Bajnaiék bukják képviselőik negyedét

Kónya Péter vagy magától megy, vagy rövid úton kirúgják – nagyjából ez a két lehetőség maradt, miután a Szolidaritás vezetője hétfő este az ATV-ben előadott egy zavaros okfejtést, miszerint lehet, hogy kiválnak az Együttből és új pártot csinálnak, de lehet hogy nem, meg hogy szerinte választani kell a Szolidaritás és az Együtt között. 

Az Együtt elnöksége ezen eléggé berágott, és kedd délután felszólította Kónyát, döntse már el, mit akar, illetve Kónya platformját is felkérték, tisztázza ugyanezt. Amíg ez nem történik meg, addig az Együtt felfüggeszti az együttműködést a Magyar Szolidaritás Mozgalom Egyesülettel.

Hogy most akkor mi lesz, azt mindjárt elolvashatja, de addig is nézze meg, ki miatt is van ez az egész balhé:

Veszélyes háttéralku vagy ügyes taktika

Ahogy a párt szombati tisztújítása előtt írtuk, nem csak az Együttben fogyott el Kónya Péter körül a levegő, a korábbi három platform egyikeként működő Szolidaritáson belül is kisebbségbe került. A várakozásoknak megfelelően Kónya nem hogy társelnöknek, de elnökségi tagnak sem jelöltette magát – hiszen a szavazáson a valódi erőviszonyok azonnal látszódtak volna. A szavazás előtt Kónya az Egyenes Beszédben egyszer már megpendítette, hogy szervezete önállósodhat – forrásaink ezt akkor úgy értékelték, csupán a saját nevében beszél, és a tisztújítás előtt próbálja megerősíteni a pozícióit. Ugyanezt tette az eddig Kónya szövetségesének tartott Székely Sándor is, aki a vs.hu-n fenyegetőzött azzal, hogy a Szolidaritás akár önállósodhat is, ha az Együttön belül nem szerez súlyának megfelelő tisztségeket.

Kónya és Székely, úgy tűnt, sikerrel zsarolják pártjukat. A szombati tisztújítás előtt a pártszakadás veszélyétől megrettenő Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor javaslatára előre megegyeztek, hogy Székelyből társelnök lesz, hátha így elodázható a nyílt konfliktus.

Fotó: Kovács Attila

Eredetileg háromnál jóval többen pályáztak volna a három társelnöki tisztségre, ők mind kénytelen-kelletlen visszaléptek.

Ez egy komoly gesztus volt a párt egyben maradásáért, és nem biztos, hogy magunktól is így tettünk volna.

– mondta a visszalépő társelnök-aspiránsok egyike az Indexnek, aki szerint a visszalépésükkel a következő (és első rendes) tisztújításig akarták kitolni a kérdést, azonban

Kónya ezt sem fogadta el, így valójában csak egy napot tolódott a dolog, és most mi sem tudjuk pontosan, hogy mi a helyzet.

A Milla és a Haza és Haladás platform tagjai közül többen viszont arra számítottak, hogy az Együtt első demokratikusan megválasztott vezetését valóban demokratikusan választják meg, és éppen ezért megütköztek a Szolidaritásnak tett gesztusokon.

Mind azt vártuk, hogy szombaton megoldódik a Szoli-probléma, de Gordonék inkább eltolták februárra ezt, ami fáj nekünk. Ráadásul kiborultunk, mikor megláttuk, hogy az eredetileg kilenc indulóból három név volt a szavazólapon a társelnökök választásánál. Esély sem volt, hogy kiüssük a Kónya jobbkezeként leírható Székely Sanyit.

– meséli a párt szombaton szintén megválasztott Országos Politikai Tanácsának (választmányának) egyik tagja. Sokan nyíltan is hangot adtak elégedetlenségüknek. A millás Gulyás József például az elnökségi tagok választása előtti bemutatkozó beszédében – biztos befutóként – bejelentette, hogy visszalép az indulástól, mert nem ért egyet a háttérben megkötött alkukkal, melyek szerinte veszélyesek. Forrásaink szerint a beszéd „elég nagy tapsot kapott".

Egy, a visszaléptetésekkel egyetértő politikus viszont azzal magyarázta a döntést, meg kellett mutatniuk a tagságnak, hogy ők nem a Szolidaritás ellen vannak, csupán Kónya Péterrel van bajuk. Ez egy ügyes taktika, ellenkező esetben Kónya a platformon belüli elégedetlenséget meglovagolva sokkal nagyobbat haraphatna ki a pártból – magyarázta. 

