Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Ne féljenek! Itt van 2 milliárd

2014.07.28. 10:34
Nagy siker volt a belügyminiszter szerint a tavaly elkezdett közbiztonsági kísérleti program az ország öt legproblémásabb, északkeleti megyéjében. Ennek köszönheti a rendőrség, hogy most rengeteg pluszpénzt kapnak főleg túlórákra, hogy mindenhol, az ország többi részén is több rendőr lehessen az utcán. Utánanéztünk, mi történt a kísérleti terepen.

A kormány 2 milliárd 287 millió forint azonnali átcsoportosítását rendelte el az új közbiztonsági program finanszírozására, jelentette be Pintér Sándor, a belügyminiszter nemrég a Teve utcai rendőrpalotában. A program lényege az intenzívebb, folyamatos közterületi rendőri jelenlét, Pintér szavaival: "több rendőr, több pénz". A pénzt december 31-ig megkapja a rendőrség. Az országos rendőrfőkapitány szerint a 2 milliárd 287 millió forint 30 százalékát dologi, 70 százalékát személyi költségek finanszírozására fordítják. A legnagyobb tétel a pluszfeladat miatt keletkező rendőri túlórák kifizetése.

A kormány a belügyminiszter által elmondottak alapján azért hajlandó ennyi pénzt szánni a programra, mert az már kicsiben bizonyított: nagyon jók a tapasztalatok abban az öt északkeleti megyében, ahol tavaly év közben már kísérletképp bevezették.

A mintaprogram 2013. szeptember 15-én indult, és 2014 első felében is folytatódott Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Papp Károly, az országos rendőrfőkapitány azt mondta: azt az öt megyét választották ki, ahol a bűnügyi közbiztonsági problémák a legfajsúlyosabbak és leghangsúlyosabbak voltak az elmúlt két évtizedben Magyarországon.

Közkívánatra folytatják

A mintaprogram sikerességét a Teve utcai sajtótájékoztató szerint két dolog is bizonyítja: a javuló bűnügyi statisztikák és a közvélemény-kutatások.

"Mi még egy közvélemény-kutatást is folytattunk, amely közvélemény-kutatás kiterjedt a polgármesterekre, az önkormányzatokra és sok esetben a lakókra is. Mind az önkormányzatok, a polgármesterek és a lakók jónak ítélték meg ezt a programot, és a folytatását kérték tőlünk" - mondta a belügyminiszter. A kutatásról bővebben ekkor nem volt szó, ezért utólag kértük a Belügyminisztériumtól, küldjék el nekünk az említett felmérés részleteit.

"A rendőrség céljai elérése érdekében, a rendőri munka és a közbiztonság minősítése tekintetében elsődlegesnek a polgárok értékítéletét tekinteti" - írta az ORFK Kommunikációs Szolgálata, és négy felmérés eredményeit is elküldte.

Hogy volt a borsodi kísérlet?

"Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője által - az öt megyére kiterjedő, a települések rendőri jelenléttel történő közbiztonsági megerősítésére - jóváhagyott intézkedési terv keretében elrendelésre került, hogy a megyénkben található 358 településen meg kell valósítani a rendőri ellenőrzés állandó, vagy időszakos jelenléttel történő megerősítését. A fentiek alapján a megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területén 5 települése, illetve településrészt (Farkaslyuk, Csernely, Arló, Ároktő, Miskolc-Lyukóvölgy) folyamatos rendőri jelenléttel megerősítettük, a fennmaradó 353 település ellenőrzésére 51 járőrútirány került kidolgozásra.
(...)
A bűncselekményen tetten ért elkövetők elfogása 2,3 százalékkal emelkedett.
(...)
A korábban említett, öt megyére kiterjedő, a települések rendőri jelenléttel történő közbiztonsági megerősítésére jóváhagyott intézkedési tervben meghatározott feladatokat napszakonként a megye rendőri állománya 96, a Készenléti Rendőrség állománya 18 fővel hajtotta végre."

