Jenő
-2 °C
6 °C

Lesújtó jelentést írt a romák helyzetéről az alapvető jogok biztosa

2014.03.30. 11:21
A cigányok, a hajléktalanok, a mélyszegénységben élők, a közmunkások és a gyermekek, fiatalok helyzetét állítja középpontba az ombudsman 2013-as beszámolója.

A parlament honlapján közzétett beszámoló nagyrészt a Szabó Máté hivatali ideje alatt végzett jogvédő tevékenységet mutatja be, de már utódja, a tavaly szeptemberben megválasztott Székely László jegyzi.

Az MTI így foglalta össze a legfontosabb megállapításokat:

Magyarországon 2011-ben 3,05 millió ember élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, ezen belül a roma népesség többsége, 500-600 ezer ember. A kilátástalan helyzetű rétegekben a társadalom egészéhez viszonyított számarányuknál nagyobb arányban vannak romák, integrációjuk helyenként szinte reménytelennek tűnik.

Körülbelül száz olyan település van, amely végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált, másik kétszáz településen megállíthatatlannak tűnik a folyamat, amely így összességében a magyarországi községek tíz százalékát sújtja.

A mélyszegénységben, kirekesztettségben élők önerejükből nem tudják megváltoztatni életkörülményeiket, ezért az államnak többletkötelezettségei vannak. Általános tapasztalat, hogy a közfoglalkoztatás nem vezet vissza a "rendes" munka világába, az új generáció mobilizációs esélyeinek javítása nélkül pedig a szegénység bővített újratermelésére lehet számítani. Egyes területeken a roma tanulók háromnegyede halmozottan hátrányos helyzetű.

A roma gyerekek 60 százaléka olyan osztályba jár, ahol gyakorlatilag emberfeletti erőfeszítést jelent az oktatásuk. Egy-egy osztály tanulóinak több mint a fele még nyolcadikos korában sem tud megoldani elemi olvasási-szövegértési feladatokat. A szegénység, a tömeges szegregáció, a tanárok kontraszelekciója miatt az érintettek "nem tudtak megbirkózni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek koncentrálódásából adódó problémahalmazzal".

A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők jelentős része személyes függésbe került a helyi települési önkormányzat vezetésétől. Nincs tárgyalási pozíciója annak, akinek közfoglalkoztatottként a polgármester a munkáltatója.

A hazai nemzetiségek közül gyűlöletcselekmények szinte kizárólag a romákat sújtják. Az egyik ilyen a roma közösség megfélemlítését célzó jogosulatlan járőrözés, amely összekapcsolódik szélsőséges szervezetek rasszista, gyűlöletkeltő propagandájával. Emiatt azonban alig indulnak büntetőeljárások, miközben gyűlölet-bűncselekmény alapján Magyarországon kizárólag romákat ítéltek el a bírók.

A hajléktalanság gyors és egyszerű "felszámolása", a "rendcsinálásra" vonatkozó állami törekvések megkérdőjelezik a jogállam működését, hiszen nem a probléma, hanem a "problémás személyek" ellen hirdetnek harcot. A hajléktalanok rendkívül kiszolgáltatottak, sorsukon szankciókkal nem lehet változtatni.

Szociális kérdésekre csak társadalmi szolidaritáson alapuló szociális válaszokat lehet adni. Ez a jogállami politikai közösség egyetemes kötelezettsége, a mindenkori kormány, valamint a települések vezetőinek a feladata.

A mélyszegénységben élők százezreivel összefüggésben az ombudsman hangsúlyozta: emberi méltóságuk nem kérdőjelezhető meg, ahogyan az az "érpataki modellben" történt. Emlékeztetett arra, hogy a helyi hirdetmény szerint tűzifára csak az arra érdemes, példamutató életformát élő, Érpatak jó hírnevét ápoló családok számíthattak. A biztos szerint elfogadhatatlan, hogy a polgármester jogi kontroll nélkül dönthet ilyen ügyekben, megkereséseire a polgármestertől nem kapott választ.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?