Tényleg minden út a szélsőségbe vezet?
További Belföld cikkek
-
Megdőlt a rekord a Balatonon, ekkora pontyot még nem fogtak - Ledöntötték Radnóti Miklós mellszobrát Győrben
- Injekciókkal mérgezett halálra egy idős beteget egy ápoló a pécsi belgyógyászati klinikán
- Erős széllel és záporokkal búcsúzik a hideg
- Elfajult a vita, megvertek egy kukás autóst Pest vármegyében
Ha a Jobbik megragadja az előtte álló lehetőséget, akkor az országgyűlési választásokon elértnél is jobb eredménnyel végezhet a közelgő európai parlamenti választáson, második erőként akár 25 százalékot, azaz 4-5 mandátumot is szerezhet − mondta az Indexnek Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.
De mit keres egy EU-ellenes párt az EP-ben?
„Az elmúlt időszakban a Jobbik a közép felé mozduló stratégiája részeként a keményen euroszkeptikus, a kilépést is propagáló retorikát lecserélte egy puhább euroszkepszisre. Mostanában már nem mondják azt, hogy ki kellene lépnünk az EU-ból, csak azt, hogy ők a nemzetek Európáját szeretnék, azaz csak a további föderációs törekvések ellen és az európai intézmények hatáskörének gyengítése mellett foglalnak állást" – mondta Krekó.
Ezt Dúró Dóra, a párt szóvivője is megerősítette. Szerinte a Jobbik programját rendszeresen félremagyarázzák, mivel ők nem mindenáron kilépni akarnak az EU-ból, hanem megvédeni a magyar földet és az EU-n belül elérni azt, hogy a magyaroknak jó legyen, illetve népszavazást írnának ki az EU-s tagságunkról. A párt azt is indítványozta, hogy a tagságunk tíz éves évfordulójára készítsen az országgyűlés egy mérleget arról, hogy milyen előnyök és hátrányok származtak az EU-tagságból és mennyire értelmesen sikerült elkölteni a pénzeket. Ezt az indítványt még a választások előtt a többi párt leszavazta, így nem készül ilyen mérleg.
A körülmények ezúttal több szempontból is a Jobbiknak fognak kedvezni. Egyrészt, mivel nyerő szériában vannak, könnyen mobilizálják az egyébként is aktív választóikat, miközben a baloldalnak az áprilisi vereség után nehéz lesz az urnákhoz szólítania a választóit, a Fidesz-szavazók pedig úgy érezhetik, már megcselekedték, amit megkövetelt a haza.
A részvételi arányok is a Jobbik malmára hajtják a vizet: a várhatóan alacsony részvétel egész Európában – és így nálunk is – a szélsőségek előretörésének kedvez, mivel az ő szavazóik aktívabbak, elkötelezettebbek. Egyes számítások szerint a szélsőséges párt a parlamenti választásokon is ott szerepelt igazán jól, ahol alacsony volt a részvétel.
„Ahogy az országgyűlési választásokon elért siker sem csak a Jobbikon múlt, az EP-választás eredményét is nagyban befolyásolja, hogy mit kezd egymással és a Jobbikkal a Fidesz és a baloldal. Ha megint csak egymással lesz elfoglalva a két legnagyobb politikai erő, és a kampányban csak egymást ütik, az megint kedvezni fog a Jobbiknak” – mondta kérdésünkre Róna Dániel, a Corvinus Egyetem szélsőjobboldalt kutató oktatója.
Szerinte a Jobbik annak is köszönheti április sikerét, hogy nem volt igazán éles a verseny, és a kormányváltásra sem volt valós esély, így az emberek sokkal könnyebben szavaztak a Jobbikra, mert nem volt igazi tét.
Kérdés persze, hogy a Fidesz mennyire érzi majd fontosnak a kampány során, hogy nekimenjen a Jobbiknak. „Az idei kampány abban is különbözött a 2010-estől, hogy nem voltak botrányok a Jobbik körül, így a párt akadálytalanul tetszeleghetett a tisztakezű szerepkörben, és mondhatta azt is, hogy ő nem száll be a nagy pártok közi sárdobálásba” − állítja Róna.
Krekó Péter is egyetértett vele abban, hogy ha akarná, gyengíthetné botrányokkal a Jobbikot a Fidesz, hiszen a médiától kezdve a titkosszolgálatig minden eszközük megvan erre. A Fidesz a kampányban a baloldallal szemben megmutatta: ha valakit meg akar gyengíteni, akkor meg is tud.
