Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Világbajnok csattogtat az ostormaratonon

07
2014.06.03. 21:14
Aki azt hitte, hogy a magyar kálváriához tervezett lanovkás-drótkötélpályás fejlesztéssel Sátoraljaújhely emlékszik meg a legeredetibb módon Trianonról, nem járt mostanában Kunszentmártonon, ahol Lászlóffy Béla rajz- és földrajz szakos tanár, a Napsólyom Baranta Egyesület vezetője és klubtársai 24 órás ostormenetet szerveztek a Körös partjára. A menet kedden kezdődött, és szerdán, a június 4-ei trianoni évfordulón ér véget, megnéztük az első csapásokat.

Az ívelt penge és a fokél legalább olyannyira hozzátartozik a magyar ember képéhez, mint a ló, az íj vagy a bajusz.

– írja Vukics Ferenc A hétvágás nyomában című írásában, amit a napsólymosok honlapján találtunk, ráadásul kiderült, hogy az ostormeneten a baranta címvédő ostorvilágbajnoka is csattogtat, így nem volt kérdés, hogy elnézünk Kunszentmártonba.

Dinamikusan fejlődik

„Nem tudom” – mosolygott vissza ránk egy bicikliző lány, amikor kedd délután megkérdeztük, jó irányba megyünk-e a strand felé (közepesen becsapós, hogy a fürödni tilos kiírásnál van). Nem ő volt az egyetlen biciklis, a gyári műszak végén kisebb-nagyobb rajokban tekertek hazafelé a délelőttösök, sandán néztek vissza ránk, amikor megpróbáltunk egy nagyobb tömörülést kikerülni a bekötőúton.

A legsikeresebb szervezett sport Kunszentmártonban minden bizonnyal a baranta, melyet az ostorvilágbajnok Lászlóffy Endre, Béla tanár úr nagyobbik fia öt éve űz. „Népi hagyományokra épülő, dinamikusan fejlődő harcművészet” – definiálta a sportágat a világbajnok, aki egyébként maga is tanárnak készül.

Az egész csapat az általános iskolában kezdett szerveződni, a legtöbb tag kiskorú, de van, aki azóta már befejezte a gimnáziumot is. „Nem hagyományőrző hétvégi lovagrend vagyunk, hanem hagyományélők” – mondta Endre, aki azt szeretni a barantában, hogy a személyiség egészét fejleszti, és sok különböző készség kell hozzá.

De mi az a baranta?

Ha még mindig nem teljesen világos, kérdezzünk meg egy érintettet, neki mit jelent: "Korábban szertornáztam, saolin kungfuztam egy hónapig, a barantában a harci szemlélet fogott meg, és az, hogy magyar. Most rüs vagyok, ami az oktató előtti utolsó fokozat. Részt szoktam venni hagyományőrző bemutatókon is, volt olyan szezon, amikor 300 fellépésünk volt" – mondta pár éve az akkor 17 éves Viktor barantáról szóló cikkünkben, melyben videókat is nézhet a barantások edzéséről.

A Körös partján mintha osztálykirándulásba csöppentünk volna: a sátorban tábori ágyak, a felnőttek szerveznek, a gyerekek készülődnek, a legtöbben már pattogtatják az ostort. Nem kellett sokat várni az első vezényszóra, ami után kettes sorban vonult a csoport a haranglábhoz, melyet közadakozásból állítottak három éve, később az elcsatolt területek felé mutató nyilakat is kitettek rá, de ezeket már többször letörték vandálok – panaszkodott az egyik szervező.

Ima és számmisztika

A közös imádkozás előtti felvezetőben a pap arról beszélt, hogy az ország megcsonkításának évfordulóján fontos a remény, hogy újjáépíthessük az országot. Az ima után térden állva tettek fogadalmat a résztvevők, a közös éneklésbe („Teremtő Istenem, tekints e szép népre...”) a haranglábhoz kilátogató rokonok-érdeklődők is bekapcsolódtak, de a legtöbben lemorzsolódtak, amikor az egyenruhások visszamasíroztak a körhöz, amivel kapcsolatban semmi sem véletlen, hiszen:

  • 6,4 méter a sugara
  • 6,4x10 az 64, ami történetesen 8x8, márpedig Lászlóffy szerint 8 országhoz csatoltak magyar területeket Trianonnál
  • ráadásul ez a 64 vármegyére is utal – nyögte be egy lelkes kiskamasz
  • a zászlórúd háromlábú, mint maga a szentháromság (pedig eredetileg négylábút szerettek volna, de így alakult, és mint tudjuk, nincsenek véletlenek)
  • amikor kijelölték, merre van kelet, kiderült, hogy pont a templomtorony felé
  • annak viszont, hogy az óramutató járásával ellentétesen menetelnek körbe, nincs jelentősége

A körök egyébként 15 percig tartanak, éjszaka csak a felnőttek ostoroznak – amikor ott voltunk, ők még csak két váltásnyian voltak, de sokan regisztráltak messzebbről, ők várhatóan éjszaka csatlakoznak be.

Egy nemzetben gondolkozik

A fáradtság nem lehet akadály: cserébe olyan érzést élhetnek át a résztvevők, „mintha az ember elemelkedne a Földtől, és a teremtő isten közelében lenne” – mondta Lászlóffy, akit arról is kérdeztük, hogy mit szimbolizál az ostormenet, mely, mint elmondta, modern találmány, de az ostorozás rontáselűző és szakrális szerepéről szerinte rengeteg forrás megemlékezik.

Lászlóffy egyébként otthonosan mozog a maratoni meneteléseken: a Kinizsi 100-at többször is teljesítette, maratonokat is futott, az ostormenet ezekhez képest persze más, mert tisztító hatása van, hogy 24 óráig fenntartanak egy közös gondolatot. A baranta szerinte pótolja a gyerekek életéből hiányzó mozgást és közösségi élményt, büszkeségre, talpraesettségre és önállóságra vezeti a gyerekeket, a fiúkat férfiasságra, a lányokat (akik főleg a legkisebbek között vannak szép számmal) nőiességre tanítja. A tanár azt sem titkolja, hogy a trianoni döntéssel „nem ért egyet”:

Nem szégyen kimondani, hogy egy nemzetben gondolkozom.

– mondta, hozzátéve: nem akar megtámadni más országokat, de fontos neki, hogy a határon túli magyarok jogait biztosítsák. Ezen a ponton azért ért véget a beszélgetésünk, mert a vezérkar összeült egy utolsó tanácskozásra a 24 órás menet indítása előtt. Az első turnust Lászlóffy vezette, épp akkor verték el a harangot, amikor az első lépést megtette.

Ez ma már a sokadik véletlen.

– mormogta egy félmosollyal.

A maratoni ostormenet június 4-én délután ér véget, ha addig a kunszentmártoni strand felé jár, küldjön nekünk egy képet a fejleményekről a tema+ostor@mail.index.hu emailcímre.