Nehezítik a választást a külföldi magyaroknak?
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
A külföldön élő magyaroknak rettentő könnyű szavazni, a kormány minden eszközzel segíti, ösztönzi, bátorítja őket. Már azokat, akiknek nincs magyarországi lakcímük, vagyis jellemzően egyszerűsített honosítási eljárásban szereztek állampolgárságot. A többiek szigorúbb szabályok mellett regisztrálhatnak, és akár több száz vagy ezer kilométert utazhatnak, ha szavazni akarnak. A honosításokat központilag turbózza a kormány, Orbán Viktor arcképes levélben buzdítja szavazásra az állampolgári esküt letevőket, a többiekre viszont körülményes választási akadálypálya vár.
A szavazás költséges hobbi
Hogy néz ki a gyakorlatban a külföldről szavazás a legtipikusabb helyzetben, az Angliában élő magyarok esetében? Aki nem Londonban él, drágán fizethet a választójogért. Leedsi olvasónknak nincs magyarországi lakcíme, barátnőjének viszont igen, így mindkét alapesetet végigjárják:
Mindketten jelentkeztünk már, én levélben szavazásra, barátnőm pedig a londoni nagykövetségre. Mindketten emailben kértünk visszaigazolást, én megkaptam, ő nem. Most várunk, hogy otthon a szülei címére kapni fog-e levelet vagy sem. A regisztráció komplikált volt, különösen az Ügyfélkapun keresztül, mivel teljesen el volt rejtve a megfelelő menüpont. Elsőre ráadásul rossz nyomtatványt kezdtünk el kitölteni, mert az Ügyfélkapun nem volt egyértelmű, hogy a listából kinek melyiket kell.
Nevetségesnek tartom azt is, hogy nem lehet a levélben szavazás és a személyes voksolás között választani egyikünk esetében sem. Együtt fogunk emiatt Londonba menni, én bedobom a szavazatom, aztán kiálljuk a sort a szavazáshoz. A vonatjegyünk 70 fontba (25 ezer forintba) került. Ha már elmegy egy napunk, mivel oda-vissza 6 óra az út, egy éjszakát már Londonban töltünk és szétnézünk a városban. A szálloda 52,50 fontba (19 ezer forintba) került. Ha múlt héten vettük volna a jegyet, emberi időpontokra már 100-200 fontba azaz 35-70 ezer forintba kerülnek/fő/irány.
Több tíz-százezer magyar él kint magyar lakcímmel, akiknek az arcon köpése az, hogy csak a londoni nagykövetségen lehet szavazniuk. Ez olyan, mintha Magyarországon csak Budapesten lehetne szavazni mindenkinek! Nyilvánvaló, hogy a legtöbb magyar nem fog kínlódni a regisztrációval, vonatjegy/kompjegy/repülőjegy vásárlással Nagy-Britannián belülre csillagászati összegekért.
Mások sem örülnek a nagy utazásnak: „Azt nem várhatja el senki, hogy 1300 kilométert utazzak a követségre, vagy 7700-at hazáig.” „A bécsi szavazás nekem 600 kilométeres túrát jelentene. Akit külföldre kényszerít a gazdaságpolitika, aki a családja miatt a jövedelmét Magyarországra kénytelen utalni az áldozzon fel egy egész napot a szavazás miatt” – írták olvasóink. Olyan is írt nekünk, aki olyan arab országban él, ahol nincs magyar nagykövetség. Ha szavazni akar, vízumot kell kérnie egy szomszédos államba, ráadásul a vasárnap munkanap, így szabadnapot is ki kell vennie: nem érti, ő miért nem szavazhat levélben.
Nem az utazás a legnagyobb gond
A leggyakoribb probléma a névjegyzékbe vételi kérelem elutasítása – meglepően sokan járnak így, a New Yorkban elutasítottak kálváriájának már külön cikket szenteltünk. Egy azóta érkezett New York-i panasz szerint a szavazni vágyó magyart indoklás nélkül utasították el:
Egyes ügyintézők szerint egyáltalán nem lehet kiadni az elutasítás okát, mások szerint meg lehet küldeni a regisztrációkor megadott emailcímre, hogy melyik rubrikánál van a hiba. Megkértek, hogy ne fellebbezzek, mert akkor az egész ügyet a bírósághoz kéne továbbítani. Ez meglepő, mert az elutasító határozat egész egyértelműen a három napon belüli, írásos, tértivevényes fellebbezésre szólít fel.
