Kegyelemmel mentenék a tényleges életfogytiglant
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Új törvény készül a kegyelmi eljárásról, ami alaposan és részletesen szabályozza a témát, jelentette be Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára szerdán azon a sajtótájékoztatón, melyen Trócsányi László, az új miniszter bemutatta a tárca államtitkárait, és ismertették a szakpolitikai terveket.
A kegyelmi ügyek intézése Répássyhoz tartozik, a minisztériumnál készítik elő a döntéseket a köztársasági elnöknek. A tárca elődjének, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a kegyelmi osztálya május 8-án hozott nyilvánosságra a legutóbb kegyelmi statisztikákat. Ebből az derült ki, hogy távolról sem bántak bőkezűen a kegyelemmel. 2014-ben március végéig mindössze 3-an kaptak kegyelmet 227 kérelemző közül. Tavaly 976 elutasításra 12 megadott kegyelem jutott (1,21 százalékos arány).
A szerdai sajtótájékoztatón Trócsányi újságírói kérdés után egyértelművé tette: a készülő új kegyelmi törvény a tényleges életfogytiglanról (tész) szóló strasbourgi döntéssel függ össze. Az Emberi Jogok Európai Bírósága májusban mondta ki, hogy a magyar Btk. legszigorúbb büntetése, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró tényleges életfogytiglan embertelen.
Strasbourgnak nem önmagában azzal volt problémája, hogy egy elítéltet haláláig börtönben lehet tartani Magyarországon, hanem a reményhez való jogot kérték számon, azt hiányolták, hogy a magyar jogrendszerben nincs olyan elem, ami kötelezően előírná a tészesek büntetésének időnkénti felülvizsgálatát. A strasbourgi döntés lépéskényszerbe hozta a magyar kormányt, mert egyébként kínos perek sora következhet. Trócsányi már a miniszterjelölti bizottsági meghallgatásán is kiállt a tész mellett.
Most azt mondta: határozott szakmai álláspontja az, hogy a tész és a kegyelmezés rendszere összeegyeztethető, mert "a remény a kegyelemben ugyanúgy megvan". Szerinte az új kegyelmi törvényben lehet olyan mechanizmusokat kialakítani, amelyek biztosítani tudják a reményhez való jogot. A javaslat az őszi ülésszakban kerülhet a parlament elé.
Martonyi Jánosból tanácsadó lesz
A sajtótájékoztatón Trócsányi bejelentette, hogy a minisztérium vezetőinek munkáját egy tanácsadó testület fogja segíteni, amelynek az elnöke Martonyi János lesz. A testület tagja lesz Váradi Tibor, Jugoszlávia egykori igazságügyi minisztere is.
Trócsányi, aki a rendszerváltás óta a 10. igazságügyi miniszter, helyes kormányzati döntésnek nevezte, hogy önálló igazságügyi minisztériumot hoztak létre. Azt mondta: jogász minisztérium az övék, de az "emberek boldogulásáért" dolgoznak, megígérte, hogy szem előtt fogják tartani a társadalmi felelősségüket.
A miniszter fontos feladataik közé sorolta, hogy a különböző tárcák által készített tervezetekhez, a társadalmi egyeztetéshez hozzászóljanak alkotmányossági szempontból. Trócsányi szerint a bírói függetlenséget messzemenően tiszteletben tartják, de feladatuk az igazságszolgáltatás munkájának értékelése is. Többször is elismételte: céljuk, hogy a perek ésszerű határidőn belül legyenek befejezve. Új feladatuknak tartja a jogászképzés helyzetének értékelését is.
A minisztériumban már dolgoznak az új polgári perrendtartási és az új büntetőeljárási kódexen.
A minisztériumban önálló államtitkárság foglalkozik az európai uniós jogi ügyek vitelével. Berke Barna, az európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár a bemutatkozásában azt mondta: az európai bíróság előtt igyekeznek majd "aktivistábbak lenni", ami azt jelenti, hogy nem csak olyan ügyekkel fognak foglalkozni, amelyekben Magyarország közvetlenül érintett, hanem olyanokban is, amelyekben más tagállam van a középpontban, de a téma releváns számunkra is. Berke azt is mondta: szeretne egy kiterjedtebb jogösszehasonlító munkát látni a többi tagállam jogszabályaival.
Patyi Gergely Sándor, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az igazságszolgálatásaba vetett társadalmi bizalom erősítését nevezte az egyik fontos feladatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
