Jogos lehet az angolos érettségizők panasza
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Zivatarok rontják el a tavaszi napsütést - Ismét Orbán Viktornak üzent Magyar Péter
- Bedrogozott sofőr lőtt rá egy családra a 4-es főúton
- Egymásba rohant két autó Budapesten, több autópályán és autóúton is baleset történt
- Dagad a botrány: Magyar Péter nekiment az ellenzéki képviselőknek, megjött a válasz
Olyan talán még nem volt, hogy egy érettségi feladat miatt tüntessenek Magyarországon. Most szombaton lesz ilyen. A csütörtöki vizsgán ugyanis többek szerint olyan feladatot adtak az érettségizőknek, ami rosszul volt hallható, egyes részei pedig meghaladták a vizsgán elvárt B2-es szintet.
A tüntetők azt követelik, hogy fakultatív módon hadd írjanak meg egy másik hallásértési feladatot. Szeretnék elérni, hogy alaposan vizsgálják ki a csütörtöki vizsgahelyzetet, azaz az eredeti helyszíneken szimulálják, mennyire volt hallható a nekik lejátszott CD. Követeléseik között szerepel az is, hogy a jövőben rendes nyelvi laborokban tartsanak érettségit, ahol megfelelőek és egységesek a technikai körülmények.
A köznevelési államtitkárság elébe ment a dolognak. Kedden bejelentette: a vizsgának ezt a részét sem eltörölni, sem megismételni nem fogják. Erre csak akkor volna lehetőség, ha valamilyen körülmény megzavarta volna a vizsga biztonságát és jogszerűségét, ilyen azonban nem történt. Technikai problémák miatt csak a vizsga után két órán belül beadott panaszt vizsgálják ki, ilyet azonban az érettségizők nem tettek (valószínűleg mindenki örült, hogy túl volt az egészen).
Tömeges jelzés
A demonstrációt a furcsa nevű Facebook-csoport, az Angol emelt szintű érettségi listening feladat botránya 2014 szervezi. A csoport múlt hét csütörtökön, a vizsga napjának estéjén jött létre. A csoportot érdekes módon nem egy diák, hanem Csillag Ádám dokumentumfilm-rendező, az ellenzéki tüntetések ismert arca hozta létre, de a szervezők között több mostani érettségiző is van.
Elsőre nehéz felmérni, mennyire általános a probléma, vagy csak ebben a Facebook-csoportban vezeti le a feszültségét néhány csalódott érettségiző. Az mindenesetre jelent valamit, hogy május 8-án 9 ezren írták meg az emelt szintű vizsgát angolból, a csoportnak pedig néhány nap alatt háromezer tagja lett, még ha vannak köztük tanárok, szülők és újságírók is.
A belső fórumon sokan írtak arról, hogy tényleg nem lehetett jól hallani a CD-lejátszóról szóló szöveget. Volt viszont, aki szerint ha egy feladat nem sikerül az érettségin, akkor nem Facebook-csoportot kell alapítani, hanem mindenki húzzon haza még többet tanulni. A vélemények egészen az orbánisztánozásig szórtak, miszerint a gonosz hatalom ilyen kicsinyes eszközökkel akarná tönkretenni az ifjúságot.
Egy a kormányhivataltól kapott válasz azért arra utal, hogy nem csak néhány diák elszigetelt problémájáról van szó. Megkerestük ugyanis az ügyben a fővárosi kormányhivatalt, amelynek az emelt szintű érettségi logisztikai szervezése a feladata. Válaszukban azt írták: ők csak a feladatlapok biztonságára és a szervezésre ügyelnek, a technikai lebonyolítás – így például a megfelelő CD-játszók beszerzése – az iskolák dolga, de
az angol hanganyagot érintő tömeges jelzés országos szintűnek mondható, következésképpen a probléma nem az iskolai technikai feltételek hiányaként kezelendő.
Visszhang a múzeumban
A csütörtöki emelt szintű angolérettségi négy részből állt. Olvasásértésből, nyelvhelyességből, hallottszöveg-értésből és íráskészségből. Mindegyik feladatra 30-30 pontot lehetett szerezni. A feladatlapot ezen a linken (.pdf) nézheti meg.
