Tarlós győzelmét jósolja az Ipsos
További Belföld cikkek
- Nem működtek a jelzőlámpák, három autó szaladt egymásba Budapesten
- Nem tudták megmenteni a beteg életét, a feldühödött rokonok rátámadtak a mentősökre Székesfehérváron
- Újabb felmérésben előz a Tisza, de hibahatáron belül
- Most már hivatalos, Orbán Viktor aláírta a következő három évre szóló bérmegállapodást
- Megemlékezéssel indul az Országgyűlés, hétfőn több fontos döntés is születhet
Az Ipsos szeptember 7-14. között végzett közvélemény-kutatása szerint Budapesten minden bizonnyal a Fidesz jelöltje, Tarlós István lesz a főpolgármester. Tarlósnak két és félszer több támogatója volt, mint az őt követő Falus Ferencnek.
A felmérés szerint valószínűleg a kormánypártnak többsége lesz a Fővárosi Közgyűlésben. Budapesten jelenleg nagyjából a választópolgárok egyharmada támogatja a Fideszt, egynegyede a baloldali pártokat (többségében az MSZP-t), egy-egytizede pedig a Jobbikot és az LMP-t.
A közvélemény-kutató cég felmérése szerint a Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül a júliusi és az augusztusi 33-ról 35 százalékra bővült. A Jobbiknak és az MSZP-nek maradt a 12-12, az LMP-nek, a DK-nak és az Együtt-PM-nek pedig a 3-3 százalékos tábora.
A kormánypárt a biztos pártválasztók körében is javított, míg augusztusban 49, most 56 százalékot ért el. A Jobbik ebben a körben 17, az MSZP 16 százalékos, a DK és az LMP 4-4, míg az Együtt-PM 3 százalékra számíthatna.
Az Ipsos felmérése szerint az önkormányzati választás iránt egyelőre nem mutatkozik nagy érdeklődés, a szavazásra jogosultak 43 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy voksolni október 12-én. További 23 százalékuk is valószínűsíti, hogy ott lesz az urnáknál, bár ennek esélyét csökkenti, hogy e csoport háromnegyede a parlamenti választáson sem vett részt.
A jelenlegi politikai erőviszonyok alapján biztos, hogy a megyei közgyűlésekben a Fidesz lesz a legerősebb párt, őket nagy valószínűséggel a Jobbik követi majd, és az MSZP lehet a harmadik erő.
Az Ipsos szerint a Fidesz várhatóan a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken szerepel majd a legjobban, de az ennél több lakosú településeken is a Fidesz a legerősebb, de előnye szűkösebb. A falvakban, kisvárosokban nincs igazán polgármesterváltó hangulat, egynegyednyien cserélnék le a település vezetőjét.
A jelenlegi preferenciák azt vetítik előre, hogy a voksok nagyjából négytizede juthat a kormánypártnak, az MSZP-nek és a Jobbiknak pedig megközelítőleg két-kéttizede. A DK és az Együtt-PM a 10 ezernél több lakosú településeken megkaphatja a szavazatok akár egy-egytizedét, az LMP-nek viszont ennél kevesebb juthat.
A felmerés alapján a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban van esélye a polgármesterváltásoknak: az itt élők 38 százaléka ugyanis nem akar szavazni a mostani városvezetőre, bár 44 százaléknyian voksukkal a folytatásra biztatják a jelenlegi polgármestert.
A megyei jogú városokban a politikai erőviszonyok sokfélék, néhány helyen a baloldali pártoknak is lehetnek polgármesterei, és a testületek egy részében is meghatározó szerep juthat nekik. Összességében azonban a megyeszékhelyeken is a Fidesz áll jobban: a legnagyobb városokban élők 54 százaléka kormánypárti, 26 százaléka ellenzéki polgármesterjelöltre kíván voksolni.