Tiltakozik a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Nem nőnek majd automatikusan a minimálbérrel a pedagógusbérek, ha hétfőn az Országgyűlés elfogadja a költségvetést és a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot – írtuk pénteken. 

A javasolt módosítás biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését.

– fogalmaz a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat.

Kihagyták a tárgyalópartnert

A tiltakozásban az igazgatók, köztük a pedagóguskar elnöke azt is sérelmezik, hogy a szakma érdekvédő szervezeteit, köztük az épp az egyeztetésekhez létrehozott Nemzeti Pedagógus Kart kihagyták az előkészítésből.

A pedagóguskar megalakulásakor Balog Zoltán miniszterazt kérte a kartól, figyelje, ellenőrizze, mérje fel a problémákat, tegyen javaslatot a megoldásra és

legyen érdemi tárgyalópartner.

Ugyanezen alkalommal Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár

partneri viszonyt ígért a karnak.

Mint mondta: a kar segítsége egyrészt kiterjed a tárca jogalkotási tevékenységére, valamint a Nat végrehajtására, a nemzeti köznevelési törvény tartalmi megtöltésére.

A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor Hoffmann Rózsa akkori köznevelésért felelős államtitkár egyik legfontosabb ígérete az értékállóság volt, ezért kötötték a minimálbérhez az illetményeket.

Az új javaslat indokolása szerint azért kell az illetményrendszert „fix alapilletményre″ építeni és a pótlékalapot rögzíteni, mert „a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak a közszférában az illetménynövelésről dönteni″.

A javaslat ellen egy Orbán Viktorhoz, minisztériumi vezetőkhöz és frakcióvezetőkhöz címzett levélben szólalt fel az ország legjobb helyre sorolt iskoláinak igazgatói mellett a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. Az Index birtokába jutott levelet változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Minisztériumi Vezetők! Tisztelt Frakcióvezető Urak!

Alulírottak, neves magyarországi középiskolák igazgatói azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy a Parlament vonja vissza a T/2141 sz. költségvetési törvény tervezetéből a pedagógusok bérezésére vonatkozó módosítási javaslatok pedagógusokat hátrányosan érintő elmeit (347-351. §-ok). A 2010–2014 közötti kormányzati ciklus oktatásügyet érintő átfogó reformjai között a pedagógus szakma társadalmi megbecsültségét elismerő intézkedése volt az új pedagógus bértábla minimálbérhez való rögzítése. Bizonyára tudják, hogy mi volt ennek az intézkedésnek a történelmi jelentősége és társadalmi-gazdasági súlya. Az alig több mint egy évvel ezelőtt megalkotott jogszabály már középtávon egyértelműen javította volna a pedagógusok helyzetét. Az új kormányzati periódus kezdetén pedig nem hangzott el olyan tájékoztatás, amely szerint a kormány ennek a jogszabálynak a pedagógusok számára kedvezőtlen módosítását célozta volna meg, illetve a törvényi egyeztetési kötelezettség (KNT 63/B. § (1) bek.) ellenére sem történt megkeresés a Nemzeti Pedagógus Kar irányába a költségvetési törvény fent nevezett módosítási irányáról a beterjesztés előtt.

A törvényjavaslat elfogadása beláthatatlan következményekkel járna egy olyan helyzetben, amikor épp egyre jelentősebb társadalmi feladatok hárulnak erre a 160 ezres rétegre.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvény tárgyalófélként az NPK-t nevezi meg, de a fent nevezett jogszabály kapcsán – mint arról a GOSZ 2014. december 5-i közgyűlésén az GOSZ és NPK elnökei a gimnáziumi igazgatókat tájékoztatták – nem történt ilyen előzetes egyeztetés. Ebben a helyzetben – figyelembe véve a költségvetési törvény parlamenti elfogadásáig hátralévő rövid időszakot – lelkiismereti kötelességünknek érezzük, hogy Önöktől az alábbiakat kérjük:

• a Parlament ne szavazza meg a pedagógusokat hátrányosan érintő változtatásokat;
• a Parlament ne csorbítsa a pedagógusok szerzett jogait az értékálló bérezésre;
• a továbbiakban pedig kérjük, hogy minden a közoktatást érintő változtatási elképzelés felmerülése kapcsán folytassák le előzetesen, kellő időt biztosítva a törvényileg is kötelező egyeztetési tárgyalásokat az érintett kamarával, szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel

Meg vagyunk győződve arról, hogy kéréseink nemzeti érdeket fejeznek ki, s nemcsak a pedagógusok, hanem a teljes magyar társadalom támogatását bírják.

