- Belföld
- norvég alap
- sikkasztás
- jelentés
- ernst and young
- kormány
- csepreghy nándor
- lázár jános
- kormány vs. civilek
Norvég Alap: blöff volt a sikkasztásgyanú
További Belföld cikkek
-
A bicskei gyermekotthon igazgatójának áldozatai százmilliós kártérítést kaptak - Megdőlt a rekord a Balatonon, ekkora pontyot még nem fogtak
- Ledöntötték Radnóti Miklós mellszobrát Győrben
- Injekciókkal mérgezett halálra egy idős beteget egy ápoló a pécsi belgyógyászati klinikán
- Erős széllel és záporokkal búcsúzik a hideg
A jelentés tartalmának ismertetése és a következtetések levonása előtt érdemes felidézni ez előzményeket:
- A kormány, elsősorban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János hónapok óta azzal gyanúsítja a Norvég Alap civil pénzeit itthon elosztó és kezelő Ökotárs Alapítványt, hogy az ott dolgozók személyén keresztül az LMP-hez kötődik, és kormányellenes civileknek osztja a norvég közpénzt.
- Az állításokat az Ökotárs cáfolta, Norvégia pedig nyomásgyakorlásként értékelte.
- A kormány a közpénzekre hivatkozva ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) az Ökotársra és az érintett civilszervezetekre.
- Az Ökotárs és a civilek tiltakoztak, de az Ökotárs a Kehi-vizsgálat első körében más dokumentumok mellett átadta a 2008-2011 közötti projektek átvilágításáról szóló jelentést, amit a Norvég Alap brüsszeli irodája készíttetett az Ernst&Young könyvvizsgáló céggel.
- Két héttel később robbant a bomba: a Heti Válasz és a pestisrácok.hu az E&Y jelentését úgy tálalta, mint ami Lázár és a kormány állításait igazolja, sőt: a kormányellenesség vádját a visszaélés gyanúja váltotta fel.
- Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár – noha a Kehinek megvolt a jelentés – az említett újságcikkekre hivatkozva még aznap bejelentette, hogy a Norvég Alap támogatásainak felhasználásánál felmerül a szervezett bűnözés gyanúja, és "nem elképzelhetetlen" hogy a kormány sikkasztás miatt feljelentést tesz.
- Az Ökotárs vezetője cáfolta a gyanúsítgatást: szerinte az E&Y észrevételei nem mulasztásokról, hanem az állam által is aláírt szerződésben rögzített működés hiányosságairól szóltak, és a szerződést azóta ennek fényében módosították, amiről az állam tud.
Így érkeztünk el a mai naphoz, amikor az Átlátszó.hu nyilvánosságra hozta a könyvvizsgáló jelentését. Ebből kiderül, hogy a két lap csak a jelentés kritikus észrevételeit szemlézte, figyelmen kívül hagyva a vizsgálat általános eredményét és a kritikai észrevételek kontextusát, a kormány vádjaiból pedig lényegében semmi sem igaz.
Az Ernst&Young három területet vizsgált át, és ezekhez észrevételeket fűzött: a 2008–2011 közötti pályázatok elbírálásának rendszerét, a projektek megvalósítását és nyomon követését, valamint a finanszírozását.
Ernst&Young: Vannak problémák, de alapvetően minden rendben van
A könyvvizsgáló cég a jelentésben a legtöbb kritikus észrevételt a pályázati rendszerhez fűzte. Az alapmegállapítás ennek ellenére az, hogy a támogatott projektek kiválasztása átláthatóan, és informatikai eszközökkel történik. Felmerül viszont, hogy:
- az összeférhetetlenség veszélyének kezelése nem hatékony: a pályázatok egyes értékelői nem függetlenek (az Ökotárstól vagy a pályázóktól);
- nem volt formalizált folyamat a pályázatok értékelőinek kiválasztására, és a kiválasztást nem dokumentálták megfelelően;
- a pályázók nem kaptak teljes körű tájékoztatást az értékelésről;
- a pályázatok kiválasztása nem volt kellően uniformizált, elsősorban az értékelők véleményén alapult;
- az értékelés a projektek költségvetésére is kiterjedt, ám kérdéses, hogy a külső értékelők erre megfelelően felkészültek voltak-e;
- az alprojekteket értékelők száma kettő-és hat között változott
- nem egységes az alprojektek kiválasztása és értékelési rendszere
- a pályázatok értékelésében az értékelő bizottság elnöknője is részt vett, és egyes esetekben megváltoztatta az általa adott pontokat, ami kihatott a végeredményre;
- a pályázatok értékelésének adatait az informatikai rendszerben adminjoggal rendelkező felhasználók meg tudták változtatni;
- nem világos, hogy az operátor által jelölt elnök részt vehet-e a pályázatok értékelésében, illetve hogy kik az értékelő bizottság szavazati joggal bíró és nem bíró tagjai;
- nincs rögzítve az egyes pályázatok értékeléséhez szükséges személyek száma
- meg kell határozni, hogy az értékelők függetlensége pontosan mit jelent.
A jelentés szerint a támogatott projektek megvalósulásának nyomon követése is átlátható és szabályos. Ugyanakkor itt is tettek néhány kritikus észrevételt:
- a projektek helyszínén lezajló ellenőrző látogatásoknak nincsenek rögzített szabályai;
- a költségek ellenőrzésének sincs szabályozott folyamata, a jelenlegi ellenőrzési rendszerben a számlák könyvvizsgálati ellenőrzése nem megfelelően biztosított;
- a mintaprojektekben az összes költség 10 százalékát nem minden esetben hagyták jóvá a partnerek;
- a mintaprojektekben nincs nyoma annak, hogy a költségek helytállóságát ellenőrizték volna;
- nem világos, hogy a a végfelhasználókra vonatkozó tízszázalékos audit-előírás a költségpontok számára vagy a költségértékre vonatkozik-e.
A finanszírozásra vonatkozó észrevétel szerint a projektek megvalósulása pénzügyi és technikai szempontból is tervszerűen történik. Érdemi kritikai észrevételt a jelentés erre a területre nézve nem tartalmaz.
Mit jelent mindez? A Norvég Alap pénzeinek felhasználásának 2008-2011 között nem voltak rendszerszintű problémái, a pénzt arra költötték és úgy, amire mondták. A költségeket alaposabban kell ellenőrizni, és főleg átláthatóbbá kell tenni a pályázati rendszer működését, mert fennállt az összeférhetetlenség veszélye – mondta az E&Y. Erről azonban csak mint kockázatról beszélt: konkrét szabálytalanságot, pláne sikkasztásra, bűncselekményre utaló jeleket a könyvvizsgáló nem talált, és az Ökotárs szerint az új pályázati ciklusban már a kritikák figyelembe vételével változtattak a szabályokon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
