Bajnai utódlásáért meccselnek

Ha (...) nem tudjuk megmondani, hogy miben képviselünk mást, mint a versenytársaink, akkor nincsen létalapja a pártnak. (...) Ki kell alakítani a párt új arculatát, újra kell építeni a párt márkáját.

– ezeket a sorokat Bajnai Gordon jegyzi, aki egy két oldalas belső levélben foglalta össze az Együtt előtt álló feladatokat. És bár a legfőbb és legégetőbb feladat kétségtelenül a fenti – miben kínál jobb és hitelesebb alternatívát az Együtt, mint az MSZP vagy a DK? –, a párt az EP-választást követő hetekben legalább ennyire az utódlás kérdésével és a belső meccseléssel volt elfoglalva. 

Már nem Bajnai pártszövetsége

Bajnai ugyanis háttérbe vonul. Ezt Szigetvári Viktor két hete ismerte el egy nekünk adott interjújában, valójában azonban már egy jó fél éve vissza-visszatérő pletyka volt ez az egykori miniszterelnökről. Amiről 2012. október 23-án a Milla színpadán Bajnai Gordon szónokolt, és amiért ő egyáltalán visszatért a politikába, abból nem lett semmi.

Fotó: Huszti István

Környezete szerint

Parlamenti mandátumát visszaadta, az EP-mandátumát pedig már fel sem vette, az esetleges főpolgármester-jelöltség kérdését pedig szintén gyorsan rövidre zárta.

Mivel az Együtt választási pártként és egyszemélyes pártként indult, az áprilisi vereség után Bajnai teljes visszavonulása a formáció azonnali megsemmisülését jelentette volna. Az EP-választás „részsikere″ – Bajnai nevezi annak a már idézett belső levélben – egy utolsó utáni esélyt adott a pártnak, az alapproblémát viszont nem oldotta meg. Az utóbbi hetekben Bajnai az új alapszabály kidolgozásával volt elfoglalva, a pártban pedig lázasan keresték azt a formát, amiben őt valahogyan megtarthatják. Ez végül a párt választmányaként funkcionáló és nem túl sok elfoglaltságot jelentő Országos Politikai Tanács (OPT) elnöki posztja lesz. Az Index által megszerzett alapszabály-tervezet szerint a testületnek háromhavonta legalább egy alkalommal kell üléseznie.

Értesülésünket az Együtt hivatalosan is megerősítette:

A párt átalakulása jegyében létrejön a választmányi funkciókat ellátó Országos Politikai Tanács, amely az Együtt belső parlamentjének szerepét tölti be. A testület dolga lesz a párt stratégiai irányainak meghatározása és pályán tartása. Ebben a munkában kíván résztvenni Bajnai Gordon, aki elfogadja a jelölést az Országos Politikai Tanács elnökének pozíciójára. Mindez összhangban áll azzal a korábban már többször jelzett szándékával, hogy hátrébb lép a napi politika frontvonalából.

A jövőben tehát nem Orbán Viktor vagy a Mesterházyt váltó Tóbiás József, hanem

Nincsenek felkészülve az egyszemélyi vezetésre

A pártnak minimális, mindössze 300 fős a tagsága a belépési tilalom miatt. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy tömeges beléptetésekkel ne tudják kívülről elfoglalni a pártot. Amíg a csatlakozásra azonnal kész, és az eddigi kampányokban dolgozó 2-3 ezer aktivistát fel nem veszik – a belépőknek egyébként alá kell majd írniuk egy „etikai, korszakváltó szöveget″ is, jelentsen ez bármit –, addig nem lenne túl demokratikus a tisztviselők megválasztása sem. Ezért a következő fél évben átmeneti szabályokkal, de nagyjából már a véglegesnek szánt struktúrában alakul át a párt.  

Fotó: Németh Attila

Az Együttöt

• egy pártelnök,
• két alelnök és
• hat elnökségi tag

vezeti majd, az átmeneti időszakra azonban csúcsvezetőnek még csak három társelnököt választanak meg. „Senki nincs felkészülve egyszemélyi vezetésre″ – magyarázta az Együtt egyik vezető politikusa ezt a döntést. Ennek némileg ellentmond, hogy az egyik társelnök ügyvezetőként pártelnöki jogkörökkel lesz felruházva. Szombaton a küldöttek első körben a három társelnököt választják meg, majd ez után jön még egy szavazás arról, ki legyen az első az egyenlők között. Több forrásunk szerint

az ügyvezető társelnökséget pedig közülük az utóbbi szinte biztosan ambicionálja. A fent felsoroltakon kívül esélyes lehet az elnökségi tagságra Gulyás József, Szalóczi Géza, Szabó Szabolcs, Székely Sándor és akár Nagy-Korsa Judit, valamint Berkecz Balázs is, legalábbis az ő neveiket hallottuk többektől. Az elnökségnek a női kvóta miatt legalább három nőből kell állnia, de az átmeneti időszakban még ez a szabály sem lép érvénybe. A pozíciók ugyanakkor egyik forrásunk szerint sincsenek előre „odaadva″ senkinek, pár biztosnak tekintett befutót leszámítva tehát valódi tétje lesz a szombati tisztújításnak.

Bajnai levele úgy fogalmaz, az elnökség lesz a párt „kormánya", az Országos Politikai Tanács elnevezésű 59-69 fős választmány pedig a párt „parlamentje″. Az OPT az elnökségen és a parlamenti képviselők delegáltjain kívül nagyjából ötven választott taggal működik majd, az ő bekerülésüket területi, nemi és ifjúsági kvóta is szabályozza. Az OPT elnöke lesz ugyebár Bajnai Gordon.

