Vilmos
10 °C
22 °C

Nem a drog tizedeli a magyarokat

000 Par6339060
2014.12.12. 07:24

Kocsis Máté nem kutatások és szakértők segítségével dolgozta ki drogellenes tervét, fedte fel a politikus kedd esti ATV-s interjújában, hanem újsághírek sugallták neki az ötletet. 

„Az elmúlt években átlag hírfogyasztóként azt láttam, hogy a droghelyzet kezd elharapózni Magyarországon.”

A kérdésre, hogy ha elharapózó problémát keres, akkor miért nem a sokkal súlyosabb alkoholfogyasztással kezdett foglalkozni, Kocsis azt válaszolta: „Az elmúlt egy évben nem olvastam olyan hírt, hogy fiatalok meghaltak alkoholban.”

Egy törvény újságolvasással történő megalapozása alapból is szokatlan, de különösen az, amikor részeg fiatalok zűrös ügyeivel tele van a sajtó. Nem tudni, milyen lapokat olvas a polgármester, de gyorskereséssel találtunk hírt magát halálra ivó kollégistáról, vedelőversenyben elhunyt fiatalról, sőt, alkoholmérgezésben meghalt hétéves kisfiúról is. Ezek egy-négy éves hírek, amelyek mellett a legfrissebbek szintén riasztó képet festhetnek az újságolvasó politikusok elé: ittas fiatalok életveszélyt okozó testi sértést okoznak, ittasan gázolnak, majd továbbhajtanak, részegen autókat rongálnak, vagy bicskával szurkálnak.

Az újságok és a drog

Az újságolvasással tájékozódó politikusoknak azonban tudniuk kell, hogy csupán újsághírek alapján nem rajzolódhat ki reális kép előttük a problémáról, és nem azért, mert a lapok hazudnak. Az alkoholos problémák egyszerűen kisebb eséllyel kerülnek be az újságba, hiszen az alkoholfogyasztás önmagában nem büntetendő. A hírekben biztosan megemlítik, ha egy halálesetnél drogot találtak az áldozat vérében, de sokkal ritkább esetben kerül be a lapokba, ha alkoholnyomokra bukkannak.

A Kocsis Máté által felvázolt drogveszély képét árnyalja az a 2013-as statisztika is, amely szerint tavaly 4471 volt az alkoholmérgezéses esetek száma, míg a kábítószer okozta mérgezés ennek a negyede volt, összesen 1177-ról számoltak be a kutatók.

Bár Kocsis Máté azzal érvelt, hogy a drog a legégetőbb probléma a fiataloknál, az alkohol valójában sokkal jobban sújtja ezt a korosztályt, és a halálozásokhoz is több köze van az alkoholnak, mint a drognak.

A fiatalok inkább isznak

A 2007-es ESPAD-kutatás szerint a 16 éves magyar diákok túlnyomó többsége (93 százaléka) fogyasztott már legalább egyszer alkoholt az életében. A kérdezést megelőző hónapban a diákok 58,7 százaléka ivott alkoholt, 14,2 százalék legalább hat alkalommal, azaz gyakrabban, mint hetente. A havi rendszerességgel tömény italt fogyasztó fiatalok aránya Magyarországon magasabb az európai átlagnál.

Ezenfelül jelentős mértékű és terjed a nagyivás: a megkérdezett fiatalok több mint harmada egy alkalommal öt vagy több italt ivott egymás után. A nagyivás elterjedtebb, mint a lerészegedés, ami azt valószínűsíti, hogy öt vagy több ital elfogyasztása a fiatalok jelentős részénél nem vezet lerészegedéshez. A nagyivás mértéke a statisztikák szerint 1999 óta nő.

Az alkohol miatt többen halnak meg

A fiatalok alkoholfogyasztása a kimutatások szerint sokkal sürgősebb megoldást kíván, mint a drog, mégpedig azért, mert az alkohol az egyik fő halálozási ok Magyarországon.

„Az alkohol okozta mortalitás Magyarországon mintegy 78 százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál” – írja az Országos Egészségfejlesztési Intézet tanulmánya. „Az alkoholizmus főként hosszú távon, több évtized alatt fejti ki irreverzibilis egészségkárosító hatásait” – jegyzik meg a kutatók. Tehát csak azért, mert a magyarok nem fiatalon, hanem pár évvel később halnak meg az ivástól, még érdemes foglalkozni a fiatalok alkoholproblémájával.