De a Political Capital elemzője szerint
a Fidesznek egyelőre nem érdeke a Jobbik meggyengülése,
mert a a saját hatalmi érdekeinek a szempontjából a jelen választási rendszerben nagyon előnyös a jelenlegi háromosztatú politikai szféra, mely ismét összehozta a kétharmadot. A Fidesz akkor mehet neki keményen a Jobbiknak, ha a második legerősebb erővé válik, illetve egyértelműen azt látja, hogy az ő rovására erősödik tovább.
Most akkor egymillió náci országa lettünk?
Egyelőre nincsenek pontos felmérések arról, hogy milyen társadalmi csoportokból került ki a Jobbik több mint 100 ezer új szavazója. Dúró Dóra azt mondta, érezhetően több lett az idősebb vagy középkorú szavazójuk, de még ők sem tudják, hogy pontosan miként változott a szavazóbázisuk. Amit viszont biztosan tudni vél a Jobbik, hogy a szavazóik teljesen tudatosan, a programjuk miatt választották őket, és nem azért, mert nem láttak más lehetőséget, vagy mert egy másik párt ellen tiltakoztak a Jobbikra adott szavazatukkal.
Róna Dániel ezt nem tartja nagyon valószínűnek, mivel a felmérések szerint a szavazóknak többnyire fogalmuk sincs a pártjuk programjáról, és nem is ennyire racionálisan szavaznak, az pedig nem valószínű, hogy a Jobbik szavazók esetében ez máshogy alakulna.
Krekó Péter pedig úgy vélte, a Jobbik új szavazóinak egy része olyan korábbi bizonytalan, akikért az utolsó hetek hajrájában ugyanúgy harcolt a baloldal is, ám míg nekik szétesett, fókuszálatlan és erőtlen kampányuk volt, a Jobbik egy profi és pozitív kampányt épített fel. Bár azt hinné az ember, hogy egy ilyen kampányt sok pénzért vesz egy párt szakértőktől, Dúró Dóra az Indexnek azt mondta, nem vontak be külső szakértőket, a kampánystratégiát teljes egészében a párt vezetése rakta össze.
„A Jobbik szavazótáborának van egy körülbelül 600 ezres kemény magja, amely tényleg a párt szélsőségesen cigányellenes, antiszemita és nacionalista üzeneteire vevő. De a maradék négyszázezer ember, mely az utóbbi fél évben pártolt a Jobbikhoz – a párt támogatottsága a teljes szavazók körében 2013 októberében még 7 százalék volt – korántsem ennyire radikális beállítottságú, ők inkább bizonytalanok, akik elégedetlenek a kormányzással, és jól reagáltak az új, mérsékeltebb imázskampányra” – magyarázta Krekó Péter.
„Ha a Jobbik a ciklus közben is egyben akarja tartani egymilliós táborát, akkor tartaniuk kell a kampányban tapasztalt vonalat: radikális megoldásaikat szolidan kell csomagolniuk” − mondta Róna Dániel. Ez egyébként összhangban van azzal, amit a párt rövid és középtávon tervez: mint azt Dúró Dóra elmondta, az EP-választásra és az önkormányzatira is programközpontú, pozitív üzenetekre építő kampányt tervez.
Ez a Jobbik már nem az a Jobbik
„Ez a Jobbik már nem az a Jobbik, mint amelyik 2009-ben és 2010-ben nagy támogatást szerzett. Ez egy mérsékeltebb arcot mutató párt, kevesebbet zsidózik, kevesebbet cigányozik, és nem a Magyar Gárdán keresztül határozza meg magát” – mondja Krekó.
Míg korábban büntette a Jobbikot a szavazótábora, ha a középre húzó üzenetekkel próbálkozott, és azzal tudta visszaszerezni a szavazóit, ha olyan ügyekben, mint például a gyöngyöspatai eset, maga is részt vett a konfliktus gerjesztésében, a parlamenti választásokon a Jobbik szavazói visszaigazolták a centrista törekvéseket. De a párt és tagsága egyelőre nem változott meg.
Az is tény, hogy a Jobbik politikusai előbb-utóbb kormányra szeretnének kerülni, és ezt nem is rejtik véka alá. Ez viszont csak középre húzó üzenetekkel érhetik el − mondta Krekó Péter. Dúró Dóra mindazonáltal azt hangsúlyozta,
a Jobbik csak stílust váltott a kampányban, de tartalmilag nem történt változás.
Ha valaki a régi Jobbikot szeretné látni a pártban, akkor nem is kell nagyon elrugaszkodnia. A párt megőrizte a kötődését a különböző szélsőséges csoportokhoz, mint például a Betyársereg (bár velük a viszony nem felhőtlen) vagy az Új Magyar Gárda, és számos más csatornája is van, amelyen keresztül a szélsőséges választóit is kielégítheti.
