Megérné befektetni a romák oktatásába
További Belföld cikkek
- Sokaknak nem futja ajándékra, de vannak, akiknek meleg ételre sem karácsonykor
- Betiltották a szilveszteri tűzijátékozást a III. kerületben
- A dolgozók váratlan élethelyzetei miatt szünetel a fül-orr-gégészeti ügyelet a szekszárdi kórházban
- Tízmillió forintos büntetést kapott a Magyar Vízilabda Szövetség
- A pécsi püspök is bocsánatot kért az egyház által elkövetett bűnökért
Az Együtt jobb! kampánnyal civil szervezetek, vállalatok és médiafelületek arra hívják fel a figyelmet, hogy
A roma és nem roma gyerekek együtt tanulása mindenki számára előnyös és hosszútávon az egyetlen kifizetődő megoldás.
(A CEU és az MTA közgazdász kutatói úgy fogalmaztak: különösen nagy hosszú távú költségvetési nyereséget biztosító befektetés, tanulmányuk itt elérhető.)
A kampány apropóját egy a szegregációt lehetővé tevő törvényjavaslat adja. A civil szervezetek célja, hogy felhívja a felelős döntéshozók figyelmét az elkülönítés (szegregáció) társadalmi és gazdasági veszélyeire.
A kampány során egy kép és egy rövid szöveg jelenik meg a csatlakozók közösségi média oldalán, honlapján. A fotókon gyerekek és felnőttek (Kállai Ernő volt ombudsman, Dinók Henrietta MTA kutató, Gulyás Erzsébet építész, Sőregi Tibor gyárigazgató, Lakatos Béla fideszes polgármester és Mágó Károly riporter) szerepelnek.
Azért vannak a jóbarátok
Egyetlen középosztálybeli barát már óriási húzóerőt jelent a kitörésre egy roma tanulóknak, derült ki a Tárki Életpálya kutatásából, amely a magyarországi roma és nem roma diákok középiskolai pályafutását és egyetemi továbbtanulási esélyeit vizsgálta. A reprezentatív vizsgálatban egy teljes korosztályra koncentráltak, akik 2006-ban kezdték meg középiskolai tanulmányaikat. Életútjukat egészen 2012-ig követte nyomon a felmérés.
A 2006-ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak közel 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, míg a roma tanulóknál ez az aránya közel 50 százalék.
Az érettségit szerzők aránya a nem romák között 75 százalék, a romák között 24 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával – derült ki Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor kutatásából.
A középiskolai sikerességben és továbbtanulásban különbségek erősen összefüggnek a középiskolát megelőző időszakban felhalmozódott lemaradásokkal. A kutatók azonban megfigyelték, hogy a roma tanulóknak még akkor is kiugróan magasabb lemorzsolódási esélye, ha egyébként hasonló háttérrel és iskolai eredménnyel érkeznek a középiskolába.
Elszigetelik a leggyengébbeket a sikeresektől
Az eltérő társadalmi státusú társadalmi csoportok közti kapcsolatokat kutató szakirodalom szerint a csoportközi kapcsolatok – még inkább a barátságok – védőfaktorként működnek, és átsegíthetik a nehezebb helyzetben levő, alacsonyabb státusú csoportok tagjait a sorsdöntő pillanatokban. A kutatásban részt vett fiatalok esetében egyetlen egy magasabb státusú barát hatása akkora volt, hogy a lemorzsolódási arány kevesebb, mint harmadára csökkent.
A lemorzsolódásnak leginkább kitett – gyenge tanulmányi teljesítményű – roma fiatalok aránytalanul nagymértékben elszigeteltek a kortárscsoportjukon belül a „sikeres” – a középiskolát elvégezni képes – fiataloktól.
A különböző összehasonlító felmérések (IEA, PISA) rámutattak, hogy a tanulói teljesítményeket vizsgálva jelentősek az iskolák és osztályok közötti különbségek. A szelekciós folyamatok pedig elsősorban a tanulók szociális háttere alapján mennek végbe. A vizsgálatok bizonyítják, hogy a tanulók közötti válogatás jelentősen csökkentheti az iskolarendszerek hatékonyságát is.
Az iskolai szegregáció ezért még azon kevés roma diák későbbi pályafutására is károsan hat, akik – a túlnyomórészt rosszul felszerelt és szaktanári hiánnyal küszködő – roma többségű iskolákból jó tanulmányi eredménnyel kerülnek középiskolába.
A Világbank 2010 szeptemberében publikált jelentése megállapítja:
A romák teljes körű munkaerőpiaci integrációja egyes országok esetében jelentős, mintegy évi 0,5 milliárd euróra becsülhető gazdasági előnyökkel járhat.
Növelné a gazdasági termelékenységet, csökkentené az állam által fizetett szociális támogatás összegét és növelné a jövedelemadóból származó bevételeket, ha a romák nagyobb mértékben lennének jelen a munkaerőpiacon. Ez azonban integrált oktatás nélkül kivitelezhetetlen.
A kampányban részt vevő civil szervezetek:
TASZ (Társaság a Szabadságjogokért), NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda), ERRC (European Roma Rights Center), REF (Roma Education Fund), Romaversitas, Roma Sajtóközpont, Helsinki Bizottság, Polgár Alapítvány, Romani Platni, Autonómia Alapítvány, Bagázs Közhasznú egyesület, Ide Tartozunk!, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CfCf).