Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Ilyen lesz tanulni a munkaalapú ország egyetemén

2014.10.23. 08:17
A jövő magyar egyetemeinek feladata, hogy megfelelő munkaerőt és innovatív termékeket szállítsanak a gazdaságnak - kis túlzással ez a szerdán megjelent felsőoktatási koncepció fő vonulata. Végigolvastuk az egyelőre nagy általánosságokat tartalmazó, 77 oldalas anyagot és kiszedtük belőle azt, milyen egyetemekre kell felkészülniük a most 3-10 éves gyerekeknek. A munkalapú gazdaság egyetemeire csak nyelvvizsgával lehet bekerülni, a tárgyak 10 százalékát idegen nyelven fogják tanulni, aki rosszul teljesít, hamar átrakják fizetős képzésre, de lehet, sőt kell is külföldi részképzésre menni.

Nem könyvek, nem számítógépek, nem laborokban használt lombikok, hanem autók sebváltókarjai láthatók a szerdán megjelent új felsőoktatási koncepció (.pdf) címlapján. A sebváltókat a cím részben megmagyarázza, hiszen az anyag címe Fokozatváltás a felsőoktatásban. A sebváltók azonban jó szimbólumai annak is, milyen szerepet szán az egyetemeknek a kormány.

A koncepció alkotói számára a felsőoktatás csak abból a szempontból érdekes, hogy a gazdaságnak milyen hasznos munkaerőt és termékeket tud kitermelni. 

A sebváltós felsőoktatás 

Egy éven belül ez a második átfogó felsőoktatási koncepció. Orbán Viktor 2012-ben egy térképész professzort, az ELTE korábbi rektorát bízta meg stratégiaalkotással. A tandíjellenes diáktüntetések után Klinghammer István személyében jól jött a jóságos nagyapó, aki szót értett a diákokkal és a lázongó egyetemi oktatókkal, rektorokkal is. Hét hónapig dolgoztak egy anyagon. Az ebből készült előterjesztést aztán egy kormányülésen egyszerűen visszadobták.

Tudni lehetett, hogy az anyaggal szemben a legtöbb fenntartása Parragh Lászlónak, az iparkamara elnökének volt, akire Orbán Viktor nagyon hallgat. Orbán az utóbbi időben ahol csak tehette, a munkaalapú társadalom felépítéséről beszélt. A megnyert önkormányzati választások után is egyedül ezt tartotta fontosnak kiemelni. Valószínűleg a most megjelent sebváltós felsőoktatási koncepció az, amit a kormányfő egy évvel ezelőtt is szeretett volna már látni.

Ez a 77 oldalas anyag azt írja le, milyennek kell lennie a munkaalapú társadalom egyetemistáinak, egyetemeinek és egyetemi oktatóinak.

A harmadik misszió

Ezt a koncepciót nem egy volt rektor készítette, aki szinte csak az egyetemek világát ismeri. Palkovics László felsőoktatási államtitkár életpályája egyfajta modellje is annak, amit az egyetemektől és az egyetemet végzett emberektől elvárnak a jövőben. Palkovics tanított a Műegyetemen és doktorált is. Mindemellett azonban kutatóként is dolgozott egy kanadai egyetem gépjárműtechnológiai központjának, majd itthon a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának lett először a fejlesztési igazgatója, majd a cég európai fejlesztési igazgatója. Amikor a Kecskemétre települő Mercedes-gyárnak jól képzett mérnökök kellettek, Palkovics dolgozta ki a Kecskeméti Főiskolán azt a képzést, ami megfelelt a német multi igényeinek.

A koncepció az egyetemi világot szinte kizárólag a gazdasági hasznosság oldaláról közelíti meg. Nem az elvont és szent tudás fellegvárairól beszél, hanem arról, hogyan járulhatnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. 

Az egyetemeknek az oktatás és a kutatás mellett van egy harmadik missziója is: az új tudást minél hamarabb állítsák az ipar szolgálatába, amiből versenyképes termékek és új munkahelyek jöhetnek létre. 

