Érdekes fordulatot vehet a Kulcsár-ügy

2014.10.27. 13:46
A Kulcsár-ügyben érintett Betonút Rt. korábban kártérítési pert indított a Kulcsár Attilát annak idején foglalkoztató bank ellen, mondván, a bróker elsikkasztotta a pénzüket. Csakhogy egy új vádirat szerint a pénzek anno a Betonút Rt. képviselőinek tudtával vándoroltak, majd kötöttek ki az első Fidesz-kormány egyik kedvenc autópálya-építő cége tulajdonosának édesanyjánál.

A Kulcsár-ügy 2003-ban pattant ki, ekkor derült ki, hogy a K&H Equities nevű cég vezető brókere, Kulcsár Attila elsikkasztotta az ügyfelek pénzét. Hamar világossá vált, hogy itt nem csak egy egyszerű sikkasztásról lehet szó, autópálya-építésekből származó pártpénzek foroghattak kézen-közön, a bank akkori vezére le is mondott, sőt, később vádlott lett az ügyben. Aztán elkezdődött a magyar igazságszolgáltatásra jellemző hercehurca, ami arra mindenképpen jó volt, hogy a végén már mindenkinek a könyökén jöjjön ki a történet, ami nyilván bonyolultabb, mint egy bolti lopás. Végül 2008-ban első fokon elítélték Kulcsár Attilát, a bíróság kimondta, hogy sikkasztott. Majd 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, így meg kellett ismételni az elsőfokú eljárást. Ami azóta is tart.

Az eljárásban érintett a Betonút Építő Rt. is, amiről érdemes tudni, hogy az első Fidesz-kormány idején piacvezető volt az autópálya-építési bizniszben, mivel a Vegyépszer Rt.-vel együtt alapították a Magyar Autópálya Építő Konzorciumot. A Kulcsár-ügyben a Betonút Rt. többségi tulajdonosa és vezére, Dunai György, valamint helyettese, Garamszegi Gábor is vádlott ugyan, de az ügyészség eddig csak Kulcsár Attilát vádolta azzal, hogy a pénzt elsikkasztotta. Idén februárban fordult a kocka, ekkor derült ki, hogy egy új vádirat is született, amelyben Dunait és Garamszegit is hűtlen kezeléssel és pénzmosással vádolják. A vádirat azért is érdekes, mert jól nyomon lehet rajta követni, hogyan is működött anno ez az „iparág”– feltéve, ha megalapozott a vád.

A pénz útja

Eszerint a Betonút Rt. vezetői kinézték maguknak az egyik piaci konkurenst. A céget fel akarták vásárolni, meg is egyeztek az árban az eladóval. Aztán úgy döntöttek, hogy mégsem a Betonút Rt. fogja közvetlenül megvásárolni, hanem egy offshore cég közbeiktatásával egy másik ciprusi offshore cég (Artalon Enterprises Ltd.), melynek irányítását szintén a vádlottak látták el. Az üzlet megköttetett, a ciprusi cég hozzá is jutott a részvényekhez több mint félmilliárd forintért, majd még aznap tovább is adta a részvényeket a Betonút Rt.-nek közel kétmilliárdért.

Az offshore cégnél jelentkező busás haszon nem sokáig pihent a ciprusi számlán, merthogy egy hónappal később a vádlottak a pénzt átutalták egy tulajdonukban lévő másik ciprusi offshore cég (Geometax Ltd.) budapesti számlájára. A pénz egy részét Garamszegi Gábor készpénzben felvette, majd 2002. május 14-én 3 millió eurót visszautalt Ciprusra. De még ugyanezen a napon 860 millió forintot átvezetett a Betonút bankszámlájáról a Geometax számlájára, majd egy nappal később ebből tovább is utalt hárommillió eurót ugyanarra a ciprusi Geometax-számlára.  Azaz a ciprusi számlára 6 millió eurót utalt, melynek egyik fele a vádirat szerint a hűtlen kezelésből származó pénz, míg a másik fele a Betonút pénze, melyet szintén Garamszegi Gábor utalt át a saját offshore cégüknek. 

A fenti tranzakció azért is érdekes, mert a brókerügyben az ügyészség Kulcsár Attilát a 860 millió forint elsikkasztásával is megvádolta. Tehát a Kulcsár-féle vádirat szerint a tranzakcióról Garamszegi Gábor nem tudott, míg az új vád szerint ezeket az utalásokat éppen Garamszegi intézte. Ami igazán furcsa, hogy mindkét ügyben a Fővárosi Főügyészség emelt vádat. 

De az is érdekes, hogy végül hol kötöttek ki ezek a pénzek. A Garamszegiéket hűtlen kezeléssel vádoló vádiratban ugyanis a pénz útját is nyomon lehet követni. Eszerint hatmillió euró, valamint a Geometax más számláiról további egymillió euró, azaz összesen hétmillió euró egy bizonyos Nagy Erzsébet által tulajdonolt offshore cégekhez kerül. Nagy Erzsébet a Vegyépszer tulajdonosának, Nagy Eleknek az azóta elhunyt édesanyja.

A hétmillióból hárommillió eurót a Betonút Rt. számlájára utalták. A brókerügy nyomozása során vizsgálták a Betonút Rt. számlamozgásait és kiderült, hogy a Betonút Rt. számlájára beérkező pénzek a Vegyépszer Rt.-től származnak.

A második hárommillió euró útja is hasonló volt: Vegyépszer (Nagy Elek) – Betonút (Dunai–Garamszegi) – Geometax (Dunai–Garamszegi) – Artalon (Dunai–Garamszegi) – Nagy Elek édesanyjának offshore cégei.

Tízmilliárd a tét

A pénzek mozgását egyébként nem csak a magyar nyomozó szervek követték akkurátus figyelemmel. Úgy tudjuk, hogy a svájci és liechtensteini társszervekek is már hosszú ideje vizsgálódnak pénzmosás után kutatva, a továbblépéshez azonban várják a magyar eljárások végét.

A Betonút Rt. nem várta meg a Kulcsár-ügy lezárultát, a Fővárosi Törvényszéken kártérítési pert indított a K&H Bank és a K&H Equites Zrt.-vel szemben, arra hivatkozva, hogy a pénzüket a brókercég munkavállalója, Kulcsár Attila elsikkasztotta. Amennyiben megdőlne azon állítás, mely szerint a Betonút Rt.-t képviselő Dunai György és Garamszegi Gábor sem tudott arról, hogy a Betonút Rt. számlájáról saját offshore cégük számlájára került 860 millió forint, akkor lényeges fordulat állhat be a polgári perben is, amelynek tétje kamatokkal együtt már most több tízmilliárd forint.