Törvénymódosítást kér az ELTE dékánja, hogy kirúghassa az erőszakolót
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor elárulta, hogy mivel kezdett foglalkozni 2009-ben - A csúcsforgalomban füstölt el egy villamos Budán
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarország északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
Király Miklós, az ELTE dékánja szerint nem helyénvaló, hogy az ELTE tavalyi gólyatáborában történt szexuális erőszakkal összefüggésbe hozott hallgató továbbra is egyetemi polgár, miközben a tábor szervezői közül többen már súlyos fegyelmi büntetést kaptak.
A felsőoktatási törvény hatályos szövege megköti a kezünket, nem tehetünk semmit, mert fegyelmi szempontból a cselekmény öt hónap után elévült.
- mondta a dékán, aki megváltoztatná a felsőoktatási törvényben az elévülés szabályait. "A rendőrségnél természetesen azonnal feljelentést tettünk, amikor az esetre fény derült, hiszen a büntetőjog értelemben vett elévülés idő még messze nem telt el" - tette hozzá.
Az ismeretlen tettes elleni feljelentés benyújtása óta több mint négy hét telt el, arról egyelőre nincs információ, hogy hol tart a nyomozás. A dékán megjegyezte, hogy az ártatlanság vélelme védi a feltételezett elkövetőt, gyanúsítottat.
A két szervezőt azért zárták ki, mert hallgattak
A dékán azt is mondta, hogy a gólyatábor két szervezőjével szemben kizárással végződött fegyelmi eljárás nem a konkrét erőszakos cselekmény miatt indult, hanem azért, mert az érintettek tudtak a történtekről, de elhallgatták, és ezzel akadályozták az elkövetővel szembeni eredményes büntetőeljárást.
Mivel ez a helyzet folytatólagosan, egészen idén szeptemberig fennállt, az ő esetükben nem merült fel az elévülés. Összesen hat diák ellen indult fegyelmi: kettőt kizártak, egyet két félévre eltiltottak, egy megrovást kapott, egy esetében megszüntették az eljárást, egy diáknál pedig még folyamatban van.
A feltételezett elkövető ellen azonban cselekménye elhallgatása miatt nem indulhat fegyelmi eljárás,
hiszen senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve saját magát feljelentse
- magyarázta Király Miklós.
Azzal kapcsolatban, hogy az egyik kizárással sújtott hallgató szerint csak az áldozat kérését teljesítették, amikor nem fordultak rendőrséghez, hallgattak a történtekről, a dékán azt emelte ki: a fegyelmi vizsgálat eredménye szerint a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott, hogy a táborban az egyik diáklány sérelmére bűncselekményt követhettek el. A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként vitathatatlanul szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében. Az erőszakos cselekmény feltételezett elkövetőjét nyomban hazaküldték, tehát konkrét intézkedést is tettek.
Ugyanakkor az áldozat - elmondása szerint - védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotban lehetett, amikor az erőszak megtörtént, ez esetben pedig hivatalból üldözendő bűncselekményről lehet szó, amelynél a sértett nem mondhat le a büntetőjogi igény érvényesítéséről - mondta a dékán.
Erről az ügyről az Index írt elsőként, miután az áldozat felbátorodott az ELTE TÓK gólyatáborában idén augusztusban megerőszakolt lány példáján, és már nem akart tovább néma maradni. (Cikkünkben nem neveztük meg az egyetemet, ám az ELTE magára ismert.) Az ELTE idei tanító- és óvóképző kari, illetve tavalyi jogász gólyatáborában történtek miatt eddig összesen nyolc hallgató ellen indult fegyelmi eljárás.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