Egy oktatási reformnál soha nem azt kell nézni, mik a mostani elvárások, hanem azt: mik lesznek 15 év múlva, írja a dokumentum. A mostani gyerekek addigra végzik el az új szemléletű képzéseket, és addigra válnak használható és meghatározó munkaerővé a gazdaságban.

A koncepció unalmas, és csúnya idegen szavakat tartalmazó ismertetése helyett ezért most megpróbáljuk kimagozni belőle azt, mire számíthat a 2000 után születettek generációja, amikor egyetemista lesz. A most még gyermekeiket pelenkázó vagy általános iskolába járató szülők tehát figyeljenek. 

Merre induljon a gyerek?

Menjen mérnöknek, informatikusnak, agrárszakembernek, tanárnak vagy egészségügyi dolgozónak: azt már a négy évvel ezelőtt született Széll Kálmán-tervből is tudjuk, hogy ez a kormány olyan országot akar, ahol ezek a szakmák dominálnak. Már most is ezeket a képzéseket támogatja, és a jövőben is ezeket fogja.   

Kevesebb szakból lehet majd választani: ma 10 700 féle képzés van a felsőoktatásban, 2020-ra 1500-zal kevesebb lesz. Megszüntetik a fölösleges szakokat, vagy azokat, amik más néven szinte ugyanazt takarják.

A főiskola is egyetem lesz. A profiltisztítás jegyében háromféle felsőoktatási intézmény lesz: a nagy tudományegyetemek, az "alkalmazott tudományok egyetemei" és a közösségi főiskolák. A szörnyűséges "alkalmazott tudományok egyeteme" nevet viselnék a jövőben a mai nagyobb főiskolák is. A főiskola név eltörlése amúgy nem rossz ötlet:  főiskola név azt sugallja, mintha ott alacsonyabbrendű oktatás folyna, pedig csak másfajta képzésekről van szó. A Magyarországra készülő külföldi diákok sem értik ezt a különbséget, így egyszerűbb lesz elbúcsúzni a hagyományos főiskola fogalmától. 

A közösségi főiskola nem olyan főiskola lesz, amit ma főiskolának nevezünk. A közösségi főiskolák az amerikai Community College-ok mintájára jönnének létre főleg az elmaradott térségekben. A közösségi főiskolákat önkormányzatok, egyházak, vagy cégek működtethetnék. Ezek elsősorban épületeket, termeket, oktatási infrastruktúrát jelentenek majd, amelyeknek még saját oktatói sem lennének. A vendégművészeket felléptető vidéki művelődési házakhoz hasonlóan ezek tudásszolgáltató központok lennének. Ide szerveznék a nagyobb egyetemek kihelyezett képzéseit, a gyors átképzéseket, nyelvtanfolyamokat, továbbképzéseket. Minden olyan oktatást, amire helyben szükség van. 

Hogy kerül majd be a gyerek?

Nem lesz olyan nagy a tolongás az egyetemeken 2020-2030-ban, mert addig jelentősen csökkenni fog az érettségiző, egyetemre készülő korosztály száma. 

Ingyen csak azt tanulhat, amit az állam akar: az állam most is egyre inkább a fent már említett hiányszakmákat, vagy a magyar gazdaság szempontjából fontos szakokat támogatja. Ezeken több tandíjmentes hely lesz, mint máshol. Aki például bekerül a tanárképzésbe, már egyetemistaként pénzt kereshet. Fizetnek majd neki azért, hogy pedagógus legyen. 

Egy középfokú nyelvvizsga lesz a minimum: 2023-tól csak az kerülhet be egyetemre, akinek már van egy középfokú nyelvvizsgája. Ezzel megoldódik az az áldatlan helyzet, hogy tömegek nem kapták meg a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt. Tényleg könnyebb és gyorsabb megtanulni egy nyelvet gyerekként, mint egyetemistaként. Mindenki feküdjön rá a nyelvtanulásra. 

