Feljelentették a miskolci polgármestert a kilakoltatások miatt
További Belföld cikkek
- OMSZ: a krónikus betegek még az ünnepek előtt szerezzék be szükséges gyógyszereiket
- Kiderült, meddig lesznek nyitva a budapesti piacok karácsonykor
- Felkészülten várják a megnövekedett ünnepi forgalmat a Liszt Ferenc repülőtéren
- Orbán Viktor elárulta a nagy titkot: így győz majd a Fidesz 2026-ban
- Egyre nagyobb az esély a fehér karácsonyra, de csak az ország bizonyos részein
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál feljelentette Miskolc önkormányzatát és polgármesterét, Kriza Ákost a miskolci kitelepítések miatt, írja a Roma Sajtóközpont.
Ahogy azt az Indexen is megírtuk, kedden egy mozgáskorlátozott nénit és kisgyermekes családot tettek utcára a miskolci számozott utcákban, ahol a városvezetés a közeli stadion parkolójának szeretne helyet csinálni. A nyolc hónapos kisgyereket nevelő asszony sokkot kapott, hiszen állítása szerint semmilyen értesítést nem kapott a kilakoltatásról. Az asszony szerint sem a lakbérrel, sem a közüzemi számlákkal nincs elmaradásban. Korábban volt lakbértartozása, de azt már rendezte.
A NEKI szerint a város 2008-ban elfogadott egy - uniós források lehívásához szükséges - Antiszegregációs Tervet, aminek az lett volna a célja, hogy a gettókat oly módon számolják fel, hogy azok ne eredményezzék újabb szegregátumok kialakulását. Mint írják,
ehhez képes a város azóta három szegregátumot szüntetett meg, a lakók nagy részét pedig egy másik roma telepre, éppen a – most a diósgyőri stadionfejlesztési tervek útjában álló – számozott utcákba költöztette. A város saját adatai szerint hat év alatt 5000 szociális bérlakásából négyezret megszüntetett, újakat pedig nem épített. A NEKI felmérése szerint a lakásbérleti szerződések tömeges felbontására pár tízezer forint összegű tartozások miatt került sor, a legmagasabb ismert tartozás mindössze 50.000 forintra rúgott.
A jogvédő szervezet szerint a romákat félrevezetik, amikor azt mondják nekik, hogy fizessék ki a tartozásukat és akkor maradhatnak, mivel az együttműködési szerződés utolsó pontjában az áll, hogy „az adósságrendezési programban való részvétel nincs befolyással a kilakoltatásra.”
A NEKI úgy véli, hogy a romák kitelepítését célzó törekvések sértik az uniós jogot, Magyarország Alaptörvényét és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt is, ezért azt kérik az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, hogy kötelezze a várost a saját esélyegyenlőségi programjainak végrehajtására, rendelje el, hogy Miskolcon belül helyezzék el a felszámolandó lakások lakóit, valamint az eljárás lezárultáig rendelje el a kilakoltatások felfüggesztését.
A Miskolcon Maradunk Kitelepítés Elleni Bizottság, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat és civilek szerda délután demonstrációsorozatba kezdenek a miskolci kitelepítések ellen.
35 ezer aláírásra hivatkoznak
Ahogy azt július közepén megírtuk, Miskolc nyomortelepeinek felszámolása mellett 35 ezer aláírást gyűjtött össze a Fidesz városi szervezete azután, hogy számos politikai párt és civil szervezet is kritizálta azt a közgyűlési döntést, miszerint kétmillió forintot kaphatnak azok a nyomortelepen élők, akik hajlandóak eladni lakásukat, és máshová költöznek.
Kedden az első kilakoltatások után Kiss János, a Fidesz-KDNP miskolci frakcióvezetője azt mondta, hogy ilyen sok ember akarata esetén az önkormányzat számára nincsen visszaút. Kiss szerint a kilakoltatott két család esetében jogerős bírósági végrehajtással történt, mivel megszegték a bérleti a szerződést. A helyszínen beszéltünk az egyik kilakoltatott családdal, akik elmondták: valóban volt tartozásuk, de ezt már rendezték.