Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Miért veszekedtek az alkotmánybírák?

2014.07.22. 17:33

Hétfőn döntött az Alkotmánybíróság a fővárosi képviselő-testületet átalakító törvényről. A módosítás arról szól, hogy  mostantól nem külön képviselőnek választott emberek fognak Budapest dolgairól dönteni, hanem a kerületi polgármestere (23-an), a főpolgármester (1 ember) és 9 kompenzációs listáról bekerülő képviselő. Az Alkotmánybíróság szerint ez rendben van, de nem sokon múlott, hogy visszacsinálják az egészet.

Hatalmas vita lehetett az Alkotmánybíróságon, mert a 15 fős testületben csak egy szavazaton múlt, hogy nem semmisítették meg a törvényt: 8 szavazat a 7 ellen. A döntéshez heten írtak különvéleményt, hárman pedig párhuzamos indoklást. Arról, hogy az AB hogyan érvelt, már írtunk korábban, most a bírók kifogásait gyűjtöttük össze:

  • Ősszel lesz az önkormányzati választás, de a törvényt alig néhány hónappal ez előtt módosították. Ez azért nem jó, mert így menet közben változnak a szabályok, a felkészülésre nincs elég idő. A Velencei Bizottság (aminek a véleményére szokott adni az AB) azt javasolja, hogy legalább egy évvel a választás előtt ne lehessen módosítani a szabályokat. Ezt a problémát Stumpf István fogalmazta meg, de ő végül megszavazta az AB-határozatot: a törvény megsemmisítését kérő 57 ellenzéki képviselő nem írta le a beadványában, hogy a túl kevés idő problémás, ezért ezzel nem foglalkozhatott az AB.
  • Nem volt elég idő a törvény elemzésére. Különböző részvételi adatok mellett és különböző pártpreferenciák mellett is tesztelni kellett volna a törvényt, hogy meg lehessen találni a problémákat. Stumpf végül azzal nyugtatta meg magát, hogy ha később döntenek, az még rosszabb lett volna: a köztársasági elnöknek hamarosan ki kell írnia a választások idejét, nem lehetett jobban elhúzni a döntést. Stumpf véleményéhez csatlakozott Szalay Péter és Szívós Mária is.
  • A polgármesterek legyenek polgármesterek, a képviselők pedig képviselők. A törvény szerint a polgármesterek automatikusan kerülnek be fővárosi képviselő-testületbe, úgy, hogy őket erre a tisztségre nem is választotta meg senki. Emiatt nem közvetlenül választják meg a képviselő-testületi tagokat, pedig az Alaptörvény alapján így kellene, jegyezte meg Kiss László és Bragyova András is.
  • Az Alaptörvény alapján a fővárosnak vannak kerületei és nem a kerületeknek fővárosa. Az Alaptörvény kötelezően kimondja, hogy az ország fővárosa Budapest, ahol kerületeket lehet alakítani. Most mégis az lesz, hogy elsősorban a kerületeknek lesznek polgármesterei, akik amúgy döntéseket hoznak a főváros ügyeiről is. Bragyova András és Lévay Miklós látták ezt problémásnak.
  • Mi lesz a kettős többséggel a titkos üléseken? Vannak kicsi és nagy kerületek, de mindegyiknek csak egy polgármestere (képviselője) van, ami igazságtalan (a 11. kerületben 147 ezren élnek, a 23.-ban 22 ezren). Az AB szerint ezt az egyenlőtlenséget az pótolja majd, hogy a döntéseket annyi polgármesternek is jóvá kell hagynia, amennyien már a budapestiek többségét képviselik, ezt hívják kettős többségnek. Na de, hogy lehet ezt ellenőrizni, ha titkos, név nélküli a szavazás? Név nélkül szavaznak a budapesti képviselők például a pályázatok kiírásáról, kinevezésekről, felmentésekről, fegyelmi ügyekről, tehát komoly kérdésekről, ilyenkor szinte lehetetlen egyszerre biztosítani a kettős többséget és a név nélküliséget. Ezt a problémát Kiss László és Lévay Miklós látták súlyosnak.
  • Polgármestert kirúghat a bíróság is. A közgyűlésben lesz 1 főpolgármester, 23 polgármester és 9 kompenzációs listás képviselő. Az ő helyzetük nem lesz egyforma, ami sérti az alkotmányos elveket. A polgármesterek megbízatása megszűnik például, ha a kerüleit képviselő-testület feloszlik, de a kormányhivatal (a kormánynak alárendelt szerv!) is indíthat pert a polgármester kirúgása érdekében, ha a polgármester "sorozatos törvénysértést" követ el. A kilenc kompenzációs listás tagnál ilyen nem fordulhat elő, ami egyenlőtlenné teszi a képviselő helyzetét, írta Lévay Miklós.
  • Az AB nem csak alkotmányjogi érveket vett figyelembe. Paczolay Péter, az AB elnöke nagyon súlyosan támadta a többi bírót. Azt írta, hogy "az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie." Paczolay ezzel azt mondja, hogy a bírók nem csak alkotmányjogi, hanem más érveket is figyelembe vettek, ami az alkotmányosságon őrködő testület tagjaitól nem fogadható el. Az AB döntését egyébként az elnök nem szavazta meg.

A teljes döntés itt olvasható el pdf-ben, a különvélemények a dokumentum végén vannak.