Az önkormányzatnál dolgozók szerint egész egyszerűen hülye a szoftver, amelyik a jelentkezéseket elbírálja. Nem mondták, de érződik: nekik is tele van a hócipőjük az egész kuplerájjal. A történet pozitív része, hogy minden önkormányzati alkalmaz ott, akivel kapcsolatba kerültem, nagyon kedves és segítőkész volt.
Van, aki az oldalon próbál újraregisztrálni az elutasítás után, mások a fellebbezes@nvi.hu emailen próbálkoznak (volt, aki beszkennelve ide elküldte az útlevélmásolatát, de itt csak az jár sikerrel, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ez a cím nekik van fenntartva).
Van olyan olvasónk, aki azt nehezményezi, hogy elutasították a kérelmét, de az erről szóló levelet magyarországi címére is elküldték – tehát mégis be tudták egyébként azonosítani, pedig a címet nem adta meg a regisztrációnál. Ezt mások sem értik teljesen: „Az oldal bekérte a személyi azonosítómat is. Hát ha az egy személyi azonosító, akkor miért nem alkalmas arra, hogy azonosítson engem, miért kell a sok mellékduma is?″ – írta egy olvasónk.
De nem csak adminisztratív, hanem informatikai nehézségekkel is meg kell küzdenie annak, aki külföldről szeretne szavazni, és nem határon túli, új magyar állampolgár.
Trükkösek voltak, mert a kiterjesztést levették a csatolt fájlról, így a rendszer nem tudta megnyitni. Először adtam neki .doc kiterjesztést, nem jött be, aztán lett .pdf. Erre kiderült, hogy természetesen ez egy pdf állomány, és meg is nyitottam. De egy járatlanabb felhasználó félóra kínlódás után nyilván feladja, gondolom ez volt a cél. Egyébként azt írták, hogy mehetek Londonba szavazni, ha Angliában vagyok állandóan, de ha valami bajom van, akkor menjek be a magyarországi lakcímem szerinti Polgármesteri Hivatalba. Ezek teljesen hülyék?
Ékezetek, dátum, téves külképviselet
Volt, akinek azért dobták vissza a jelentkezését, mert hibásan adta meg a választás napját és a külképviseletet, ahol szavazhat – pedig a dátum adott volt, a követséget pedig egy legördülő listából választotta ki. Miután jelezte a hibát, végül elfogadták a jelentkezést. Amerikában és Angliában is volt, akinek állítólag téves címet adtak meg, sőt Amerikában rossz dátumot küldtek ki első körben a szavazóknak. Annak, aki több száz vagy ezer kilométerről utazik szavazni, a jegyvásárlás miatt ez megdrágíthatja vagy el is lehetetlenítheti a szavazást.
Akár az ékezeteken is el lehetett bukni egyébként, egy olvasónknak küldött határozatra egy jószándékú ügyintéző kézzel felírta, hogy ezzel volt a probléma:
Nincs válasz
Sokan arra panaszkodnak, hogy nem kapnak elég információt a választásokról: „Decemberben kértem felvilágosítást a választási lehetőségekről a San Franciscó-i konzulátustól, amire egy a levélben szavazásról szóló linket kaptam válasznak. Jeleztem, hogy rám ez nem vonatkozik, azóta sem reagáltak” „A regisztráció problémamentesen működött. Ugyanakkor további információt a szavazás menetéről mind a mai napig nem kaptam.” „Honnan tudhatná az ember, hogyan kell kérni a levélben való szavazást – ha éppen nem olvas utána alaposan a kérdésnek?” – írták olvasóink. Van, aki január 24-e óta vár visszajelzésre. Egy olvasónk azután döntött úgy, hogy külföldön szavaz,hogy tudta nélkül törölték a választói névjegyzékből itthon:
Na mindegy, gondoltam akkor nem megyek haza, hanem majd szavazok Berlinben. Újabb kérelem, választ ezúttal csak e-mailben kértem a választ, két hete semmi.
Van, aki a külképviseletek hozzáállásával elégedetlen:
Amikor 2010-ben szavaztam New Yorkban, érzésem szerint közönyös, sőt ellenséges modorral fogadták a választókat a konzulátus dolgozói. Tekintve, hogy mennyi pénzt és időt áldoztam az utazásra, hogy részt vehessek a magyar demokráciában, ez számomra elég bántó volt.