Levelünket elektronikus úton és a nyilvánosság útján juttatjuk el Önökhöz, mert úgy érezzük, hogy az idő rövidsége miatt már nem maradt más hatékony formája az érdekképviseletnek.

Jelen felhívásunkat aláírásukkal erősítik meg a 2014 őszén megjelent szakmai kiadványban a legjobb tíz helyre sorolt állami-önkormányzati fenntartású gimnáziumok, a legjobb helyekre sorolt egyházi gimnáziumok igazgatói, illetve a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke:

Hámori Veronika (Fazekas Mihály Ált. isk. és Gimnázium), Moss László (Eötvös József Gimnázium), Papp György (Veres Péter Gimnázium), Lázár Tibor (Szent István Gimnázium), dr. Molnár Katalin (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált . isk. és Gimnázium), Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Munkácsy László (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium), Szebedy Tas (Városmajori Gimnázium, Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke), Schultz Zoltán (Lovassy László Gimnázium, Veszprém), Békefi Gábor (Kempelen Farkas Gimnázium), Hardi Titusz OSB (Pannonhalmi Bencés Gimnázium), Gadóné Kézdy Edit (Deák Téri Evangélikus Gimnázium), Urbán József SchP. (Piarista Gimnázium, Budapest), Horváth Péter (Révai Miklós Gimnázium, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke)

Az Emmi szerint jön a béremelés

Válaszában az EMMI a minimálbér kérdésére nem tért ki, azt emelték ki, hogy a bérek egyébként nőni fognak. (A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor a beígért emelés 60 százalékát kapták meg pedagógusok, a maradék 40 százalékot négy évre elosztva ígérte nekik az EMMI. Ettől független ígéret volt az, hogy az alapilletményt a mindenkori minimálbérhez kötik, így azzal együtt nőni fognak a tanárok bérei. A pedagógusok nyílt levele a minimálbérhez kötésről, a minisztérium erre válaszul kiadott közleménye a maradék 40 százalékról szól.)

A jövő évi költségvetésben benne van a következő pedagógusbér-emelés fedezete, és 2015 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye az idei, októberben kézhez kapott bérhez képest - közölte a köznevelési államtitkárság szombaton az MTI-vel.

A köznevelési államtitkárság szerint a pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált 2011-ben, és ennek részeként a béremelést is megvalósította. Az Emmi szerint jövő évi költségvetésben is benne van a következő pedagógusbér-emelés fedezete: 2015 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye a 2014. évi októberben kézhez kapott bérhez képest, s a béremelés 2016-ban, majd 2017-ben is folytatódik. Erre a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtását rögzítő kormányrendelet biztosít garanciát. 

A minisztérium szerint a pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése az előzetes ütemezésnek megfelelően folyik, egy év alatt háromszor is emelkedett a pedagógusok alapilletménye 2013. szeptember és 2014. szeptember között. 2014 után 2015-ben is tovább növekszik a pedagógusok bére, 2015. januártól több mint 20 ezer pedagógus illetménye az előmeneteli rendszer részeként legalább 8 százalékkal növekszik majd. Ők azok, akik pedagógus II., vagy mesterpedagógus minősítést kaptak idén. 2016 januárjától a kormányzat szándékának megfelelően tovább folytatódik a pedagógus II. és a mesterpedagógus fokozatba átlépők számának a növekedése, így a bérük is nő.

A pedagógus életpályához tartozó béremelés 2015. szeptember 1-jétől kiterjed majd azokra a nevelő-oktató munkát segítő munkakörökben dolgozókra – például pedagógiai asszisztensekre – is, akik rendelkeznek pedagógus szakképzettséggel. A pedagógusbér-emelés fenntartótól függetlenül minden pedagógusra vonatkozik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!