Ezt már csak a nemzetközi példák is jelzik. Európa néhány országában, például Angliában már jelentős problémának számít a binge drinking, hülye fordításban rohamrészegség, amikor a fiatalok gyorsan isznak annyit, amennyit csak bírnak. A halálos balesetekhez is vezető módszer visszaszorítására Angliában már állami programokat is indítottak. Ezekről Kocsis Máté is tudomást szerezhetett, a binge drinkiges ügyekről ugyanis előszeretettel számolnak be a lapok.

De nem csak a külföldi példák miatt lenne értelmesebb a nemzeti pisiltetés helyett inkább átgondolt, az alkoholfogyasztásra koncentráló programokat indítani.

Az alkohol ugyanis a fiatalabb korosztályban gyilkos lehet, igaz, másképp, mint a látványos droghalálok: a gyermek- és fiatal felnőtt korban elhunytak nagyobbrészt baleset vagy öngyilkosság következtében halnak meg” – írják az Országos Egészségfejlesztési Intézet kutatói.

Az alkoholfogyasztás hosszú távú hatása, hogy „elmúlt 20 évben közel kétszeresére emelkedett az alkoholspecifikus halálozás a középkorú férfiak körében”. A férfiak körében minden ötödik haláleset a túlzott alkoholfogyasztáshoz köthető.

Magyarország élen jár az alkoholfogyasztás okozta betegségek halálozási listáján:

  • A krónikus májbetegségek terén elsők vagyunk Európában.
  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európán belül Magyarországon a legmagasabb az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya.
  • Évente 6-7 ezren halnak meg májzsugorodásban, hasnyálmirigy-gyulladásban pedig évente átlagosan 1500-an.
Miközben a magyarok fejenként több mint 14 liter tiszta szeszt isznak meg évente, jelenleg sincs elfogadott alkoholstratégiánk.

A drog öl. De melyik?

Kocsis Máté a nemzeti drogteszt ötletét azzal támasztotta alá, hogy tudomása szerint a 18 éven aluli fiatalok fele már használt kábítószert. A kontextusából kiragadott statisztika azonban megtévesztő, a fenti próbálkozások döntő többsége ugyanis marihuánával zajlik.

A marihuánának nincs halálos dózisa, többek közt emiatt legális a fogyasztása az Egyesült Államok több államában, Hollandiában, és dekriminalizálták (azaz nem büntetik a fogyasztását, birtoklását) például Svájcban, Spanyolországban, Csehországban, Norvégiában és a világ számos más országában.

A sajtóban nagyobb hangsúlyt kapó dizájnerdrogokat szűk réteg használja. Ez a kör azért kerülhet a csak újságból tájékozódó politikus látókörébe, mert:

  • A tünetek látványosak, és többnapos folyamatos használat után az utca emberét megbotránkoztató tombolást okozhatnak.
  • Új, eddig ismeretlen szerekről van szó, amelyekkel sokszor a szakemberek sem tudnak mit kezdeni.
  • Egy szűkebb, a társadalom peremén élő közösségben viszont riasztóan terjed a dizájnerdrogok használata. Ennek a szegénységi droghasználatnak fertőző betegségek terjedéséhez van köze, nem pedig az iskolába járó fiatalokhoz, újságírókhoz, vagy politikusokhoz. (Erről a szűk, de kiemelten veszélyeztetett csoportról szólt kétrészes cikksorozatunk a Józsefvárosból (1, 2). Információink szerint ezen cikkek dühítették fel a polgármestert, aki igyekszik a drogmentes kerület képét kialakítani, többek közt a segélyprogramok elűzésével. A döntés negatív hatásait ismertető írásaink ugyanakkor reflektorfénybe helyezték a közegészségügyi szempontból aggasztó problémát).

A tényt, hogy nem a drog tizedeli a lakosságot,  alátámasztja a Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről tavalyi kimutatása, amely szerint az alkoholmérgezések száma 2013-ban a mérgezések 28 százalékát tették ki. Ezzel szemben a kábítószer okozta mérgezések száma csupán 6,39 százalék volt.