(Részletek Vereckei Csaba megyei rendőrfőkapitány 2013-ról szóló beszámolójából.)

Az önkormányzatok nem elégedetlenkednek

Az elsőt maga a rendőrség készítette. A saját felmérés 2013. október 25. és december 10. között zajlott, tehát alig valamivel azután, hogy elindult szeptemberben a mintaprogram az öt megyében. Az online kérdőívre 2460 önkormányzattól, 1329 iskolától, 730 iskolán belül működő szülői szervezettől kaptak választ. Az önkormányzatok 81,7, az iskolák 84 százaléka mondta magát elégedettnek vagy nagyon elégedettnek a rendőrök munkájával a településén, kifejezett elégedetlenséget 2458-ból csak 5 önkormányzat, 1321-ből 6 iskola jelzett. A településen végzett rendőri munkát ötös skálán így értékelték a válaszok átlaga alapján:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,12 (ez országosan a 4. legmagasabb érték, az országos átlag 4,02)
  • Hajdú-Bihar megyében 4,05
  • Heves megyében 3,86
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,09
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,86

Azt kívülről nehéz lenne megítélni, hogy a pontszámokon mennyit dobott a mintaprogram friss elindulása, vagy inkább a hosszabb távon megszerzett általános benyomásról szólnak-e. Az átlaglakosság véleménye ebből a felmérésből nem igazán derült ki, viszont az ORFK szerint "a rendőrségtől függetlenül végzett közvélemény kutatások megállapításainak adatai a kapott visszajelzéseket alátámasztották".

Az egyik hivatkozási pont a TÁRKI 2013 októberében publikált felmérése az intézmények és közszereplők iránti bizalomról. Ez a kutatás 1000 fős országosan reprezentatív mintán 2013 júliusának elején zajlott, tehát még a mintaprogram indulása előtt.  Az ORFK szerint a TÁRKI-eredmények alapján a rendőrség "jelentős javulást ért el". A rendőrségi iránti bizalom 2009-hez képest tízes skálán 4,5-ről 5,3 ra emelkedett.

Májusban még jobb volt?

A másik közvélemény-kutatás, amelyet az ORFK felhozott, a Századvégé. Az intézet 2012 októberében, 2013 májusában és 2013 novemberében végzett felmérést a témában. Az embereket egyrészt arra kérték: értékeljék a közbiztonságot Magyarországon.

rendor2

A rendőrség által elküldött diagramon az látszik, hogy 2012 októberéhez képest jelentősen javult a kép 2013 novemberére. 11,5-ről 9,4 százalékra csökkent a teljesen elégedetlenek az aránya, 34,5-ről 27,8 százalékra csökkent az elégségest, kettest adók aránya. 40,5 ről 41,8 százalékra nőtt azok aránya, akik közepesre értékelték a közbiztonságot, és megduplázódtak (9-ről 18,4 százalék) a jó osztályzatok. A közbiztonságot kiválónak minősítők aránya csak egy egész picivel csökkent (2,7-ről 2-re).

Csakhogy a köztes, 2013. májusi eredményt is megnézve feltűnik, hogy a javulás nem volt egyenletes, és nem igazán lehet köze a tavaly szeptemberben indult mintaprogramokhoz. Az elégségest vagy elégtelent adók aránya ugyan májusról novemberre csökkent 2 százalékkal,de ugyanennyivel lett kisebb a jót vagy kiválót adók aránya is (22,5-ről 20,4-re), míg a közepes osztályzatokból 4,2 százalékkal több lett. Ez arra utal, hogy nagyjából ugyanannyi ember véleménye lett rosszabb a közbiztonságról, mint ahányé jobb.

