A Fidesz szerint nincs visszaút Miskolcon

Miután megkezdődtek a miskolci kilakoltatások, Kiss János, a Fidesz-KDNP miskolci frakcióvezetője Mi történt ma a Hatodik utcában? címmel tartott sajtótájékoztatót kedd délután négytől a miskolci polgármesteri hivatal előtt.

A politikus elmondta, a nyomortelepek felszámolására csaknem 35 ezer aláírás gyűlt össze, ilyen sok ember akarata esetén pedig nekik nincs visszaút. Kiss szerint egyébként a kilakoltatott két család esetében jogerős bírósági végrehajtással történt, mivel megszegték a bérleti a szerződést.

A helyszínen beszéltünk az egyik kilakoltatott családdal, akik elmondták: valóban volt tartozásuk, de ezt már rendezték. Meglepetésként érte őket a kilakoltatás, amiről őket nem értesítették előre. Ezért is történhetett meg, hogy a kilakoltatás megkezdésekor csak a gyerekek voltak otthon: az édesanya tanfolyamon volt, az édesapa pedig dolgozott.

Korábban jártunk mi is a kilakoltatással fenyegetett környéken, az erről szóló videónkat itt nézheti meg:

A frakcióvezető azt mondta, minden érintett családdal meg akarnak egyezni, és ha elhagyják Miskolcot, 2 millió forinttal támogatják az új otthonalapítást. A kérdésre, hogy a város határain belül miért nem él a kétmilliós támogatás, Kiss úgy válaszolt: még nem merült fel igény arra, hogy bárki is jobb minőségű miskolci ingatlanba fektetné az említett összeget, de amennyiben valaki jelezné ezirányú szándékait, megfontolják majd, hogy mit tegyenek.

„Nem látszik a költségvetésben az az összeg, amit kétmilliós támogatásokra fordíthatnának” – mondta Varga Gergő, a Demokratikus Koalíció miskolci önkormányzati képviselője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az emlegetett kétmillió forint csak keveseket illetne meg, a legtöbb családnak ennél kevesebb járna a rendelet szerint.

Kiss János szerint viszont a telepen, ahol még tisztességes nevük sincs az utcáknak, már volt olyan család, amelyik érdeklődött a kétmilliós lehetőség iránt.  Sőt, olyan faluról is tud, amelyik kész lenne több család befogadására.Erre viszont Varga Gergő az Indexnek azt mondta: ő ilyen befogadásra kész faluról nem tud, olyanról azonban igen, amelynek lakói inkább összefogtak, és

megvették az üresen álló házakat, csak, hogy megakadályozzák az esetleges beköltöztetést.

Kiss János végül megnyugtatásul biztosította a hallgatóságot:

Miskolcon erővel nem lehet embereket kitenni az otthonukból, mindenkivel szemben a jogállam szabta kereteken belül járnak el.

Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója érdeklődésünkre elárulta: még önkényes lakásfoglalókat sem lehet csak úgy kitenni, ha egy ott élő magától nem megy el, lakáskiürítési per útján lehet csak onnan kilakoltatni – a Miskolcon történtek pontos hátterét azonban ő sem ismeri. Muhi egyébként az önkormányzat ígérgetését és hitegetését tartja a legvérlázítóbbnak.

Mindeközben az MSZP is állást foglalt a miskolci kitelepítések ügyében:

Egyetlen embertől sem lehet elvenni azt a jogát, hogy fedél legyen a feje felett, és egyetlen önkormányzat sem alkalmazhatja a megfélemlítés eszközét a társadalmi és szociális problémák valódi megoldása helyett. Mivel a Fidesz a kormányzása során előszeretettel hivatkozik az emberek érdekeire, észre kellene venniük, hogy Miskolcon is emberek sorsáról döntenek – az ilyen kérdésekben pedig minden közszolgának kötelessége, hogy humánusan járjon el

– írják, majd a közleményük végén felszólítják Kriza Ákost, Miskolc fideszes polgármesterét arra, hogy emberségesen és mindenki számára megnyugtatóan rendezze a kialakult helyzetet.