Jobb lesz az emeltszintű érettségi. Egyre több szakon kell majd magasabb követelményeket teljesíteni a bekerüléshez. Egyre több szakon lesz előírás az emeltszintű érettségi. Minőségi felsőoktatás csak minőségi hallgatókkal képzelhető el. 

Azért nem lesz lehetetlen bejutni valahova: Az nem cél, hogy csökkentsék az egyetemisták számát, sőt 2023-ig azt szeretnék elérni, hogy a korosztály 35 százalékának legyen felsőfokú végzettsége, mert ez a gazdaság szempontjából is hasznos. Szóval ezután is mehet mindenki tanulni, akár rosszabb eredménnyel is - ha fizet érte. 

Ha hátrányos helyzetű a gyerek, kaphat segítséget mentoroktól. A koncepció szerint meg kell erősíteni a mentori hálózatot, ami nemcsak a bekerülésben, de az egyetemen való bennmaradásban is segít annak, aki nehezebb körülmények közül érkezik.

Milyen lesz a gyereknek az egyetemen?

Ha nem tanul jól, hamar átrakják fizetős képzésre. A koncepció szerint a jövő magyar egyetemein a teljesítmény és a motiváció fog számítani. A hallgatók igenis versenyezzenek egymással.

Kevesebb vizsgája és órája lesz: Miért kéne a hallgatónak unalmas előadásokon eltölteni az idejét? -A nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, sokkal nagyobb haszna van az egyéni tanulásnak. Például egy projekt önálló és csoportos kidolgozásának vagy a gyakorlati óráknak. 

Több ideje lesz a tanárainak rá: Ha az oktatók ideje nem órák leadására és vizsgáztatásra megy el, több idejük lesz a személyes mentorálásra. Legalábbis erről és kisebb csoportlétszámokról is álmodozik a felsőoktatási koncepció. 

Lesz ideje dolgozni a tanulás mellett: Ma is az a gyakorlat, hogy az egyetemisták 25-30 százaléka dolgozik. A koncepció szerint az egyetemeknek igazodnia kell ehhez. Rugalmasabb lesz az időbeosztás, egyre több távoktatási elemet használhatnak. 

A kreditek 10 százalékát idegen nyelven hallgatja majd. Talán nem túlzó elvárás, hogy a saját szakterületének szaknyelvét mindenki ismerje meg. A legjobb módszer erre, ha részben idegen nyelven is tanulja. Azt nem tudjuk, mikor lesznek képesek erre az egyetemek, mert jelentős részük csak nehezen tudna elegendő olyan oktatót összeszedni, aki képes előadni idegen nyelven.

Mehet majd külföldre is tanulni három hónapra. Aki jobban tanul, nagyobb eséllyel pályázhat majd meg külföldi részképzéseket. Az még jobb, ha nemcsak bulizik előadásokra jár, hanem gyakorlatra is jár külföldön, és ottani munkatapasztalatot is szerez.  

Egyre több külföldi hallgatóval fog találkozni az egyetemen: A felsőoktatási koncepcióban a vágyak kategóriájába tartozik, hogy a mostani 23 ezerről 2020-ra 40 ezerre növeljék az itt tanuló külföldiek számát. Itt nemcsak a magyar egyetemek nemzetközi beágyazottságának növeléséről van szó, hanem égető anyagi kérdésről is: ha fogynak a magyar hallgatók, jöjjenek minél többen külföldről és hozzák a pénzt. 

Nem lesz nagy beleszólása az egyetem ügyeibe: Az biztos, hogy a munkalapú társadalom egyetemeinek működésének befolyásolására a hallgatói önkormányzatoknak kevés lehetősége lesz. Fontos oktatási, tudományos ügyekben a rektori tanács (magisztrátus) dönt majd, a gazdasági kérdésekben pedig az állam által kívülről delegált tagokból álló fenntartói tanács (konzisztórium). E két testületből áll majd össze a szenátus, ami a nagy stratégia kérdésekben hoz döntést.