Precedens ítélet született: egyház sem működtethet szegregált iskolát

A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szerint meg kell szüntetni a szegregált oktatást a nyíregyházi Huszár-telepen működő cigányiskolában. Jövőre már nem indíthat szegregált első osztályt a Görögkatolikus Egyház által működtetett intézmény.

Nem jelenti az iskola bezárását

Az Indexnek Kegye Adél, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (angol rövidítéssel CFCF) jogi képviselője elmondta, hogy a bíróság az egyházat a jogsértés befejezésére utasította, de ez csak azt jelenti, hogy jövőre már nem indíthatnak osztályt. Felmenő rendszertől érvényes a döntés, ez viszont azt jelenti, hogy az a mintegy 50 – négy évfolyamnyi – gyerek, aki most odajár, még a 8. osztályig ebben az iskolában fejezheti be a tanulmányait.

Szerettük volna elérni, hogy bezárják az iskolát, de ezt polgári perben sajnos nem lehetett elérni, azonban így is precedens értékű ítélet született. Reméljük, hogy a püspök úr belátja a hibát, és felszámolja az iskolát, az oda járó gyerekeket pedig integrálja a belvárosi iskolájukba

– mondta Kegye Adél.

A bíróság jogerős döntése teljes egészében helyben hagyta a Nyíregyházi Törvényszék februári elsőfokú ítéletét, ami kimondta, hogy az önkormányzat azzal, hogy az iskola épületét ingyen a görögkatolikus egyháznak adta, továbbá pénzügyi támogatást is nyújtott, és mindezzel egyidejűleg megszüntette a telepi gyerekeket a belvárosi iskolába utaztató iskolabuszt, a cigány tanulókat jogellenesen elkülönítette.

A perben az egyházon kívül alperes volt az önkormányzat és jogutódja, a Klik is. Ráadásul az egyház az iskola fenntartásához kormányzati támogatást is kapott, a perben Balog Zoltán erőforrás miniszter az iskola fennmaradása mellett foglalt állást.

Emmi: Elesnek a gyerekek a kiemelkedő minőségű oktatástól

Az Emmi Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkársága az ítélet után közleményt adott ki. Mint írják,

a felperes CFCF tevékenységének sajnálatos következményeként így több olyan gyermek eshet el a kiemelkedő minőségű oktatástól, akiknek korábban, az iskola megalakulását megelőzően ilyen mértékű gondoskodásra és személyre szóló tanításra esélyük sem volt.

A közlemény szerint a kormány elítéli a szegregációt, a Huszár-telepi iskola ügye viszont szerintük arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, "milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik, felkészítve őket arra, hogy ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban".

A telepen egyébként idén félmilliárd forintból végeztek felújítási munkát – ez az iskolát nem érintette – 94 százalékban EU-s forrásból. Szeptemberben a Nyíregyházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Huszár-telepi Polgárőrség elnöke még az iskola fennmaradásában bízott. Csorba Miklósné azt állította, hogy az intézmény nem szegregált, elvégre a 2500 fős telepen, ahol csak a közmunka enyhíti a munkanélküliséget, nem csak romák laknak.