A Századvég másik kérése az volt, hogy a rendőrség munkáját értékeljék.

rendor2

Itt is az látszik, hogy 2012 októberéhez képest sokkal jobb volt legutóbb a helyzet (például 19 helyett 27,9 százalék értékelte jónak a rendőri munkát), de májusban volt a csúcs, ahhoz képest visszaesés figyelhető meg. A teljesen elégedetlenek aránya valamivel csökkent (5,5-ről 3,7 százalékra), az ő nagy részük valószínűleg kettesre javította az osztályzatát, mert itt meg nagyjából ugyanekkora emelkedés volt (14,6-ról 16,5 százalék). Látványos viszont, hogy nagyon sokan közepesre ronthatták az értékelésüket, mert míg a közepesek aránya megugrott (37,2-ről 45,3-ra), a jók aránya 33,8-ról 27,9 százalékra csökkent, a kiválóaké pedig 7,4-ről 6,1 százalékra.

Rég nem volt ilyen bizalom

Az utolsó kutatás, amelyre az ORFK hivatkozott, a GFK Hungária kutatása az egyes szakmák iránti bizalomról. Ez azt hozta ki, hogy a rendőrök bizalmi indexe 2013-ban 74 ponton állt, ami 2008 óta a legjobb eredmény. Ehhez a kutatáshoz 2013 augusztusában vették fel az adatokat, még szintén a mintaprogram indulása előtt, ezért annak a hatását még nem lehet a 74 pontban látni.

A javulásnak persze lehet az egyik oka, hogy sokan a korábbinál több rendőrt láthattak a mintaprogram előtt is már. Papp Károly főkapitány a sajtótájékoztatón elsorolta: az elmúlt 4 évben a rendőrség 3500 fővel növelte a tiszthelyettesi állomány létszámát a kapitányságokon, 600 fővel növelték a határrendészeti kirendeltségeken a létszámot, és 3536 körzeti megbízotti szolgálati helyet hoztak létre, ráadásul ennek a beosztásnak a feltöltöttsége nagyon magas, 98,2 százalékos.

A rendőrfőkapitány volt az is, aki a sajtótájékoztatón a mintaprogram sikerét, a folytatás megalapozottságát biztató számokkal illusztrálta. Elmondta például, hogy az érintett öt északkeleti megyében a bűncselekmények száma 15,1, a lopások és betörések száma 19,5, a gépkocsi lopások száma 27,7 százalékkal csökkent. Ezeket a májusi adatok alapján számolták ki, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, mondta a főkapitány.

Az ORFK-tól később frissebb információkat is kaptunk, miután elkészült a június 30-ig szóló összesítés. Azt írták: a mintaprogram teljes ideje alatt az öt megyében 16,7 százalékkal csökkent az összes bűncselekmény száma, a lopások és betöréses lopások számában 21,6, a kocsifeltörések számában 17, a kocsilopások számában 32,9 százalékos esés volt.

Jobbak a számok, de ez mit jelent?

Az ORFK leveléből az derül ki, hogy ezeket a százalékos változásokat a rendőrség belső ügyviteli, ügyfeldolgozó rendszere, a Robotzsaru alapján számolták ki. A százalékok mögött álló pontos számadatok, tehát hogy számszerűen mennyi történt az adott bűncselekményből, a sajtótájékoztatón nem hangzottak el. Arról sem volt szó, hogy mi volt a helyzet a mintaprogramból kimaradó megyékben, ott volt-e esetleg szintén javulás, a programtól függetlenül.

Ezért a sajtótájékoztató után megkértük a Belügyminisztériumot, küldjék el a pontos számadatokat, de ne csak az érintett öt megyéből, hanem az egész országból.

Adatsorokat az ORFK Kommunikációs Igazgatósága küldött végül nekünk. 2010-ig visszamenőleg megkaptuk minden évből az adott év első hat hónapjára vonatkozó bűnügyi statisztikát az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) rendszeréből. A gond az, hogy az ENyÜBS-ben nem ugyanazok az adatok vannak, mint a Robotzsaruban.

