Az Ipsos szerint is nagyot zuhant a Fidesz

Az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint október és november között 35-ről 30 százalékra apadt a Fidesz tábora, és az elmúlt hetekben is folytatódott ez a tendencia: további 5 százalékponttal csökkent a támogatók aránya, így most a választókorúak 25 százaléka áll a kormánypárt mögött.

A Fidesztől való eltávolodás a passzivitás, a bizonytalanság erősödésével jár együtt. A politikától távolságot tartók csoportja előbb 30-ról 35 százalékra emelkedett, és most tovább nőtt, 39 százalékra.

Az Ipsos elemzése szerint

Az első hullámban főképpen törzsközönségében gyengült meg a párt, a középrétegekben, a fiatalok és a középkorúak körében, valamint a kisebb városokban. Az utóbbi egy hónapban viszont leginkább az alacsonyabb státusú társadalmi csoportok, az idősebbek, valamint a falvakban élők hagyták el a pártot.

Ezekben a közegekben novemberről decemberre 9-10 százalékpontosak voltak a veszteségek, de feltűnő, hogy a magas társadalmi pozícióban lévők (értelmiségiek, gazdagok, fővárosiak) körében is az átlagnál valamivel többet, 6-7 százalékpontot veszített a kormányzó erő. Az Ipsos szerint a Fidesz táborának csökkenése lényegében már minden réteget elért.

Az internetadó ötlete elsősorban a párt elkötelezett szavazóbázisában váltott ki felzúdulást, de az elmúlt hetekben a többi támogatói csoportnak is voltak olyan sérelmei, amelyek miatt sokan eltávolodtak közülük a kormánypárttól. A közvélemény különösen érzékeny a politikusok látványos meggazdagodásáról, költéséről szóló hírekre, de az Ipsos kutatásai azt mutatják, hogy az Oroszországhoz fűződő szorosabb viszonyról, a vasárnapi zárva tartásról, valamint a korrupcióról szóló hírek is morzsolták a Fidesz-tábort.

Az Ipsos felidézi, hogy a hatalmon lévő pártok minden ciklus elején veszítenek szavazókat, de általában hónapról hónapra, kisebb ütemben csökken a támogatottságuk. A Fidesznek az előző kormányzása idején két alkalommal is volt ekkora visszaesése, ám azok a mostaninál jóval hosszabb időszak alatt, háromnegyed-háromnegyed év alatt következtek be.

A Jobbik profitált

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik pozíciói erősödtek, legutóbb 12 százaléknyi szavazóra számíthattak, most 14 százalékra. Az MSZP a harmadik legerősebb párt, az előző havival azonos, 11 százalékot kitevő támogatói körrel. Az LMP és a DK ugyanannyi választót, 3-3 százalékot vonz - az előbbi egy kicsivel kevesebbet, az utóbbi valamivel többet, mint egy hónapja. Az Együtt 1 százalékon áll, a többi politikai erő tábora tizedekben mérhető. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 45 százalékon áll, a Jobbik ebben a körben 24 százalékot, az MSZP 18 százalékot ér el. A bejutási küszöbértéken áll az LMP, miközben a DK 4, az Együtt pedig 1 százalékos.

A Fidesz-tábor szűkülésének, valamint a Jobbik támogatottsága növekedésének következménye, hogy néhány választói csoportban rendkívül szoros lett a versenyük: a fiatalok között, a 30 év alatti korosztályban a Fidesznek 25, a Jobbiknak 21 százalékos a támogatottsága. Hasonlóképpen kiegyenlítettek az erőviszonyok a szakmunkásként dolgozók körében: a kormánypártra 23, a nemzeti radikálisokra 20 százalékuk szavazna. A munkanélküliek csoportjában már számszerűen is azonos táboraik mérete, mindkét párt 21 százalékos.

Orbán népszerűsége is zuhant

A Medián kedden nyilvánosságra került jelentése szerint a Fidesz 1 hónap alatt 12 százalékot esett a teljes népesség körében, 900 ezer potenciális szavazó pártolt el a Fidesztől. A rendelkezésre álló korábbi adatok alapján a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen mértékű, egy hónap alatt bekövetkezett népszerűségvesztésre.

Egyértelműen megrendült a Fidesz politikusaiba vetett bizalom is az utóbbi hetekben. A miniszterelnök népszerűsége 16 ponttal zuhant. Ezzel Orbán Viktor a legnagyobb vesztese a népszerűségi felmérésnek, de a többi fideszes sem úszta meg az elmúlt hetek ügyeit. Tarlós István, Kósa Lajos és Rogán Antal 13, Varga Mihály és Navracsics Tibor 12 pontot veszített népszerűségéből, de még Áder János tetszési indexe is esett 10 pontot. Novemberben 40 százalékos indexszel Áder vezette a toplistát, a második helyen Pokorni Zoltán állt, Orbán pedig a harmadikra csúszott vissza. A Medián kutatásáról bővebben itt olvashat.

Mi vezetett idáig?

A kitiltási botrány sokat árthatott a Fidesznek, de nem önmagában az amerikai lépés, hanem az, hogy ezáltal a korrupció beszédtéma lett, és felszínre hozott olyan régi, szőnyeg alá söpört ügyeket, mint például a trafikmutyi és a Horváth András által kirobbantott áfacsalások. Az adóhatóság nem tartozik a legkedveltebb állami intézmények közé, a korrupcióval megvádolt Vida Ildikó sem igazán számíthat együttérzésre, főleg nem akkor, ha a politikai színtéren eközben szabadon mozoghatnak furcsán meggazdagodott, de a NAV által békén hagyott figurák.

Hiába vár a kormány bizonyítékokat az amerikaiaktól, ha olyan egyszerű kérdésekre nincsen elfogadható válasz, hogy miből is él Habony Árpád, Orbán Viktor főtanácsadója, és miből telik luxuskiadásokra egyes fideszes politikusoknak. Még csak két hónap telt el az önkormányzati választások óta, de ez az időszak már így is nagyságrendekkel több botrányt hozott felszínre, mint amennyi ügy a választási kampányokban egyáltalán előkerült.

Ráadásul a közvélemény-kutatók adataiban még nincsenek benne a vasárnapi zárva tartás és a fiataloknál bevezetendő drogteszt ötletének hatásai.

A belső konfliktusokról, a szaporodó tüntetésekről, a kommunikációs hibákról szóló cikkünket itt olvashatja el.