A problémát egyértelműen a három feladatból álló hallásértési blokk okozta, annak is az első feladata. Itt egy idegenvezető Picasso egyik képéről mesél egy múzeumban. A szituáció szimulálására az angol anyanyelvű beszélő hangját mesterségesen visszhangosították. Ezt itt meghallgathatja a 4. perctől:
Angol emelt szintű érettségi - hallott szöveg értése
A szöveget a vizsgázók egyszer egészben hallgathatták meg, majd még egyszer részekre bontva. A feladat az volt, hogy egészítsenek ki tíz mondatot a szöveg alapján. A hiányzó helyekre csak a szövegben elhangzó szavakat és kifejezéseket írhatták be. Az egészet azzal bonyolították, hogy nem a szövegből egy az egyben kiírt mondatokba kellett beilleszteni a hiányzó szavakat. Egyik-másik mondat egy többmondatos szakaszt foglalt össze röviden. Itt egy példa
- Elhangzott szöveg (4:17-től): The musician in the background strumming a guitar is the owner of the bar. Picasso gave him this painting which hung above the stage at the bar.
- Kiegészítendő mondat: Picasso gave the painting to the ........................................... of the .......................................... .
Olvasva persze ez nem tűnik olyan bonyolultnak. Egészen más a helyzet egy tétre menő vizsgán, ahol egy hangszórót hallgatva kell koncentrálni a feladatra.
Hangos, hangosabb, torz
Ha az Index által hétfőn közzétett hanganyagot fülhallgatóval hallgatjuk meg, talán nem is értjük szegény diákok panaszát. A diákok azonban nem fejhallgatót használtak. A Facebook-csoport hétfőn kiadott petíciója szerint sok vizsgahelyen ősrégi lejátszókat használnak. Volt, ahol feltekerték a hangerőt, ami viszont jelentősen torzította a hangszórókból jövő hangot. Ha mindez egy nagy belmagasságú, visszhangos teremben történt, az üvöltő, eleve mesterségesen visszhangosított felvételt már valószínűleg tényleg nehezen lehetett kivenni. Volt olyan is, hogy kis időbeli elcsúszással a szomszéd teremből is áthallatszott ugyanez a felvétel, ami szintén nagyon zavaró lehetett.
Mások azt állították, hogy a sorozatban másolt CD-ken romlott a hang minősége. Ez technikailag kizárható. A digitális másolásnál nem lehetséges ilyen mértékű romlás, legfeljebb olyan, ami csak egy többmilliós hifin érzékelhető.
Valós szituáció
A nyelvi érettségik és a nyelvvizsgák hallás utáni értési feladatainál nem a vegytiszta környezet szimulálása a cél. Általában olyan feladatokat adnak, amelyeken – akárcsak a való életben – forgalmi zaj, telefoncsörgés, tömeg, háttérzene stb. befolyásolja a hallást. Ahogy egy nyelvtanár írta a Facebook-csoportba
ezeknél a feladatoknál nem az általános nyelvtudás, a szókincs gazdagsága, avagy a teljes szöveg értése a lényeg, hanem a vizsgakészség, a lényeghallás, a szöveg helyes szekcionálása, ami elősegíti a másodszorra is (immáron szeparált részletekben) lejátszott szövegnél a végleges kitöltést.
Ezt erősítette meg az Indexnek Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének vezetője is. A hallásértési feladatoknál éppen azt tesztelik, mennyire tudja a lényeget megérteni valaki a zavaró körülmények ellenére is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy direkt rosszul hallható hanganyagokkal tegyék próbára a vizsgázókat, jegyezte meg.
Sokéves tapasztalat alapján a vizsgázók mindig a hallásértési feladatot élik meg a legdrámaibban a nyelvvizsgákon, állítja Rozgonyi Zoltán, a Euro Nyelvvizsgaközpont vezetője, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Rozgonyi teljesen megérti a mostani angolérettségi utáni felzúdulást is, hiszen mindenki a továbbtanulásért, a jövőjéért küzd. Tapasztalatai szerint azonban a vizsgázók általában mindig nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a hallásértési feladat hangminőségének, mint amennyire az ténylegesen befolyásolja az eredményüket.
Könnyű volt elveszíteni a fonalat
Rozgonyi Zoltán ugyanakkor úgy látja: részben jogos az angolból most emelt szinten érettségizők panasza:
Nem a hangfelvétel hallhatóságával vagy akusztikai minőségével volt önmagában probléma, hanem a feladat minősége és a szövegválasztás együttesen
okozhatott nehézséget.