Arról is írtak többen, hogy tartanak attól, hogy a követségeken nagy sorok riaszthatják el a szavazni akarókat. Egy olvasónk amiatt írt, mert nem érti, hogy a londoni követségen miért csak 6-ig lehet szavazni, míg a legtöbb külképviseleten 7-ig.
Sok olvasónknak ugyanakkor gond nélkül ment a regisztráció: „Bár eleinte szívtam a fogam amiatt, hogy bejegyzett magyar állampolgárként nem szavazhatok levélben, el kell ismernem, hogy az internetes jelentkezés zökkenőmentes volt.” „Én Svájcban lakom, gond nélkül sikerült regisztrálnom néhány nappal ezelőtt, már meg is kaptam az értesítést, hogy felvettek a külföldi névjegyzékbe.” „Londonban élek, leadtam interneten a kérelmemet, hogy itt szeretnék szavazni. Rá két hétre megjött a válasz emailben, hogy szavazhatok itt és mikor hova kell mennem és mit kell magammal vinnem” – írták olvasóink. Sőt, New Yorkban is volt olyan, akit simán felvettek a névjegyzékbe, miközben körülötte sorban dobták vissza a jelentkezéseket.
Orbán Viktor levelet ír, de nem minden magyarnak
A magyar állandó lakcímmel nem rendelkezők szavazhatnak levélben is – tehát jóval egyszerűbb a helyzetük, mint azoknak, akiknek személyesen kell szavazniuk: „Igazságtalannak tartom a választási procedúrát, ugyanis megkülönböztet és állampolgári jogokat sért szerintem.″
Több olvasónk szándékosságot sejt a különbségtétel mögött:
Úgy látszik elérte a mostani kormány, hogy a sebtében kiosztott új magyar állampolgárok a szomszédos országokban gond nélkül levélben szavazhassanak, a többiek meg tehetnek egy szívességet: nehogy elmenjenek szavazni!
Lehet, hogy a nehézségekkel szembesülők csak a bürokratikus bénázás miatt feltételeznek szándékosságot, de az mégis meglepő, hogy Orbán Viktor arcképes levélben buzdítja választásra azokat, akik most kapták meg az állampolgárságot – a levelet egy amerikai olvasónktól kaptuk meg. A miniszterelnök nem ösztökéli ilyen módon a magyar címmel rendelkező, csak éppen külföldön élő, dolgozó magyarokat. (Elgondolkodtató, hogy mennyiben tekinthető etikusnak, hogy a Fidesz vezetője buzdít választásra, és nem a Választási Iroda, vagy ha mindenképpen a személyes hangnem a cél, akkor a köztársasági elnök, de ez messzire vezet.)
Futószalagon adják az állampolgárságot
A kormány mindenesetre elkötelezetten harcol azért, hogy a választások előtt minél több határon túli magyar kapjon állampolgárságot és szavazójogot. A következő levelet az állampolgársági eskü szervezését ellátó összes anyakönyvvezetőnek eljuttatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), arra kérik őket, hogy gyorsítsák fel az eskük letételét, hogy mindenki letehesse az esküt legkésőbb március 15-ig:
Az utóbbi időszakban nagy számban felmerült, hogy az állampolgárság megszerzése után a kérelmező gyakorolni szeretné szavazati jogát. Ezen jelzések alapján a kormányzat kötelezettsége, hogy az egyébként elbírált honosítási kérelmek esetében felhívja az eskü- vagy fogadalomtételben közreműködőket, hogy az alapjog gyakorlásának időbeli korlátozása elöl gördítsék el a hatáskörükben orvosolható akadályokat.
