Önnek van nyelvvizsgája? Legyen rá büszke, mert ez egyre ritkább!
További Belföld cikkek
- Újabb részletek: több bűnbanda tarthat rettegésben egy budapesti kerületet
- Fantasztikus év lesz – Ujhelyi István csokorba szedte, miként beszélt a Fidesz 2010-től az elkövetkező évekről
- Nagy meglepetést tartogat a szilveszteri időjárás, erre mindenképp készüljön fel
- Menczer Tamás rákontrázott Magyar Péterre, ő is újévi beszédet mond
- Id. Lomnici Zoltán: A bíró köteles a látszatát is elkerülni annak, hogy nem pártatlan
Tavaly 128 ezer alkalommal próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni Magyarországon. Ez mintegy tíz százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben, 2009-hez képest pedig 27%-os a csökkenés. Az elszomorító adatok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2013 című kiadványában olvashatóak, melyet az MTI szemlézett.
A visszaesés nyelvenként így alakult:
- Az angol nyelvvizsgák száma az utóbbi négy évben 23 százalékkal csökkent, az átlagnál 4 százalékponttal kisebb mértékben.
- A nagy vesztes a német, amivel 2006-ban még 54 ezerszer próbálkoztak, szemben a tavalyi 29 ezerrel.
- A kisebb nyelveknél átlag feletti a visszaesés. Az eszperantónál 35, az olasznál 40, a franciánál 43 százalék.
De hát miért?
Az elmúlt tíz évben a vizsgákon részt vevők több mint kétharmada a 14–24 éves korosztályból került ki, 96 százalékuk 40 évesnél fiatalabb volt. Eleve ennek a korosztálynak az aránya is csökken az össznépességen belül, de a nyelvvizsgáké még ennél is sokkal jobban.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint a demográfiai folyamatokon túl a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszerének megváltozása, az emelt szintű érettségik elterjedése is befolyásoló tényező. Így ugyanis kevesebb motiváció maradt a nyelvvizsgákon való részvételhez.
A KSH szerint a nyelvvizsgák számát növelheti a jövőben a Támop projektje, amelynek keretében elsősorban nyelveket, kisebb részben informatikai alapismereteket lehet tanulni.
A 2014 tavaszán indított Diplomamentő program pedig azokon segít, akiknek csak a nyelvvizsga kellene a diplomához. A felsőoktatásból kilépő hallgatók mintegy negyede emiatt nem kap a végzéskor diplomát, idén januárban például 49 ezren.
Így nyelvvizsgáztunk 2013-ban
- 2013-ban a nyelvvizsgák 82 százaléka középfokú volt.
- A nyelvvizsgák 69 százalékát angolból, 22 százalékát németből tették le.
- A harmadik legkedveltebb nyelv az eszperantó volt (3,6 ezer vizsga).
- Ezernél több vizsgát még franciából (2,2 ezer), olaszból (1,3 ezer) és spanyolból (1,2 ezer) tettek.
- A vizsgák 62 százaléka volt sikeres: angolból 64, németből 59, spanyolból 76 százalék, eszperantóból mindössze 44 százalék.
- Az angol és német esetében a vizsgázók csaknem 40 százaléka 14–19 éves.
- Francia, olasz és spanyol nyelvből a húszas éveik első felében próbálják meg leggyakrabban megszerezni a nyelvvizsgát, míg eszperantóból a harmincas éveik második felében.
- 2013-ban másfélszer annyi nő nyelvvizsgázott, mint férfi: angolból a vizsgázók 57 százaléka nő, 43 százaléka férfi; a német esetében a nők aránya 65, a francia esetében 71 százalék, a többi nyelv átlagában 73 százalékos volt.