Alapjövedelmet mindenkinek?

"A könyv azon az elven született, hogy egy igazságos társadalom révén mindenkit megillet egy bizonyos összegű alapjövedelem" - kezdte Jan Niklas Engels, a Friedrich Erbert Stiftung budapesti irodavezetője a szerda esti könyvbemutatón. A rendezvényen részt vett Kiss Ambrus moderátor, a Policy Agenda elemzője, Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnöke.

Nem a munkáért, hanem a létért fizet az állam

Az alapjövedelem ötlete a nyugati államok polgárháborúi óta foglalkoztatja a közgazdászokat. John Stuart Mill használta először a kifejezést (basic income), ami az egyén alapvető szükségleteinek kielégítését szolgáló jövedelemként jelenik meg. 2004-ben Brazíliában aláírták azt a törvényt, amely minden brazil állampolgár számára alapjövedelmet biztosít. A törvény szerint a leginkább rászorulókkal kezdik, az egész lakosságra való kiterjesztés pedig a költségvetéstől függ.

A brazil példa eddig egyedülálló. "Most, hogy az Unió is küzd a kapitalizmus átalakításával, és sok millió ellehetetlenülő ember pénzhez jutását kell megoldani, az alapjövedelem ismét téma" - mondta Belyó Pál.

"A német gazdaságban kurzarbeit-nak hívják azt az állami támogatást, amelyben négy napot a munkáltató, egyet pedig az állam fizet. Nem a munkáért, hanem a létért." - példálozott Boda György, aki egy tavaly végzett kutatással bizonyította az általa létpénznek nevezett alapjövedelem előnyeit. A vizsgálatban a Rába Járműipari Holding Nyrt. üzleti terve alapján dekonjuktúrát szimuláltak, azaz hogy mi történik, ha a cég állami támogatás nélkül bocsát el száz munkavállalót. "Az államra egy száz fős munkanélküli csoport terhe hárul, ami hosszabb távon jelent nehézséget. Nem csoda, hogy a Rába megkapta a támogatást"- összegezte az eredményt a professzor.

A magyar helyzet

Az alapjövedelem bevezetése valamennyi feltételes létpénzt megszüntetne. Nem lenne gyes, ösztöndíj, segély. Kellene viszont társadalmi szolidaritás. "Magyarország nehéz helyzetben van. A feltétel nélküli létpénzt a társadalom nem tudja elfogadni. Nincs olyan társadalom sem, amely ki tudná zárni a feltételeset" - mondta Boda György. Szerinte rugalmas foglalkoztatottságra van szükség. Arra, hogy kevesebb munkából több ember dolgozzon. Úgy, mint a japán társadalomban működő lifelong employment-ben. Pataky Péter erre úgy reagált: "Ha egy ember nyolc órás műszakja helyett két ember dolgozna négy órában, éhséglázadás lenne." Az MSzSz elnöke úgy véli, '90-ben beállt a foglalkoztatottság, s azóta semmi nem változik. "Problémák vannak a foglalkoztatásban is. Ma Magyarországon dolgozói szegénység van, a kis- és középvállalkozási (kkv) szektor pedig adócsalásból él. Ezekre a problémákra a részmunkaidő sem megoldás" - mondta Pataky.

Belyó Pál számszerű adatai szerint 120 ezer forint lenne a maximuma az alapjövedelemnek. Ehhez azonban egy megfelelő minimálbérre van szükség, arra, hogy ne csökkenjen a munka iránti motiváció. Az új rendszer az előzetes adatok szerint 30 ezer milliárdos kiadást jelentene az államnak. Az MSzSz elnöke szerint nem tudunk még számokról beszélni, ha az átlagkereset százegy-két ezer forint: "Aztán ott van még a feketegazdaság. Magyarországon ez 20%-os arány."

Újraelosztás

A könyvben felmerül a kérdés, hogy nem arra való-e az alapjövedelem, hogy a gazdagok megvédjék magukat. "Egy Malibuba járó hullámlovasnak is milyen jól jönne" - idézett a könyvből Pataky Péter. Az alapjövedelem egyéni alapon, ellenszolgáltatás nélkül járó jövedelem az állam valamennyi polgára számára. Ezt hangsúlyozta Jan Niklas Engels is a bemutatott könyvre hivatkozva. Yanik Vonderbourght és Phillippe van Parijs szerzőpáros azonban a régiónkénti különbözőség miatt számos alternatívát emleget. Az unió által támogatott mobilitás miatt az is kérdés, hogy az állampolgárra vagy a lakosra kiterjesztett alapjövedelem jobb-e. Kérdéses az is, születéstől vagy felnőttkortól kell-e biztosítani az összeget. Háztartásonként vagy egyénenként? Járhat-e életünk végéig?

Kérdés az is, miből tartható fenn a rendszer. A könyv szerint a köz finanszírozza, tehát a befolyt adókból kell megoldani. Van azonban alternatív példa. Alaszkában 1976-ban alkotmányba foglalták az Alaska Permanent Fund-ot. A program értelmében minden, legalább hat hónapot törvényesen Alaszkában tartózkodó állampolgár egyenlő mértékű járadékot kap. A járadék alapja az olajkitermelésből származó bevétel.

Mivel Magyarországon ez nem kivitelezhető, az adókból származó összegekből kellene finanszírozni. "Amiből a profit van, abból mindenkinek járna, de ezt mégis valaki kisajátítja" - összegezték a jelenlévők azt a fő problémát, amelyet az alapjövedelem valójában felvet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!