– írta a KIM az Indexnek a levélről. Arra a kérdésre, hogy a magyar állandó lakcímmel rendelkező választók külföldi szavazásának útjában nincs-e túl sok akadály, és nem kéne-e emiatt a törvényt módosítani, a KIM így válaszolt: „Nem látjuk indokoltnak a jogszabály módosítását, amire ebben a ciklusban már nem is lenne lehetőség, hiszen ma ülésezik utoljára az Országgyűlés.″ A Nemzeti Választási Iroda (NVI) is hasonlóan látja: „A választási eljárásról szóló törvényt az Országgyűlés tudja módosítani, a választási irodák minden esetben az érvényes jogszabályoknak megfelelően járnak el.″
Kérdéseinkkel a londoni magyar követséget is megkerestük. Szerintük az NVI biztosítja a választás informatikai hátterét: „A külképviseleti választói névjegyzékbe online jelentkezés az NVI honlapján keresztül működik, a Külügyminisztériumnak ebben a kérdésben nincs sem feladat-, sem hatásköre. A Külügyminisztériumhoz a névjegyzékkel kapcsolatban panasz nem érkezett″ – írták. Szerintük a londoni szavazókör címe a választás kitűzése óta helyesen szerepel az NVI honlapján, és a követség Facebook-oldalán és honlapján is részletes tájékoztatót tettek közzé. Azt is megírták, hogy a londoni szavazás azért zárulhat hat órakor, mert az időeltolódás miatt így ér véget egyszerre a magyarországi szavazókörökkel. (Itt olvashatja a TASZ írását a félretájékoztatásról.)
Így szavazzon külföldről
Fontos tudni, hogy alapvetően más a külföldi szavazás folyamata attól függően, hogy a választónak van-e magyarországi lakcíme. Az NVI az Indexnek elmondta: mivel a lakcímmel nem rendelkezők adatai sokszor magyarított dokumentumokon alapulnak, az ékezethibákat, írásmód-eltéréseket elnézik a kérelmekben (a legtöbbjüknek nincs is magyar lakcímkártyája, amiről egyszerűen át kell másolni az adatokat). Az NVI szerint a magyarországi lakcímmel rendelkezőkre vonatkozó szabályok 4 éve is hasonlóak voltak, bár most a levélben szavazó lakcímmel nem rendelkezőkhöz képest valóban bonyolultabb a rájuk vonatkozó procedúra – viszont újdonság, hogy online is adhatnak be kérelmet.
Hány kérelmet dobtak vissza?
Magyarországi lakcímmel rendelkezők: 5030 elbírált kérelemből 530-at
Magyarországi lakcímmel nem rendelkezők: 146638 elbírált kérelemből 20848-at
(február 13-ig, forrás: NVI)
Azok, akiknek van magyarországi lakcímük, csak betű- és ékezethiba nélküli kérvénnyel járhatnak sikerrel: a törvény szerint „a választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival”. A helyi választási irodák a kérelem elbírálásakor ezért csak teljes adategyezőség esetén fogadhatják el a kérelmet – mondta az NVI az Indexnek. Az NVI szerint ez azért fontos, hogy ne tudjon egy választó helyett valaki más bejelentkezni máshova – az NVI szerint az okmányokból kell mindent betű szerint bemásolni. (Ez a passzus hibásan szerepelt előző, a New Yorki-i helyzetet ismertető cikkünkben. Az idézett szabály, miszerint a beazonosítást nem akadályozó eltérések megengedettek, csak a lakcímmel nem rendelkezőkre vonatkoznak.)
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők esetében a tipikus hiba, hogy az „anyja neve″ rubrikában tévesztenek: összekeverik a lánykori és az asszonynevet, vagy például nem adják meg második keresztnevet.
Az NVI szerint elutasítás esetén nem kell fellebbezni, ha elírás miatt utasítanak valakit vissza, neki lehet futni akárhányszor – és segítségképpen az elutasító határozatban elvileg meg kell jelölni, mi az elutasítás oka. (Fellebbezni abban az esetben kell, ha valaki helyes adatokat adott meg, és elutasították, ezért bíróságon akarja megtámadni a határozatot – erre alapesetben nincs szükség a névjegyzékbe vételhez).
Nekünk több szavazni vágyó, külföldön élő magyar azt írta, hogy az elutasító levélből nem derült ki, hogy elég újra leadni a kérelmet. A cikkünk első képén látható elutasító határozat szövegében is csak a fellebbezés lehetőségét említik meg, nem derül ki, hogy erre csak speciális esetekben van szükség.
Így választanak a külföldön élő magyarok címszavakban:
|
|
Írjon nekünk, ha:
- külföldön élő magyarként regisztrálna, feliratkozna, de nem tud
- kampányoló magyar politikus tűnik fel a közelében
- érdekes, választással kapcsolatos sztorija van
Ezen az emailcímen várjuk levelét.