Statisztikákkal védekezik a rendőrség: nem utaznak a romákra
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Jogszabályokkal és statisztikákkal válaszolt a rendőrség azokra a vádakra, amelyek szerint egyes településeken a rendőrök direkt a romákra utaznak, és csip-csup ügyekért büntetik őket.
Papp Károly, országos rendőrfőkapitány a Roma Sajtóközpontnak írt válaszlevelében ezt írja:
Azon feltételezést, miszerint a rendőri jelenlét adott területre koncentrálása mögött etnikai profilalkotás húzódna meg, kategorikusan visszautasítom.
Papp altábornagy azt írja: a rendőrség vezetőjeként személyesen is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a rendőrség szakszerűen és jogszerűen végezze munkáját. Ebbe beleérti a faji vagy etnikai különbségtételen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát is.
A levél szerint a rendőri jelenlétet minden esetben az adott terület bűnügyi és közbiztonsági helyzete határozza meg. A rendőröket oda vezénylik, ahol ezt az egzakt bűnügyi statisztikák, valamint a lakosságtól, önkormányzatoktól, más hatóságoktól érkezett bejelentések indokolják.
A rendőrség folyamatosan nyomon követi és kivizsgálja a rendőri intézkedésekre érkező panaszokat is, áll a levélben. Papp Károly szerint a panaszok és beadványok tartalma sem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a rendőrség gyakorlatában jelen van az etnikai profilalkotás.
Számos szabálysértési bírság kiszabásánál a rendőrnek eleve nincs mérlegelési lehetősége, így ezekért a rendőrök nem vádolhatók etnikai alapú megkülönböztetéssel, szögezi le az altábornagy. Azoknál a szabálysértéseknél pedig, ahol a bírság összege mérlegelhető, a statisztikák szerint az átlag messze elmarad a büntetési tételkeret középmértéktől. 2014 első felében így a 5-50 ezer forintig kiszabható bírságok esetén az átlag 10 770 forint volt, az 5-150 ezer forintos büntetéseknél pedig 36 218 forint.
Papp a fentiek alapján nem látja indokoltnak, hogy közös munkacsoportot hozzanak létre a Roma Sajtóközponttal a rendőrség helyszíni bírságolási gyakorlatának fejlesztésére, de udvariasan ezután is számít a civilek észrevételeire.
A Roma Sajtóközpont, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat képviselői július 15-én írtak levelet az országos rendőrfőkapitánynak.
A Roma Sajtóközpont (RSK) hónapok óta dolgozik a legkirívóbb, romákat sújtó bírságolási ügyek dokumentálásán és ellenőrzésén. Több mint ötven településről már közel 140 kirívó ügy jutott az RSK tudomására, és helyszíni látogatásaik alapján azt állítják, mindez csak a jéghegy csúcsa. A szabálysértési bírságok persze sok esetben indokoltak, ám az RSK rengeteg olyan esettel találkozott, amikor vagy a büntetés mértéke, vagy annak indokoltsága erősen kérdéses volt.
Civil szervezetek tapasztalatai szerint a kapitányságokon - főleg Észak-Magyarországon - gyökeret vert a romákra kihegyezett ellenőrzés gyakorlata, ami elsősorban azt célozza, hogy a cigányok ne jöjjenek ki a telepről vagy a romasorról.