Emil, Csanád
9 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

15 perc alatt döntöttek

2014.05.13. 18:57
Miért omlott le hétfőn óriási robajjal, hatalmas porfelhő kíséretében a bontásra ítélt egykori Ipari Minisztérium egyik szárnya? És miért jártak a villamosok mindeközben? Lesz még ilyen látványos omlás? A bontást végző cég vezetője minden fontos kérdésre válaszolt.

Óriási robajjal, hatalmas porfelhő kíséretében omlott le hétfőn délután a bontásra ítélt egykori Ipari Minisztérium egyik szárnya a Margit körúton. Volt olyan olvasónk, aki kicsit távolabbról azt hitte, földrengés történt, egy másikat pedig majdnem agyonütött egy lezuhanó betondarab. A felszálló port még a pesti oldalról is látni lehetett. Az összeomlást a bontást végző cég koordinálta, de miért volt szükség az eredeti tégláról-téglára bontás helyett egy ilyen radikális megoldásra?

Egy veszélyes repedés

"A kivitelező tájékoztatása szerint hétfő délután 5 óra után, bontás közben a 6. emeleti födém egyik vasbeton tartóelemén a munkát vezető mérnök kritikus repedést észlelt. A bontás biztonságának érdekében ezért úgy határozott, hogy gyors beavatkozással az érintett épületrészt beomlasztja" - mondta el az Indexnek Halmai Zoltán, a bontást végző Millenáris Széllkapu Kft. igazgatója. Bár a robajból és az épület látványos összeomlásából többen erre következettek, robbantás nem volt, a mérnökök más technikát használtak.

Összeomlott a volt Ipari Minisztérium

Az épületszárny leomlása miatt senki nem sérült meg, és az esetleges károkat még csak most mérik fel. Annyi már biztos, hogy egy közelben futó vízcső eltörtek a lezuhanó vasbeton elemek, ezért a környéken órákig nem volt víz. A Vízművek kártérítési kérelmet nyújtott be, mivel szerintük a bontást végző Széllkapu Kft. szembement az eredeti tervekkel és a műszaki engedéllyel, amikor a hirtelen bontás mellett döntött. 

Negyed órájuk volt dönteni

Miközben éppen egy fél épület vált porrá és törmelékké egy méterre az úttól, a Margit körúton vidáman közlekedtek az autók és a villamos is, a járdán járókelők sétáltak. A kivitelezők csak az épület közvetlen közelében álló Kis Rókus utcát zárták le - elvileg - néhány percre az autók és a gyalogosok elől.

A kivitelező szerint nagyon rövid idő, legfeljebb negyed óra alatt kellett reagálniuk a kialakult helyzetre. A Kis Rókus utca szomszédos részét a veszély észlelése után lezárták, sem autók, sem gyalogosok nem voltak ezen a területen a kérdéses időben. A képződött porfelhő ennél nagyobb területre terjedt ki, ezért a vizsgálatnak arra a kérdésre is választ kell adnia, hogy miért nem állították le a forgalmat a Margit körúton

- mondta Halmai.

 A Kis Rókus utca lezárása sem sikerülhetett hermetikusan, egyik olvasónk ugyanis éppen arra járt az összeomláskor, és ő így számolt be az élményeiről:

Sétáltam hazafele mit sem sejtve. Az utca egyik oldalán van járda, ott sétáltam, mikor két nagyobb betondarab esett le mellém sok porral/törmelékkel. Megijedtem, és abba az irányba szaladtam vissza, amerről jöttem, ahol már többen is álltak. Mikor ez történt egy munkás szólt nekem oda: "Hé!" Ebben ki is merült a tájékoztatás. Őszintén szólva nem figyeltem, hogy az autókat megállították, de ez nem is volt kötelességem, hiszen a gyalogos forgalom sem lezárva nem volt, sem pedig figyelmeztetve nem lettem, hogy ne sétáljak arra. 

Az idő szűke miatt a kivitelezők a környező lakókat sem tudták értesíteni arról, hogy mi fog történni, és hogy a szálló por miatt érdemes lenne az ablakokat becsukni, a növényeket és a száradó ruhákat pedig bevenni az ablakokból. Egy másik olvasónk, aki ezt a felvételt küldte az összeomlásról, azt írta, hogy eddig egyébként korrekt volt a bontást végző cég, mindig értesítette a lakókat, ha sok porral járó művelt zajlott, vagy ha lezárták az utcát.

Lesz még ilyen összeomlás?

Halmai Zoltán szerint erre a kérdésre csak az elindított vizsgálat adhat választ, egyelőre nem tudni, hogy szükség van-e a bontási technológia megváltoztatására. A vizsgálat miatt a szerkezeti bontást néhány napra leállítják, de az ügyvezető bízik abban, hogy a felmérés szakszerűen és gyorsan zajlik majd. Hasonló porfelhőre csak akkor lehet számítani, ha hasonlóan hirtelen döntést kell hozni, mert egyébként vízpermettel szokták csökkenteni a port. 

Miért kell lebontani ezt az épületet?

A kormány még tavaly döntött úgy, hogy le kell bontani a Margit körúti, 8 emeletes vasbeton irodaházat. Az 1971-ben elkészült minisztériumi épület az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma Budán, ugyanis a Hűvösvölgyből érkező szél a hatalmas épülettömb miatt nem jut el a Margit körútra, és nem tudja átszellőztetni a Duna irányába a körút felgyülemlett szennyezett levegőjét. Szélcsatorna-vizsgálatok is azt igazolták, hogy a Margit körúton a Kis Rókus utca betorkollásánál a legnagyobb a károsanyag-kibocsátás koncentrációja.

Az épület ráadásul kívül-belül jelentősen elhasználódott, a kormány részben ezért is döntött a lebontása mellett. A bontás kezdete előtt öt kormányzati épület működött az irodaházban, de 900 ember befogadására készült épületet így is csak harmadrészben használták ki.

A lebontott épület helyén park lesz, amit a tervek szerint 1-2 éven belül átadnak (a megvalósításért versenyző látványterveket itt nézheti meg). Mivel azonban a telek egy része most is több száz autónak nyújt parkolási lehetőséget, kombinálni fogják a két funkciót. Valószínűleg mélygarázst is építenek majd, amelynek költségeit a gazdasági tárcának kell előteremteni, az is elképzelhető, hogy EU-s forrást is bevonnak az építkezésbe.