Az AB elkaszálta a 98 százalékos különadót

Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért annak alkalmazását megtiltotta az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn meghozott határozatában, írja az MTI.

Egy tatabányai munkaügyi bíró indítványa alapján az emberi jogi egyezményre, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának több tavalyi döntésére hivatkozva az Ab kimondta, a vitatott törvényi rendelkezés, amely a különadó mértékét rögzíti, ellentétes a tulajdon védelmével.

A különadó a közszférában dolgozó vezetők végkielégítésének kétmillió forint feletti részét, a beosztottak végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét érintette. Az adó a 2010. január elseje utáni végkielégítésekre vonatkozik.

Miután a rendelkezés 2013. december 30-ig volt hatályban, az Ab nem semmisítette meg, de alkalmazását megtiltotta a bíróságok számára. A parlament 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadót.

Strasbourg elkaszálta is a 98%-os különadót

A 98 százalékos különadó megsértette a magántulajdonhoz való jogot – állapította meg tavaly májusban a strasbourgi emberi jogi bíróság. A döntés nem jelentette azt, hogy minden érintettet automatikusan kárpótolnak. Az N. K. M monogramú felperesnek csaknem ötmillió forintot ítélt meg a bíróság. Az N. K. M. monogramú indítványozó harminc évig volt köztisztviselő. 2011. májusában rúgták ki, végkielégítésként tíz hónapnyi fizetésre volt jogosult, emellett a fel nem használt szabadnapjait is megváltotta a munkáltató. Mivel beosztott volt, a végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét (2,4 millió forintot) kellett 98 százalékkal leadóznia.