Hová tűnt Kónya Péter?

Az Együtt eddig három platformból állt, a hat tagú elnökségbe mindegyik két-két főt delegált (Milla: Juhász Péter, Gulyás József; Haza és Haladás: Bajnai Gordon, Szelényi Zsuzsa; Szolidaritás: Kónya Péter, Székely Sándor). A platformrendszer megszűnik, a Bajnai által jegyzett levél szerint azért, mert

nem elsősorban teljesítmény alapon kerülhettek pozícióba vezetők, minden platform a saját részérdekei mentén politizált,

ráadásul egy közös „Együtt-identitás" kialakulását is gátolta. A kritika alig burkoltan elsősorban a Szolidaritásnak és annak vezetőinek szól, de kevésbé a nyilvánosság számára szinte láthatatlan Székely Sándornak, mint az Orbán-szobordöntéstől a Gyurcsánnyal kötött különalkuig pártjának számos kellemetlen pillanatot szerző Kónya Péternek. (Kónya a DK vezetőjével arról egyezett még az összefogás januári kitágítása előtt, hogy Gyurcsányék nem a Szolidaritás platform jelöltjei rovására kérnek el egyéni választókerületeket Bajnaiéktól. Az Együtt többi vezetőjének a Kónyába vetett bizalma pedig már rég megingott.)

Fotó: Bődey János

Kónya pár nappal ezelőtti ATV-s szereplését, melyben a politikus arra utalt, hogy a teljes Szolidaritás akár ki is szállhat az Együttből, több forrásunk is úgy értékelte, a fenyegetéssel saját pozícióját akarja csupán erősíteni. Az Együtt név nélkül nyilatkozó több vezetője sem látja reális veszélynek a Szolidaritás kiválását. 

A Szolidaritás nem önálló, intakt szervezet az Együttől, a szolisok Bajnaihoz lojálisak és az Együttben tervezik a jövőjüket.

– mondta egyikük, aki szerint Kónya saját nevében beszélt. Egy másik informátorunk pedig úgy fogalmazott, csodálkozna, ha Kónya egyáltalán az elnökségbe jelöltetné magát, a társelnöki tisztségre pedig alig van esélye. Nem azért, mert a millások kiszavaznák, hanem mert a Szolidaritáson belül fogyott el mögüle a támogatás – magyarázta forrásunk. Ez egyébként már az áprilisi választás előtt kiderült, amikor a Szolidaritás vezetőjeként Kónya hiába akarta elvenni a miskolci egyéni körzetet jelöltjétől, Nagy-Korsa Judittól, a helyi „szolisok″ elzavarták. Az ugyanakkor valódi félelem többekben, hogy a platformok között legszervezettebbnek számító Szolidaritás a szimpatizánsaik hatékonyabb beléptetésével túlsúlyba kerülhet az Együttön belül.

Amennyiben pedig Kónya valóban nem kerül be az átmeneti pártvezetésbe, sőt nem is jelölteti magát, úgy egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a korábbi pletykáknak megfelelően Gyurcsányékhoz állhat át. Vele a Demokratikus Koalíciónak már meglenne a frakcióalakításhoz szükséges öt parlamenti képviselője, ami egyúttal bizottsági helyeket, százmilliókkal több állami támogatást, és napirend előtti szereplési lehetőséget jelentene a DK-nak. Gyurcsány Ferenc az Indexnek adott interjújában elismerte, sokat beszélget Kónyával, ám szerinte az Együttben és azon kívül is túl sokat látnak bele ezekbe a beszélgetésekbe.

Bajnai nem szól bele az utódlásba

Az Együtt-PM egyik vezetője „szarkeverésnek″ nevezte a Magyar Nemzet minapi cikkét, mely Kónya Péter pártelnöki ambícióiról, pártfoglalási kísérletéről és súlyos belső konfliktusokról ír. Forrásunk szerint az sem igaz, hogy Bajnai bárkit is teljesen egyértelműen támogatna, sokkal inkább „távolságtartóan figyeli az utódlási versenyt″. Azt ugyanakkor több forrásunk is megerősítette, hogy belső meccselés folyik a vezető pozíciókért.

Vannak, akik szerint a felelősséggel való szembenézés hiányát sugalná, ha az Együttnek az eredeti célkitűzésekhez képest enyhén szólva sikertelen stratégiájáért felelősnek tartott vezetők, tárgyalódelegáltak – ez az Együttnél elsősorban Szigetvárit, a PM-nél pedig Karácsony Gergelyt jelenti – a jövőben is a frontvonalban maradnának. (A PM ugyanakkor a múlt héten már döntött, és korábbi értesülésünknek megfelelően Karácsonyt emelte társelnökké.)

Fotó: Hernádi Levente Haralamposz

Ugyanakkor az eddigi stratégiát meghatározó vezetőkkel kritikus informátoraink is úgy fogalmaztak, semmiféle „boszorkányüldözésnek″ nincs realitása, mert pár vezető politikust, így Szelényi Zsuzsát vagy Juhász Péter leszámítva alig akadnak, akik a korábbi irányvonaltól érzékelhetőbben eltérő álláspontot képviseltek volna:

Csapatmunkában dolgoztunk, a hibák is csapatmunkában jöttek, az egész vezérkar felelős, és ezen kell elgondolkozni. Nem volt karakteres ellenpont, amire azt lehetne mondani, hogy van egy másik csapat, amelyik majd jobban tudná csinálni. Rengeteg kényszer mozgatta az elmúlt másfél évet, drámain jobb eredményt másokkal sem lehetett volna elérni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!