Negyven év után jöhetne a kegyelem
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében, mondta Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára kedden a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Répássy már júniusban, a miniszter új államtitkárainak bemutatkozásakor bejelentette, hogy új törvény készül a kegyelmi eljárásról, ami alaposan és részletesen szabályozza a témát.
Ekkor Trócsányi László miniszter egyértelművé tette: a készülő új kegyelmi törvény a tényleges életfogytiglanról (tész) szóló strasbourgi döntéssel függ össze. Az Emberi Jogok Európai Bírósága májusban kimondta, hogy a magyar Btk. legszigorúbb büntetése, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró tényleges életfogytiglan embertelen, és ezzel lépéskényszerbe hozta a magyar kormányt. Strasbourg a reményhez való jogot kérte számon, azt hiányolták, hogy a magyar jogrendszerben nincs olyan elem, ami kötelezően előírná a tészesek büntetésének időnkénti felülvizsgálatát.
Erre lenne válasz az új kegyelmi törvény. Répássy kedden az MTI összefoglalója szerint azt mondta: a tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be a tészeseknél. A javaslat szerint negyven év után egy bírákból álló kegyelmi bizottság vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot, és indoklási kötelezettségük is lenne. A testület előterjesztése a köztársasági elnök elé kerülne, és ha ő egyetértene, akkor utólag egyszerűen törölhetnék azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra.
Répássy szerint emiatt alkotmányt nem kell módosítani, a törvényt még idén elfogadhatják, és jövőre életbe léphet.
Az automatikusan induló kegyelmi eljárás tehát nem jelentené azt, hogy az elítélt mindenképpen szabadlábra kerül negyven év után, csak az lenne automatikus, hogy a bizottság összeül, és hoz valamilyen döntést. A kegyelmi statisztikák szerint most távolról sem bánnak bőkezűen a kegyelemmel. 2014-ben március végéig mindössze 3-an kaptak kegyelmet 227 kérelmező közül. Tavaly 976 elutasításra 12 megadott kegyelem jutott (1,21 százalékos arány).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
