul is a későbbi Augustus cézár helyére téve.
A többiek azonban kimondták Gyurcsány nevét, például, amikor Fricz a CÖF honlapján elérhető levélről szólt, amelyre várják a támogatók aláírását. A levélben arra kéri a CÖF Mesterházyt, hogy mondjon le Gyurcsány Ferencről. aki a múltja ellenére a baloldal egyik élharcosává vált.
Hellerek meg Konrádok
Bár a CÖF társadalmi kiegyezést hirdet, ám ez lehetetlen a „háborúban edződött Ron Werber lelkületét idéző” kampányt folytató összabarkácsolt baloldal vezetőivel, akik, „miután a választók kitessékelték őket a hatalomból az ajtón, visszamásznának az ablakon” – mondta Csizmadia, bár a vállalkozó azt nem fejtette ki, hogy a választáson való indulás miért olyan, mintha valaki az ablakon akarna visszamászni a hatalomba.
Ahhoz, hogy megállapodás létrejöjjön, olyan politikusoknak kell megjelenniük a baloldalon, akik számára természetes, hogy a politikai célokat csak erkölcsileg elfogadható eszközzel lehet megvalósítani. Ám a mai baloldal – amely „száz éve gyötrődik a dilemmával, hogy mit is kezdjen az erkölccsel” – a hatalom megszerzése érdekében még arra is kész, hogy Gyurcsánnyal szövetkezzen.
Ezzel Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Fodor Gábor és társaik erkölcsileg lezüllesztették a magyar politikát – mondta Fricz, aki szerint a liberális baloldal még mindig nem tudja elfogadni, hogy a a jobboldali is egyenrangú. Nem „Heller Ágnesek és Konrád Györgyök” kezében van, a kristálytiszta igazság. „Ha arról a szemléletről nem tudnak lemondani, hogy csak ők kormányozhatnak, akkor képtelenség a pártokkal kiegyezni. Nagyon jó lenne, ha az álbaloldal fokozatosan demokratizálódna” – mondta Fricz, aki előtte közölte, hogy az MSZP kongresszusán elhangzott köteles bekiabálás is jelzi, hogy egy esetleges baloldali győzelem után hideg polgárháborúba sodródna az ország.
Nem az a lényeg, hogy Mesterházy hallotta-e a bekiabálást vagy sem, hanem, hogy a szocialisták holdudvarának ott tapsoló tagja egyáltalán képes volt ilyet kiabálni. „Olyan légkör alakult ki a Gyurcsány által ihletett hangulatban, hogy elhangozhatott egy ilyen bosszúszomjas felkiáltás. Ez a legriasztóbb” – mondta Fricz.
Vannak még hibák
„Kellően kritikusak vagyunk, és függetlenek a pártoktól. értékekkel szeretnénk szembesíteni a választókat. A pártok egyoldalú véleménye helyett árnyalt képet szeretnének adni és beemelni a civil gondolkodást a politikába.” – adta meg a CÖF legfőbb célját Fricz.
Kritika pedig van: a politológus hiányolja például a Kádár-rendszerrel kapcsolatos elszámoltatást, az ügynökök adatainak nyilvánosságra hozatalát és az ezzel foglalkozó bizottság felállítását.
Fricz szerint nem elég jól kommunikált a kormány az unortodox politikáról sem, amivel az EU-nál és nemzetközi pénzügyi köröknél kihúzta a gyufát. Ugyanez a baj a rezsicsökkentésnél is: EU felől ezzel kapcsolatban érkező támadások mutatják, hogy sokkal jobban elő kell készíteni ezeket a lépéseket, partnereket kell hozzá találni és elmagyarázni a sajtóban a valóban újszerű modellt.
„Be kell fejezni a rendszerváltást. Induljunk ki onnan, hogy nem volt rendszerváltás. Ennek oka a 89-es alkotmány volt, nem véletlen, hogy új alaptörvényért szólaltak föl a civilek... A rendszerváltás lényege, hogy a rendszereket is át kell alakítani. A belső rendszereit, az oktatást az egészségügyet” – fejtette ki a kormánnyal kapcsolatos fenntartásait Csizmadia. A nagy feladatból adódóan „rengeteg új törvényt kellett létrehozni, ptk, btk, civil törvény és folytathatnám. Ez olyan terhet rótt a kétharmados parlamentre, amely teher szerintünk bizonyos fokig hibákhoz is vezetett” – mondta, hangsúlyozva, hogy ettől a korábbi rendszer természetesen nem volt jobb. „Ezeket a hibákat ki kell javítani, és nagyon reméljük azt, hogy erre lesz idő. Vannak hibák, igen, vannak.” – mondta, de a konkrétumokat kerülte. Kifogásolta a kúria döntését is a devizaszerződésekkel kapcsolatban, bár annak – egy jogállamban – vajmi kevés köze van a kormányhoz.
Nem Putyinért menetelnek
A CÖF március 29-én békemenetet tervez, részben a paksi atomerőmű bővítés kapcsán, amit egy államközi megállapodás nyomán tender nélkül nyert el Oroszország, amely tízmilliárd euró hitelt is biztosít a két blokk megépítésére. Csizmadia szerint nem kell tartani a hiteltől, hiszen az valódi beruházásra megy el, így megtérül, nem úgy, mint a tűzoltásra az előző kormány által felvett IMF-hitel. „Bízzuk ezt a szakemberekre, ne csináljunk ebből politikai kérdést”.
„Persze, hogy nem az orosz-magyar barátság mellett kívánunk kiállni” – tette egyértelművé Csizmadia, aki szerint nincs az a nagyságrendű gazdasági kérdés, amelyért ezt megtennék. A menet ehelyett a nemzeti értékek, a szuverenitás, a családi értékek, a szolidaritás és a demokrácia mellett fog szólni. „Nyilván a kormányzati folytatás irányában fogunk demonstrálni. Nagyobb békemenet lesz, mint amit eddig láttunk” – közölte a választások előtt egy héttel tartandó, nem kampányrendezvénnyel kapcsolatban Csizmadia.