Az ENyÜBS-ből nem az derül ki, hogy az adott időszakban hány bűncselekményt követtek el, hanem ez - erre az ORFK Kommunikációs Szolgálata külön felhívta a figyelmünket - a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az ENyÜBS-statisztikába így bekerülhetnek évekkel korábban elkövetett dolgok, a közelmúlt bűncselekményei pedig kimaradhatnak belőle.

Mivel részletesen, az egész országra vonatkozóan az ENyÜBS-féle adatokat kaptuk meg, ezek alapján tudtuk összehasonlítani a bűnügyi tendenciákat a mintaprogramban részt vevő és az abból kimaradó megyék szerint. Ez a táblázat, amit készítettünk, azt mutatja, hogyan változott a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények (vagyis a lezárt eljárások) száma 2014 első félévében 2013 első félévéhez képest.

     összes bűncselekmény közterületen elkövetett bűncselekmények    testi sértések lopások, betöréses lopások  személygépkocsi lopások    rablások
Borsod-Abaúj-Zemplén   mínusz 25,1 %   mínusz 26,4 %   mínusz 6,8 % mínusz 7,9 %    plusz 63,6 %   mínusz 14,9 %
Hajdú-Bihar   mínusz 7,8 %   mínusz 31,3 % mínusz 10,7 %    mínusz 18,3 %   plusz 87,5 %   plusz 45,5 %
Heves   mínusz 18 %   mínusz 35,2 %   plusz 7,3 %  mínusz 19,8 %   plusz 13,6 %   plusz 17,6 %
Jász-Nagykun-Szolnok   mínusz 39,1 %   mínusz 39,4 % mínusz 22,9 %    mínusz 22,6 %   mínusz 41,2 %   mínusz 5,4 %
Szabolcs-Szatmár-Bereg   mínusz 7,6 %   mínusz 40,7 %   mínusz 23,8 %   mínusz 10,9 %   plusz 77,8 %   plusz 82,1 %
 A mintaprogram öt megyéje együtt   mínusz 20,7 %   mínusz 34,2 %   mínusz 14,3 % mínusz 15,2 %    plusz 25,4 %   mínusz 3,8 %
  A programon kívüli tizenhat másik megye és Budapest együtt   mínusz 7,5 %   mínusz 23,7 %   plusz 11,6 %   mínusz 7,5 %   plusz 6,8 %   mínusz 11,2 %

Első ránézésre egyértelmű a siker. Szinte mindenhol csökkenés, vagyis javulás látszik az ENyÜBS-adatokból is. A többnyire csökkenő bűncselekményszámok ellenére azért érdemes óvatosnak lenni a következtetésekkel. Nem feltétlen van egyenes, világos ok-okozati összefüggés a közbiztonsági mintaprogram és a javuló számok között.

A kísérleti program öt megyéjében néha eléggé különböző mértékű a javulás.

  • Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 39,1 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, míg Hajdú-Biharban csak 7,8 százalékkal. Ötször jobban működne ugyanaz a program az egyik helyen, mint a másikon?

Sőt, előfordult az is, hogy nem javult, hanem éppenséggel romlott a statisztika a kísérleti terepen.

  • Testi sértésből Hevesben 7,3 százalékkal többet regisztráltak, mint egy évvel korábban.
  • A kocsilopások száma Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megyében is emelkedett. Az öt kísérleti terep közül csak egyben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt ezen a téren javulás.
  • Az ötből három megyében a rablások száma is nőtt. Viszont például a programon kívüli Tolnában 73,9 százalékkal csökkent.

Egyes bűncselekményeknél az ország egészére jellemző a javuló tendencia.

  • A közterületen elkövetett bűncselekmények száma az összes megyében csökkent, ott is, ahol nem működött a kísérleti program. Csak egyedül Fejér megye volt kivétel.
  • A rablások számában az országos átlag 9,3 százalékos csökkenés, az öt megye (miután háromban emelkedés volt), lehúzza az átlagot, a többi, ezeken kívüli megyében ugyanis 11,2 százalék az átlagos csökkenés.