A Nyelvtudásért Egyesület erről szerdán részletes állásfoglalást is ki fog adni. Rozgonyi Zoltán ebből annyit bocsátott előre, hogy a hangfelvétel minőségével önmagában nem volt gond. A három anyanyelvi beszélő normál beszédritmusban, más-más akcentussal, de érthetően beszélt. Egy visszhangos teremben azonban tényleg megnehezíthette az érthetőséget, hogy az autenticitás kedvéért az első feladathoz tartozó felvételt még visszhangosították is. Rozgonyi szerint az illuzórikus elvárás lenne, hogy minden vizsgahelyen teljesen azonosak legyenek a technikai feltételek. Az viszont józan követelmény lenne, ha legalább a terem bizonyos paramétereit és a lejátszók teljesítményszintjét előírnák.
A feladat nehézsége Rozgonyi szerint inkább abban volt, hogy az idegenvezető egy képről beszélt. Bár Picasso festményéről egy aprócska fekete-fehér másolat látható volt a feladatlapon, a nagyon választékos műismertető szöveget hallás után követni, értelmezni kimondottan nehéz feladat volt. Nem volt szituáció, nem volt történet, ami kapaszkodót nyújtott volna a diáknak a nehezebben kihallható szövegrészek értelmezéséhez, kikövetkeztetéséhez.
Az instrukcióban nem jelezték, hogy a kérdésekhez leírt szöveg nem egyezik az elhangzott szöveggel. Az átírás mértéke nagyon eltérő volt: az egyik kérdésnél elég volt csak kihallani a szövegből az oda passzoló szót, a másiknál azonban az adott blokk tartalmi jelentésének megértése után lehetett csak visszakódolni a megoldást, átfogalmazva behelyettesíteni a megfelelő helyre. Rozgonyi szerint ennél a feladatnál a vizsgázó nagyon könnyen elveszíthette a fonalat.
Rögtön az első kérdésnél egy ezen a szinten kimondottan nehéznek számító, biztosan a diákok aktív szókincsén kívül eső kifejezést kellett felismerni. Aki ezt nem tudta, az azonnal megzavarodhatott, kevésbé tudott tudott figyelni a továbbiakra. További pontokat is vesztett, mire az ütemesen pergő szöveget és a kérdéseket újra követni tudta.
Rozgonyi szerint a feladatnak súlyos további hibája volt még, hogy kérdésenként 2-2 függetlenül kitalálandó szó beírását várták el, azonban ezekre együttesen lehetett 0 vagy 1 pontot kapni. Ezzel szélsőséges esetben az is szerezhetett akár nulla pontot az egész feladaton, aki a rákérdezett szavak felét helyesen írta be, de pechjére kérdésmondatonként csak az egyiket találta el helyesen.
Milyen a rossz feladat?
Rozgonyi szerint a magyar érettségik feladatairól nem folytatnak olyan elemző utánkövetéses vizsgálatokat, amelyek ma már minden nyelvvizsgával szemben alapkövetelménynek számítanak idehaza és külföldön is. A vizsgák lezajlanak, a feladatokat pontozzák, és utólag mindegyiket jónak találják. Ezek az elemzések világosan megmutatnák, melyek a félreérthetően vagy kifejezetten rosszul szerkesztett feladatok, a túl könnyű vagy éppen túl nehéz kérdések.
Ilyenek mindig vannak, hiszen ha elvárás az, hogy a feladat életszerű legyen, akkor nem lehet patikamérlegen, hajszálpontosan adagolni minden elemi kérdés nehézségét. A nemzetközileg mindenütt elvárt és széles körben használt elemző és korrekciós eljárások nélkül az érettségi valójában nem tekinthető hitelesen, megbízhatóan mérő vizsgának, állítja a Nyelvtudásért Egyesület vezetője. Ebből a szempontból egyáltalán nem baj, hogy egy Facebook-csoport most felhívta a figyelmet egy ilyen problémára, ha már a szakma évek óta hiába hangoztatja ezt.
Hasonló elemzést egyébként már elkezdett a Facebook-csoport. Elkezdték összegyűjteni az egyes feladatoknál szerzett pontszámokat. Az előzetes eredmények alapján a szóban forgó első hallásértési feladatnál szignifikánsan alacsonyabb átlagpontszámok születtek. A 10 pontból itt átlagosan csak 4,32 pontot értek el a vizsgázók, míg a másik két (ugyancsak tízpontos) feladatnál 7,24-es illetve 6,32-es átlag született.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