Bár néhány különösen radikálisnak mondott jobbikos, mint az EU-zászlót a Parlament ablakán kihajító Gaudi-Nagy Tamás vagy Zagyva György Gyula most kiesett a parlamentből, a párt országos listáján még mindig előkelő helyet foglalt el például Novák Előd és Snejder Tamás is, akik szintén nem a párt mérsékeltebb tagjai közé tartoznak.
Ha viszont más európai szélsőséges pártok példájából indulunk ki, akkor azt látjuk, a középre húzással az is együtt jár, hogy bizonyos gesztusokat tesznek a kisebbségek felé, amelyeket korábban támadtak – mondta Krekó. A francia Nemzeti Front például egy algériai származású emberi jogi aktivistát (a Riporterek Határok nélkül korábbi vezetőjét) is indított (sikerrel) polgármesterjelöltként most márciusban.
Ehhez hasonlóan Krekó szerint nem elképzelhetetlen az sem, hogy a Jobbiknak is lesznek hamarosan cigány politikusai, vagy más gesztusokat tesz a cigányság felé, ha felismeri, hogy az ellenük szavazó, utaztatott romák miatt sok helyen gyengébben teljesített (például Hevesben). Dúró Dóra egyébként eldicsekedett azzal, hogy vannak cigány aktivistáik, és például az ő kampányát is segítette egy roma férfi is.
Az egész politikai szcéna radikalizálódik
A Jobbiknak az sem árt, ha ő irányít
A Jobbikhoz hasonló, szélsőséges anti-establishment pártok felfelé ívelő karrierje általában addig tart, amíg kormányra vagy más fontos, döntéshozói pozícióba nem kerülnek, mivel akkor már nem tudják hitelesen képviselni azt a rendszerellenességet, ami miatt az emberek rájuk szavaztak, miközben a radikális ígéreteiket éppen a szélsőségességük miatt nem tudják beteljesíteni.
A Jobbik esetében viszont úgy tűnik, inkább jót tesz a pártnak, ha hatalomra kerül. A Political Capital elemzése szerint azokban a falvakban, ahol a polgármester jobbikos, a párt még az országos átlagnál is sokkal jobban teljesített a választásokon, átlagosan 29 százalékot ért el.
Ha a Jobbik programalapú politizálást szeretne folytatni, annak elengedhetetlen eleme lenne, hogy a beígért programjuk legalább részben megvalósuljon, amit ellenzékből nem annyira egyszerű véghez vinni. Dúró Dóra szerint viszont aggodalomra semmi ok, hiszen már az előző ciklusban elindult az a trend, hogy a Fidesz és más pártok is elkezdtek a Jobbik után menni, és átemelték bizonyos programpontjaikat.
Olyannyira így volt ez, hogy egy közelmúltban megjelent elemzés szerint a Fidesz a szélsőjobboldali párt 2010-es kampányprogramjának tíz legfontosabb pontjából nyolcat megvalósított, és azok mellett átvette a Jobbik programjából például az iskolai pedellus ötletét, valamint a tankötelezettség és a büntethetőség korhatárának leszállítását is. Egyértelműen a Jobbik vitorlájából akarta kifogni a szelet Lázár János is, amikor a szélsőséges párt egyik fontos ígéretéről, a halálbüntetés visszaállításáról úgy nyilatkozott, hogy ezzel ő is egyetért.
Bár a baloldalon kevésbé látványos ez a közeledés, Krekó Péter szerint feltűnő, hogy az MSZP most a „rendpárti” baloldal megteremtésének fontosságáról beszél. Az elemző szerint azonban közép- és hosszú távon semelyik párt részéről nem jó taktika, ha a jobbikos üzenetek átvételével próbálják gyengíteni a Jobbikot. A szavazók nem fognak a szélsőséges párt gyenge másolataira voksolni, hanem inkább magát a Jobbikot választják majd.
A Jobbik „másolása” Róna Dániel szerint is a választók és az egész politikai szcéna radikalizálódásával jár. „A pártok és a választók kölcsönösen hatnak egymásra. Ha a Fidesz radikális üzeneteket kezd közvetíteni, akkor a választói radikalizálódni fognak, és nem biztos, hogy a Fideszt fogják legközelebb választani.”
A másik fontos probléma a jobbikos retorika és a szélsőséges program adaptálásával, hogy legitimálja a Jobbikot. „A Jobbik így mondhatja, hogy van értelme a létezésének, hiszen befolyásolja a politikát, eléri, hogy a programpontjai megvalósuljanak, és még a politikai közbeszédet is tematizálja”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