A létrás Szalóczy hozott valódi áldozatot

Jelenleg ez a legvalószínűbb forgatókönyv: Kónya és egy-két tucat ember elhagyja a pártot, de a Szolidaritás nagy többsége és prominensei maradnak az Együttben.

Innentől kezdve náluk pattog a labda: ha nem megy el Kónya, akkor kidobtuk őket, ha Kónya megy, ők maradhatnak.

– mondta az Indexnek az egyik politikus, aki szombaton a „kompromisszummentesség″ álláspontját képviselte. Kérdés azonban, mi lesz Székely Sándorral, aki egyszerre Kónya közeli harcostársa és az Együtt frissen megválasztott társelnöke: hogyan válaszolja meg a Kónya által feltett „Együtt vagy Szolidaritás?″ kérdést?

Szerintem jelenleg senki sem tudja megmondani, mi lehet Sanyi fejében. Ha van esze, marad, viszont vele együtt marad a bizalmatlanság a személye felé. Mindenképp szerencsés lenne, ha távozna és a helyére egy a párt többsége által is elfogadott személy kerülne a Szoliból, mint Sértő-Radics vagy a közgyűlés előtt esélyesnek tartott Szalóczy Géza.

– egyik forrásunk szerint ez lenne tehát még a legjobb megoldás. Hogy mi van Sanyi fejében, azt mi sem tudtuk meg, ugyanis nem vette fel a telefont, amikor kerestük. Kónya Pétert is próbáltuk elérni, sikertelenül.

Fotó: Ránki Dániel

Az Együtt több vezető politikusa is megerősítette, ha nem Székelyt, akkor az erőviszonyok ismeretében szinte biztosan a márciusban festőlétrával élőplakátként kampányoló Szalóczy Gézát választották volna Szigetvári és Juhász mellé társelnöknek. Vagyis a szombati visszaléptetéskor tulajdonképpen egyedül ő, tehát egy másik szolidaritásos hozott valódi áldozatot. Ez pedig azt is jelenti, Szigetváriék az előre odaadott társelnöki pozícióval nem csak a Szolidaritást próbálták meg minél inkább leválasztani Kónyáról, hanem Székelyt, legbefolyásosabb párton belüli szövetségesét is.

Pedig a párt átalakításáról írt  belső levelében Bajnai Gordon  többek között még pont azzal érvelt a platformok megszüntetése mellett, hogy a platform-logika miatt „nem elsősorban teljesítmény alapon kerülhettek pozícióba vezetők″ – a kritika Kónya mellett elsősorban Székelynek szólt, akinél egyik forrásunk megfogalmazása szerint „tucatnyi, egészen biztosan alkalmasabb vezető″ emelkedhetne ki a Szolidaritásból. Az elnökségbe bekerülő Sértő-Radics István és Szalóczy Géza mellett ilyennek írták le forrásaink például a Szolidaritás másik parlamenti képviselőjét, Szabó Szabolcsot is.

Az Együtt összes általunk megkérdezett politikusa biztos benne, hogy a Kónya-vezette szervezet tagjainak jelentős részéhez hasonlóak a Szolidaritás ismertebb arcai is az Együtthöz és Bajnaihoz maradnak lojálisak, ha választaniuk kell. Igazából csak Székely döntése kérdéses.

Gyurcsánynak sem kell már annyira

Ha a Szolidaritás nagy része, sőt még Székely Sándor is szembefordul vele, Kónya politikai súlya leredukálódik arra, hogy van egy parlamenti mandátuma és kész. Pedig Kónya eredetileg úgy gondolta, ezt még megpróbálja azzal tovább növelni, hogy az Együtthöz való viszony tisztázását kihúzza valahogy az önkormányzati választások utánra, amikorra jónéhány embere közgyűlési helyekhez is hozzájut.

Most keményebb reakció jött, mert nem akarjuk, hogy elhúzzanak az önkormányzatin kiosztott mandátumokkal is

– magyarázta az Együtt egyik politikusa a keddi, a Szolidaritást azonnali döntésre felszólító határozatot. 

Persze az az egy szem parlamenti mandátum is sokat érhetne, hiszen frakcióhoz segíthetné a csupán négy fős parlamenti csapattal rendelkező Demokratikus Koalíciót – legalábbis Gyurcsányék korábban még ebben reménykedtek. A parlamenti házszabályt azonban a fideszes házvezetés a lehető legszigorúbban értelmezi, és ez alapján frakciót csak öt olyan képviselő alakíthat, akik egyazon párthoz tartoznak. A DK-ban mostanra belátták, ebből Kövér László biztosan nem fog engedni, vagyis elég kicsi a valószínűsége, hogy Kónya Péterrel túl sokra mennének, ami az ő és követőinek politikai lehetőségeit is tovább szűkíti. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!