A mintaprogram megyéiben mérteknél nagyobb javulások is megfigyelhetők olyan megyékben, amelyek nem voltak a mintaprogram helyszínei között.

  •  Zala megyében 82,4 százalékkal visszaesett a kocsilopások száma, miközben az öt mintaprogramos megyéből négyben éppen nőtt.
  • A lopások száma Somogyban 21,4 százalékkal csökkent, ez nagyobb esés, mint amit az ötből négy mintaprogramos megyében regisztráltak.
  • A testi sértések számában a legnagyobb csökkenést (27,8 százalékos)  az egész országban Zala megyében mérték.
  • A közterületen elkövetett bűncselekményeknél a BRFK-nál volt a legnagyobb javulás: mínusz 40,9 százalék.

Már a mintaprogram elindulása előtt elkezdődtek egyes javuló tendenciák az érintett megyékben.

  • A lopások száma Szabolcsban 2011-hez képest folyamatosan csökken, már 3. éve.
  • A közterületen elkövetett bűncselekmények száma Borsodban és Hajdúban 2011-hez képest folyamatosan, most már 3. éve csökken. 2013-ban kezdődött a javulás Jász-Nagykun-Szolnokban is.
  • Sőt, arra is van példa, hogy a mintaprogram előtt látványosabb volt a javulás. Hajdú-Biharban 2011 első felében 5115 volt a lopások száma, ez 2012 első félévére 4412-re (mínusz 14 százalék), 2013 első felére 3485-re csökkent (mínusz 21 százalék), és ez ment le tovább idén 2848-ra (mínusz 18 százalék).

A szubjektív biztonságérzet a lényeg

Mit kíván a lakosság? Még több rendőrt!

"Munkánk során törekedtünk a látható Rendőrség koncepciójának érvényesítésére, hiszen a lakosság minél több rendőrt szeretne az utcán látni. Ennek megvalósítására törekedtünk az állomány közterületi jelenlétének lehetőségeinkhez mért fokozásával, ami az elkövetett jogsértések számának csökkenését célozta."

(Czinege László Heves megyei rendőrfőkapitány 2013-ról szóló beszámolójából)

A sajtóanyag, amelyet a Belügyminisztérium kiadott, ezzel a mondattal kezdődik: "A Magyarország lakosságának szubjektív biztonságérzetét javító közbiztonsági program végrehajtásának finanszírozására a kormány 2 milliárd 287 millió forint azonnali átcsoportosítását rendelte el". A Teve utcai sajtótájékoztatón maga a rendőrfőkapitány is úgy fogalmazott: az alapvető feladat "a polgárok szubjektív biztonságérzetének javítása".

Mit érez, javult a közbiztonság?

  • 1186
    Nem
  • 343
    Igen

A szubjektív biztonságérzet nő, ha az ember hisz a bevezetett újításokban. A Századvégnek pont erről is volt felmérése. Az új Büntető törvénykönyv bevezetése után azt a kérdést tették fel az embereknek, szerintük mi segítené leginkább lakókörnyezetük közbiztonságának javulását.  A jobb közvilágítás, a polgárőrség fejlesztése, a szigorúbb büntetések  messze lemaradtak, de még a térfigyelő kamerarendszer kiépítése sem tudta utolérni a legnépszerűbb választ: a rendőri jelenlét fejlesztését. 31 százalék választotta ezt.

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány közleményében a következtetést is levonta:

Ehhez az általános felfogáshoz is igazodik a kormányzati politika akkor, amikor nemcsak
objektíve igyekszik a közbiztonságot erősíteni, hanem olyan intézkedéseket is hoz, amelyek
a lakosság szubjektív biztonságérzetét is pozitívan befolyásolják.